Leicester kiharang

Azt gondoltam majd leülök békésen összefoglalót írni a bejglimámorba, régen volt már pontosztás (és amúgy is csak én csinálom), nevetünk együtt (legalábbis én magamon), hogy milyen kurva jófej is vagyok aztán tekintünk is előre lélekben a Chelsea elleni fontos meccsre. Hát egyik szögből se sikerült ezt kizsaluzni, de a formátum marad, hogy basznátok meg. Mármint nem ti, hanem ők. Értitek. 

Miért is vagyok ideges? Miért is voltam tegnap? Elvárások, azért. Mert ezzel a csöves csapattal amelyiknek szurkolok, mindig van valami kehéje a meccseken – valszeg a többi csapatnak is, csak azokat vagy nem nézem, vagy nem érdekelnek, esetleg mindkettő. Szóval hülye a bíró, fúj a szél, kiesik egy egész csapatrész (persze, hogy egyben) sérülés vagy covid miatt, közben másoknak halasztanak, bla-bla-bla. Na ehhez képest most az történt, hogy bár szopó volt kiállni középpálya nélkül a csirkék ellen, meg bíró meg tököm, de elmaradt a Leeds elleni meccs, januárban első három meccsünk gyakorlatilag érdektelen, tökre rá lehetett készülni most így év végén a Leicester – Chelsea kombóra. Két meccs, ki mikor hogyan játszik, taktika és lófasz, aztán majd rendezzük a sorokat megint az ANK után. Ehhez az első megálló az a Leicester, amelyik játszott velünk Ligakupát tizikkel, kapta utána arcba a Shittyt, majd pár napon belül minket. Gyakorlatilag a teljes csapatnyi játékos hiányzik, fáradtan, összekendácsolva vártak minket, hogy essünk már túl rajta aztán haladjunk tovább. Egyszer, tényleg egyszer bazmeg mi voltunk a fasznak a jobbik végén, kurva szavunk nem lehet semmire és senkire, és pont ilyenkor sikerült a legfaszabb fasznak lenni mindenki közül. Tényleg rendesen ha nincs sáskajárás az Anfielden meg még legalább három bibliai csapás, akkor ki se megyünk a kertből bazmeg fejben mert minek. 

Ez a meccs volt a példája annak, hogy mi van akkor ha azt hisszük, hogy nyugi, a következő úgy is bemegy, és egyébként egy kibaszott viharvert csapatot hogyan lehet mentálisan lépésről lépésre visszahozni a meccsbe. Mert alapból úgy jöttek ki, hogy már félig a földön feküdtek, de mi megfogtuk a kezüket és percről percre hitettük el velük, hogy nyugi fekák van értelme küzdeni. Kurvára megérdemelték a győzelmet, ilyen kerettel, ennyi meccsel kihozták a maxot, ami nálunk messze nem mondható el.

Na akkor a szerecsenek érkezési / kamera előtt megjelenési sorrendben, ellenőrzővel kézben:

Nyaliszon: Rövidre beszopta, de onnan, olyan erővel igazából nem volt nagyon mit tenni. Amúgy nem fagyott be a segge, bravúr / söprögetés nem kellett, cserébe állt a kapuban. 5/7. 

Tsimi: Mókusmalac egy érdekes portéka, mert megvan benne Neco W. ilyen labradorkölyök szerű pajkos aurája, cserébe már most annyi pixel van a felhámja alatt amire Agger / Cissé duó is csak csettintene. Na de a lényeg, hogy támadásban továbbra is potens, jól mozog el, darál rendesen, plusz kiváló technikával ad be. Ez utóbbihoz lehet hiányzott Origi, tudja a pék. Védekezésben egyszer csúnyán elment mellette egy kényszerítőnél Vardy, meg úgy általában kéne még rá 2-3 kiló izom, hogy helyzetekben ne nyomkorásszák el olyan csúnyán. Ha ez meglett volna, akkor simán átgyalogol Csimicsangán, aki próbálgatta zárni azt a területet.

Ha már így szóba került. Az összes nyűgje mellett Brendi azt a szívességet is megtette, hogy nem próbált meg az alap 4-1-4-1-el felállni, amivel le tudta volna kettőzni a széleket, érzésre a faszom tudja mi volt ez, ilyen 4-4-2 diamond vagy 4-3-1-2 szerű valami fos. De a lényeg, hogy sokkal nagyobb buzgálkodás volt Trent oldalán és úgy volt szerintem vele, hogy ha az lesz a trójai faló, hogy a görög megcsinálja a bal oldalt, akkor bassza meg a kurva ég, legyen az. Nekem úgy tűnt az első félidőben, hogy lehetne is az, ha egy nagyon kicsit pontosabb Tsimi, akkor szanaszét lehetett volna szopatni őket általa. Lényeg a lényeg, hogy kurva nagyot fejlődött / fejlődik a fiú, rakja is, nyalom is, csere FB-nek fullos volt, de még nem prime Liverpool szint – mondjuk ilyen kevesen is nyújtottak tegnap a pályán. Négy és fél nagy piros kiscsillagot adok az ötből, cerzuával, zölddel. 

