2011/2012 számokban

Mivel egyrészt már hetek óta semmi nem történik a Liverpoollal, másrészt két játékosértékelő poszt közt mindenkinek jól esik pihenni, most egy könnyebb hangvételű bejegyzés következik: leástuk magunkat a 2011/2012-es statisztikák legaljára, de a száraz elemzések helyett színes-szagos grafikonokat faragtunk belőlük.

Elsőként nézzük a passzokat: átlagosan 495 passzunk volt egy tavalyi mérkőzésen, de átlagosan 70 passzal tértünk el ettől meccsenként. Kifejezetten érdekes, hogy 14 vereségünkből 9 alkalommal az átlagosnál többet passzoltunk, a vízszintesen futó trendvonal ráadásul jól mutatja, hogy nullapontos kalandjaink jelentős részében többet passzoltunk, mint a győztes meccseinken. 52 pontunkból 28-at szereztünk átlagon aluli értékkel.

Kattintásra megnőnek!

A beívelések szintén tartogatnak néhány érdekes adatot: átlagosan 29-szer próbálkoztunk meccsenként, ami a Premier League átlaga alapján meccsenként 0,464 gólt ért. Ez egyébként azt is jelenti, hogy nagyjából 63 beívelésre van szükség, hogy egy csapat gólt szerezhessen (ez játékstílusonként – Stoke, Swansea –, évenként eltérhet, de összességében elfogadható szám). A gyászos adatokat egyébként mi is alátámasztjuk: 34 pontot, azaz nagyjából pontjaink kétharmadát úgy szereztük, hogy a 29-es határ alatt teljesítettünk, ráadásul 14-ből 11 győzelem, a vereségeinknek pedig csak a fele volt itt található. Érdekes helyzetben vannak a döntetlenek is, 10-ből 9-et sikerült összeszednünk az átlagosnál buzgóbb beíveléssel. Kézenfekvő magyarázat: a beívelés pontatlan, tehát nem születik belőle gól, azonban kivitelezéséhez közel a kapuhoz, az ellenfél térfelére kell kerülni. Mikor történik meg ez? Amikor egy gyengébb csapat ellen játszunk, akitől jó eséllyel mi is nehezebben kapunk gólt.

A Liverpool talán leggyászosabb tavalyi mutatója a kaput eltaláló lövések aránya volt: 20 alkalommal teljesítettünk a kb. 31%-os átlag felett, ez 14 győzelemből 11-et, két döntetlent és 6 vereséget eredményezett, ami viszonylag látványosan igazolja a régi dakota bölcsességet, miszerint a pontosabb vadász nagyobb sikerrel teríti le áldozatát. A pontatlanság-döntetlenek (10-ből 8 iksz az átlag alatt) kapcsolata egyébként szorosan összefügg a beívelésekkel, amelyeket kiváltképp akkor szerettünk bedobni, amikor középen nem tudtunk áttörni egy ellenfelünkön, a pontatlan beívelések pedig gyenge helyzetkihasználást eredményeztek.

A következő ábra nem pontosságot, hanem a darabszámot mutatja. Átlagosan kb. 17,5 kapura lövésünk volt meccsenként, összesen 32 pontot szereztünk akkor, amikor ennél kevesebbet értünk el. Ilyenkor egyébként mintegy 3,94% pontosabbak voltunk, ami azt jelenti, hogy ha átlag felett és átlag alatt ugyanannyi lövésünk lett volna, akkor 26-tal több kaput eltaláló lövéssel büszkélkedhetnének az darabszámot nézve átlag alatti meccsek. Viszonyításképp, ez nagyjából másfél olyan meccset jelent, amin minden lövésünk kaput talál (egy ilyen hipotetikus mérkőzésen kb. háromszor olyan brutálisak lennénk, mint a tavalyi átlag).

Végezetül vessünk egy pillantást a labdabirtoklás (kék, százalékban), a szerelések (zöld, darab) és a megelőző szerelések (sárga, darab) ábrájára, a nyilakkal Lucas sérülését jelöltem. Az például első ránézésre is látszik, hogy elég volatilis értékekről van szó. Lucas kiválásával az interceptionök száma meccsenként 0,6-tal nőtt, azonban a létfontosságú szerelések terén majdnem 3 teljes egységet vesztettünk meccsenként, arról nem is beszélve, hogy a nagyobb különbségek elkerülése érdekében milyen közvetett károkat okozott ez a középpályások poszton kívüli játszatásán keresztül.

Érdekes még továbbá az is, hogy enyhe negatív korreláció figyelhető meg a labdabirtoklás és a szerelések, valamint megelőző szerelések terén: tehát a labdatartás általában véve kevesebb szerelést és interceptiont vont maga után, ami könnyen belátható: ha többet van nálunk a labda, kevesebbet kell elvennünk a másiktól. Emlékszem, néhány hónapja tagadtam az összefüggést, most meghajlok a számok előtt – bár mentségemre szóljon, a korreláció enyhe volta miatt ez elég keveset mond az egyes mérkőzésekről.

Ami szintén kiderül egy egyszerű korrelációs vizsgálattal: a labdabirtoklás semmilyen formában sem függ össze a szerzett pontokkal.

Az adatokat a Statszone appból bányásztam.