Így láttuk mi – a 2021/2022-es szezon értékelése
Egészen maratoni, 63 meccses szezon van mögöttünk. Voltunk sokszor mélyen, de jártunk fél méterrel a föld felett is. Sokáig úgy nézett ki, akár négy kupával is zárhatjuk a szezont, de végül csak kettő jött össze. Voltak pozitív meglepetések és csalódások is. A következőkben a jakuzzi értékeli a 2021/2022-es szezon történéseit.
A szezon legszebb pillanata
Benyo: FA-Kupa döntő. Nem magáért a meccsért, hanem a közös Treffortos élményért, a felszabadultságért, a sörért, a közösségért. Azon az este jóvolt pool szurkolónak és fonatosnak lenni. Amúgy a meccs se volt rossz, Szücsivel és Gringow-val táltott szájjal néztük Thiagot, és csodálkoztunk, hogy mekkora zseni.
Gringow: A Villarreal visszavágó második félideje olyan sikerélmény volt, ami nem tapasztalhattunk még a Klopp érában sem. Voltunk már többször végig dominánsak, jöttek nagy fordítások meccsek végén, forgattunk narratívákat párharcok első és második találkozója közt de az, hogy egy BL elődöntő szarul kijött első negyvenötje és a szünetbeli ezen feszülés után így elvágjuk a torkát az ellenfelünknek, egészen különleges volt. Jó kérdés mi lehet még újdonság; mondhatnám, hogy kapustól győztes gól, na de.
Glen: Buzis lesz, de Libakupa döntő, méghozzá mikor Kelleher megnyerte. Annak a fajta emberi tisztességnek, lélektannak a csimborasszója, amit Klopp képvisel. Odatesszük a srácot, mert végig ő csinálta a sorozatot, és mert így kaphat csak lehetőséget, no meg önbizalmat. Lesz, ami lesz. Ha vereség, akár egy 11. körös 11-esből, hát akkor majd abból tanulunk. Szerencsére jött a kupa, amiből szintén sokat tanultunk.
http://https://www.youtube.com/watch?v=DWU4FYgGOaI
A szezon legrosszabb pillanata
Benyo: Volt néhány, de számomra a legmegrázóbb talán Elliot lábtörése volt szeptemberben. Nem gondoltam volna, hogy februárban már visszatérhetett, ami jól mutatja szorgalmát és mentalitását. Sokat várok tőle a következő szezonban.
Gringow: Inkább egy általánosabb csalódás élményt mondanék ide, miszerint az utolsó egy hétben a bajnokságra és a Bajnokok Ligájára is reális esély volt, aztán Villa összeomláson és Curtois kesztyűjén úszott mindkettő. A quadruple szerintem mindig is inkább csak képben volt ott mint valóságként – nem hiába nem csinálta meg még senki – de ennek a csapatnak ennek a szezonjában nem az volt a kártyák közt, hogy a 4 lehetséges cím közül a két relatíve legkisebb presztízsűt hozzuk, még ha azok a mindent megnyerő Klopp panoptikumba jól is jöttek.
Glen: Spurci elleni 1-1 május elején. A City elleni x benne volt, sosem ilyen egymás elleni nekizendüléseken dől el a bajnokság. Viszont mikor Contééktól bekaptuk a gólt, és a klasszikus luxusbusz ellen kellett menni, akkor érződött is, hogy max 1 pont lehet. És hogy ez fáj igazán, a topon kívüli mezőnyben hullajtott pontok. Ráadásul számomra itt kezdett szembetűnő lenni a csapat fáradtsága, és baljósnak érződött ez 3 héttel és mocsok sok meccsel a vége előtt.
A szezon legnagyobb meglepetése
Benyo: Ez kicsit inkább off-field, de itt két dolgot emelnék ki. Az egyik Edwards lelépése, a másik pedig a téli átigazolási ablak aktivitása, és ezek lehet egyébként a nap végén összefüggenek. Előbbi azért fura, mert egy olyan vonatról száll le a csávó, ahol igazából már csak élvezni kell a munkát. Nem kell versengeni senkivel, hogy igazad van, csak nyugodtan teheted a dolgodat. Ez szerintem benne volt Klopp hosszabbításában is, hiszen egy olyan olajozott gépezet alakult ki Liverpoolban, ahol mindenki tudja a dolgát, neki csak karmesterként kell irányítani. És ez igaz Edwardsra is, de ő úgy döntött, tíz év után inkább távozik, és így elég nehéz helyzetben hagyja itt a klubbot, hiszen Mané-Szalah szerződésmizériája és a középpálya fiatalítás nem lesz egyszerű feladat Ward számára. Diaz téli átigazolása és Carvalho majdnem szerződtetése az elmúlt évek tapasztalata alapján meglepett, lehet úgy voltak a srácok, hogy még akkor kezdik el intézni a dolgokat, amikor Edwards itt van, nem akarta agyon szívatni a spanját.
