Véget ért az első meccsünk a szezonban, és a címből már sokat sejtetően lehet 3 részre bontani Iraola bemutatkozását. Kezdjük a jó dolgokkal I.fejezet: Visszatért a pressing monster, ki tudja hol áll meg… Elöljáróban annyit megjegyeznék, hogy az új sémáknak köszönhetően sokkal izgalmasabb a csapat. Van cápa, sok helyzet, az…
A szombat esti meccsre Észak-Angliába, Newcastlebe látogatnak fiaink, egy ma már derbynek számító meccsre. Régebben ez egy kedves mérkőzés volt, egy jópofa, nagy hagyományú csapattal. No de a sok új pénz mire nem képes?
A szerda esti meccsen fiaink a Newcastle csapatát fogadják. Ezzel meg is kezdődik a VB miatt őrült szezonunk erőltetett menet része, hiszen hol heti kettő meccsünk lesz, hol meg a játékosok szerteszét lesznek a világban, válogatottjaikkal játszani. Nem lesz egyszerű ez a maratoni szezon.
Szombaton, egy kora délutáni meccsen látogatnak fiaink az Újpalota csapatához. A nagy tavaszi menetelés vége felé járunk, hiszen már csak 7-8 találkozó van vissza a szezonból. A maraton végén fog eldőlni, hogy mennyire örülhetünk, így a legnagyobb kérdés: mennyi szulfa maradt a végére?
A szombat kora délutáni meccsen megfogyatkozott fiaink London mellé, Watfordba látogatnak el egy – a válogatott leállás miatt mindig izgalmas milyen formában leszünk – meccsre.
Hétfőn már eljuthattam oda a poszt vázlatával, hogy haha, ez egy tét nélküli, _utolsó Pool-Casztli lesz. Aztán persze kedd lett meg szerda, de valahol felemelő annak a csörtének az okságait még csócsálni, és elmerengeni azon pénteken/szombaton is, hogy miért lett volna ez mindenképpen nem az utolsó Pool-Casztli. Pool-Casztli beharang, íme.
Különös érzés, mikor Liverpool szurkolóként tét nélküli meccsel tudod lehozni az idény végi kanapétevékenységet. Már ha szimplán futballra gondolok. Eljött a csodaidényünk és mindenki különös idényének utolsó mérkőzése.