Matip – VVD: Basszátok meg, Matip egyszer pont a Shitty ellen fog CB-ből felcipelve gólt lőni a kapust elfektetve, most mondom. Mintha C3P0 fosna be egy marék áramkört a halálcsillag szellőzőjén, hogy atomjaira robbantsa azt, rendesen várom vár, hogy a kanapétól a TV-ig ejakuláljak majd erre örömömben. Addig meg marad a tanári játék, meg ezek a baszó megindulások / passzok. Se rá, se VVD-re nem lehet szavunk, bár utóbbinál még mindig azt érzem, hogy csak egy ilyen 70%-os tömegpusztító fegyver, nincs meg benne az a korábbi flegma erőfitoktatás, hogy hagyok Vardynak két lépés előnyt, aztán lefutom hátulról a gecibe MERT OLYAN KEDVEM VOLT. Esetleg a gólnál lehet elővenni a hollandust, hogy sokat engedte Lookmant, de egyrészt szerintem félt a tizitől, másrészt az már annyi sebből vérzett így is, hogy ezen semmi nem múlt. Kapnak kettőt fejenként a feleségem által sütött Chewbaccás mézeskalácsból.

Trent: Na nulladik lépésként kezdjük ott, hogy meg kell követnem Maccát: Tényleg nem ment hátra Lookmannel, bár azért kicsit elővenném Hendót is, mert ott akkor mindent fogott, csak passzsávot nem. Ami a dolga lenne, ha egyszer a FB fellép mellőle, de mindegy. Támadában nulla volt, szögletet, beadást alig sikerült normálisan előadni.

Sidenote: Két dolog, ami meghatározta ezt a meccset: A presszing szerű helyezkedés megvolt, de ha nincs szellemi frissesség (meg úgy általában semmi), akkor kurva nagy szopó egy ilyen felállás mert ha kipasszolnak akkor kb a mi tizenhatosunknál lehet tőlük elvenni a labdát. A kontraképes csapatok (van egy pár a PL-ben) ha van egy vagy két gyors csatáruk (Leicesternek mindjárt kettő) nyomnak ellenünk egy ilyen broken-team szerűséget és pizsama. 7-en védekeznek, hárman támadnak, és ha a középpályán ki tudnak passzolni (mert úszunk a presszinggel / nem elég intenzív) akkor a két támadó tud annyi területet nyitni, hogy 50m-eket simán tudnak hozni rajtunk. Ennek volt iskolapéldája a tegnapi, hogy ha presszingbe nem tesszük bele az energiát eléggé, akkor kétszer annyit kell futni, amikor próbáljuk visszaszerezni a labdát. A másik szerintem az, hogy ez még mindig egy túlságosan jófiú csapat: Matip kapott egy sárgát az első félidőben és annyi. Amikor kontráznak, vagy úszik a presszing csak ugrálunk az ellenfél játékosai körül, van idejük felnézni meg passzolni, ahelyett, hogy ütemesen lecsapkodnánk őket. Jöjjenek szabadrúgással, felívelik, leszedjük, mehetünk vissza, és nem kell 5-8x sprintben megfutni hátra az egész pályát a fél csapatnak. 

Ezzel a futkorászással, meg azzal, hogy általában az ő oldalán próbálnak mögénk kerülni lehetett tele már a fasza Trentnek úgy en bloc, valahol meg is értem, valahol meg ez a munkája, szóval annyira azért mégsem. Középpályára nem tudott belépni lövőhelyzetbe, ez mondjuk talán az OX / Bobby / Keita jelenléttel is összefügg, szóval pont ezért annyira nem venném elő. 3/10

Középpálya: Ha Bobbyt is idevennénk, akkor minden épkézláb játékost megpróbáltunk itt, három posztra öt ember volt a pályán. A futásokat / helyezkedést Hendó megcsinálta, de még mindig úgy rúg, mint egy ló. Oxnak a félidő végére pont volt két jó passza, amúgy nem láttam a pályán (pedig most speciel védekeznie nem nagyon kellett volna). Fabinak volt pár bántó hibája, cserébe kevés olyan ütemes megelőző szerelést hozott amiért imádjuk. Plusz az előbb említett finom, ilyen Fernandinho-s kis faultokat, amikkel egy kontrát meg lehet akasztani tőle vártam volna, ehhez képest kipasszolták aztán láthattuk, ahol lohol hátra feleslegesen. Ez eddig 5,5-6 / 10. 