Gringow: Szintúgy általánosságban beszélnék. Tavaly nyárról, ősz elejéről, jól dokumentálható az akkori Fonat cikkekből is, hogy szilárd meggyőződéssel a Klopp éra lassú ereszkedését vártam amiben stabil Top 4-eket igen, de serlegeket nem nagyon tudunk majd hozni; mely mint ilyen, más polc mint a Benítez/Rodgers regnálások akkori csúcsok utáni szabadesései. Roppantmód örülök, hogy retrospektív teljesen hülyévé tett a csapat ‘21-22-ben és olyan visszapattanást hoztak a hányattatott sorsú 20-21 után, amilyet. Ha ennél konkrétabb, játékosokra vetített örömöt kell mondani, Matip váratlanul hosszú használhatóságát nem láttuk jönni.
Glen: A csapat fitnesze. 63 meccs, Józsikám. És volt kb. 1 törésünk meg a végén 2 hamstring, amiből 100%-osan hoztunk vissza mindenkit a BL-döntőre. Sok éve nézek focit, Poolt, számomra ez az idény felfoghatatlan. Később derül csak ki, hogy itt most mekkora szerencsefaktor volt, de rebesgetik, hogy amúgy nem is olyan nagy. Tudomány halad, na.
A szezon csalódása
Benyo: Keita és Ox teljesítménye, éles meccsen egyiket se tenném a csapatba. Részben a teljesítményük, és az ebből fakadó bizalomvesztés miatt volt az, hogy a Fabinho/Henderson/Thiago hármast a tavasszal agyonjátszattuk.
Gringow: Salah fél éven át tartó szerződéses picsogása és az azalatti látványos teljesítmény romlása elég csalódást keltő volt. Főleg, hogy tapinthatóan belemegy az offseasonbe is a dolog. Emellett Ox eljelentéktelenedését rossz volt végigélni, pedig pont a sírig játszatott középpálya mellett nagy szükség lett volna arra, hogy potens opció maradhasson.
Glen: Keita. Ennyi lefőtt kávét egy stresszes hónapban nem iszok meg. Sokkal méltóbb 8-asra van szükségünk.
A szezon legviccesebb pillanata
Benyo: Ahogy Fred megpróbált nekimenni Konaténak a United elleni idegenbeli meccsen.
Gringow: Amikor visszavarozták Ronaldo szépítő gólját a 0:5-nél az Old Traffordon. Fel van adva a lecke 22-23-nak, hogy hozzon viccesebbet.
Glen: Bármelyik este, mikor növény állapotomban youtube-ot görgetve egyszercsak Maguire válogatás videót dobott fel a portál. Sokszor volt ilyen.
A szezon gólja
Benyo: Nehéz eldönteni, melyik volt a szebb: Mané City ellen szerzett második gólja az FA-Kupában, vagy Szalah City ellen szerzett gólja az Anfieldben a bajnokságban. Az egyéni teljesítmény miatt utóbbira szavazok.
Glen: Tyijágó vs. Porto.
Gringow: Thiago – Porto. Emlékszem remek érzéssel küldtem Insta videóben egy Thiagót utáló bayernes barátomnak (jó srác amúgy, mindenkinek vannak hibái). Nem tudott mit tenni mint nagyon megdícsérte.
A szezon mérkőzése
Benyo: egyértelműen az FA-Kupa elődöntő, olyan első félidőt rég láttam Liverpooltól. Ilyenre lenne szükség jövőre a bajnokságban a City ellen.
Gringow: egy ilyen szezon után nehéz egyet kiemelni. Ha egyet ki kell, akkor a 0:5.
Glen: Legjobb a City-verés volt a FA kupában, de amúgy a MU 5-0-s old trafforti elseggelése volt még olyan, ami után reggelit focit kívántam volna.