Cserék között Keita felvette Oxtól a láthatatlanná tévő palást, Milner meg hát, hogy is mondjam, számolom a perceket, amíg lepereg végre az a kibaszott szerződése. Mindig elhisszük, hogy megbízható peremember bármilyen pozcióba, miközben valójában egy félfos baloldai FB pozíciót tud bejátszani koherensen egy fakupa / mikiegér meccsen. Ja, tizit tud lőni. de suta, elesik, rossz döntést hoz, főleg rombolásban vennénk hasznát, de arra ritkán van szükség. Ez a rész ez ilyen -19,2 / 10. És ez már nem a talajmenti fagy, ezek bizony kemény szibériai mínuszok, ahol kölcsönadnám a jó kőművest levezetni a következő 10-20 évet.

Támadók: Oké, mindenki látott mindent, Mané bazmeg oldalpasszt taccsra rúg, körülményes, mindent is kihagy, Jota majdnem dettó. Kicsit az az érzésem volt úgy általában a támadókkal, hogy tényleg nincs meg az a koncentráció / frissesség, hogy éles helyzetben gondolkodni tudjanak. Van egy helyzet, érzésből, megszokásból ilyen program szerűen csinálnak valamit, általában izomból. Jota csőrrel bele a védőbe, Mané izomból a kapu fölé, Salah tekerne a hosszúba, de nem megy. Még egy ilyen enervált középpályával és Trenttel is sikerült elég számú helyzetet kialakítani, de tegnap bazmeg ha reggelig játszunk se szerzünk gólt. Aztán ahogy múlt az idő, úgy lettünk mi is idegesebbek / hitte el egyre jobban a Leicester, hogy van miért küzdeni. 

Na és itt állnék meg egy pillanatra, ami úgy tűnhet, hogy az egyiptomin akarom elverni a port, de igazából nem. Kihagyott tizi, kihagyott helyzetek, megesik, bla-bla-bla. Két dolog. Az egyik, hogy nem csak nekem tűnt már fel, hogy úgy egyébként Salah nem lövi „jól” a tiziket. Odaáll, nekifut, és izomból valahova odabassza a kapuba. Most ez ilyen eső után köpönyeg, meg ha tudom, hogy seggreesem leülök duma, de ez így régóta feltűnő. Én speciel fejben se tartom elég erősnek ahhoz, hogy ilyeneket lehozzon, értem, hogy góllövő lista, de kurvára nem neki kéne lőnie. Adom amit Eki mondott, hogy Trent, mindegy, csak ne Hendó. 

A másik téma, hogy magában egy ilyen rontott tizinek sokféle hatása lehet a meccsre. Ez egy tipikus clutch-moment volt, és most nagyon nem akarok a foci-ezotéria mélységeibe ásni, de ha Salah azt berúgja akkor a végén szerintem 4-0 ide. Megnyugszik a csapat, tudunk pihenni a pályán, Leicesternek sincs miért küzdeni, kész. És már bocs, de ha tényleg 400k-s fizut akarunk, világsztárnak  gondolnak / tartjuk magunkat akkor bocsmá, de úgy is kéne viselkedni, és egy ilyenbe nem fér bele egy ilyen meccsen egy kihagyott tizi. Egy Kane, egy Ronaldo, és most úgy általában hadd ne fejtsem ki mennyire kedvelem őket ezeket konzekvensen bebaszkodják, meg esetleg még egy-két helyzetet is. Oké, Kane most pont annyira nem, de értitek. Az ott a félidő végéhez közeledve lélektanilag kurvára rosszul jött, és onnantól már csak a fospaszírozás ment, pláne a cseréknek hála. 

Szóval bocsmá, értem, hány meccs alatt hány gól, meg külföldiként, meg gyalog, meg nemcsatár meg lófasz, kurva jó minden, de ha egy bajnok csapat MVP-je akarsz lenni, akkor ezek nem férnek bele. Legalábbis nálam nem. 2,8/10-et kap ez a szekció, nem fejenként, hanem összesen. Bobby jelenlététől most elegánsan eltekintek, mert borzasztóan kedvelem a kismackót.

Abszolút értékben nagy para nem történt. Lehet, hogy faterom lelkülete él bennem tovább, mert amikor otthon matekoztunk (mert mi a kurva isten faszát is csinálsz egy balatonparti kisvárosban a fiaddal) és valami egyszerű hibát vétettem az elején akkor Faterom áthúzta az egészet, ráírta, hogy karó (így, betűvel), és lehett menni újrakezdeni, meg se nézte a többit. Én is ezt érzem most: Már bocsánat, értem, hogy decemben, meg hajtás, meg covid, de egy ilyen legatyásodott Leicester ellen nem nyerni az egy deklarált sorfal állás a Shitty bajnoki címéhez, nem más. Nincs kire nézni, nincs hova mutogatni, meg fújt a szél, meg hideg volt, meg köcsög VAR, brühühü. Legalább már mindenki helyén tudja kezelni a szezont, lehet tudunk nyomni egy érdekesebb BL kalandot (spoiler: nem), aztán kabát.