Ornitológiai derby

Szombaton a kora délutáni meccsen ismét összemérhetjük erőnket a még mindig a Bagoly által vezetett Londoni csapattal. Az idei szezonos nagy pörgés még mindig tart egészen nyilvánvaló módon. A sérült helyzetünk sem változott érdemben, így azért nem lesz egy egyszerű mérkőzés ez.

Valahol egészen elképesztő, hogy a kedvenc Baglyunk még mindig kispadon ül. Az meg, hogy 2017-óta megszakítás nélkül vezeti a Londoni kiscsapatot még inkább azzá teszi. Ezzel a Sólymok kispadján ül az öreg a második legtöbb alkalommal a Malmő mögött pályafutásában. A Bagoly jelenléte azt gondolom mindent elmond, hogy mennyire archaikus focit várhatunk aktuális ellenfelünktől. A Bagoly megbízható állat most is stabilan hossza a középmező végét jelentő helyet csapatával, ami persze a Premier League jelentette pénz esőt figyelembe véve kincset érő teljesítmény. A keretükön végig nézve hirtelen nem tudnék olyan csapatot mondani, ahol biztosan több volt játékosunk található meg, hiszen Clyne, Kelly, Sakho és Benteke is. Mondjuk éppen Kelly, Sakho és Benteke is sérült és nem játszott egyikük sem túl nagy szerepet az idei szezonjukban. A Machester Unitedban megbukó Zaha és a Tottenham levetett egykori nagy tehetség gyors szélsője Townsend továbbra is a csapat fő erősségei kiegészítve olyan gyilkos középpályásokkal, mint McArthur és Kouyaté. No meg a behemót védőikkel.

A mieink kapcsán továbbra is a sok meccs, sok sérült, emiatt kicsi rotáció, így túlhajszoltság miatti kimerültség keretrendszerben mozog a csapat. Ezzel persze nem vagyunk egyedül a top6 többi tagja sem brillírozik. Ha körbenézünk Európában a Juventus nem vezetik a tabellát, hanem a mindenki által lesajnált Ac Milan van az élen most még. A Real a harmadik a Barca meccs lemaradással az 5 helyen van. A Bayern sem vezeti még a tabellát, ahogyan a PSG sem. Azaz a pillanatkép az az, hogy a nagy csapatok mindenhol megszenvedik ezt a Korona miatti furcsa és sűrű szezont. Gondolom mivel a bajnokság maraton, így mire a végére érünk “helyre fog állni” az unalmasságig megszokott kép majd a tabellákon a többi nagy bajnokságban. Az biztos, hogy ennyi sérülttel nem lehetünk elégedetlenek a fiaink teljesítményén és eredményein sem.

No és akkor akadémiázzunk, úgy is elég rég volt már az utolsó darab. (Korábbi írások itt). A téma most két vonalon is aktuális. Egyrészt Curtis Jones egészen potens játékosnak tűnik így lassan 20 évesen a harmadik szezonjában amikor pályára lép a felnőtt csapatban. Talán-talán nem elkiabált vele kapcsolatban azt gondolni, hogy ő lehet egy évtizeden belül a harmadik, akivel összejöhet az Akadémiai Szent Grál: a felnőtt csapatban 100 pályára lépést elérő ifjonc kinevelése. Raheem Sterling volt az első, majd jött TAA és most potenciál alapján Jones lehet a harmadik. Ha ez összejönne, akkor minden kétséget kizáróan nagyot alakítana Inglethorpe és csapata.

A másik téma, ami miatt most aktív az utánpótlás téma az a CB dögvész és oldására vészmegoldásként bevetett Rhys Williams, Nathaniel Phillips esete. Az ifjoncok főleg a tavaly a 6. osztályba kölcsön adott Williams meglepően jól állják a sarat, de azért ne felejtsük el, hogy Flanaganről és Robinsonról is látszott, úgy hogy komoly labdarúgók lesznek. Értem az utánpótlás játékos foci romantikáját és az utánpótlásból felhozott játékosok pénzügyi kincs értékét is. Ezért azt gondolom sokkal nehezebb kérdéssé alakult, mint én ezt VvD kidőlésekor gondoltam. Azonban hiába roncsderbys ez a szezon és botladozik mindenki és hiába a COVID pénzügyi nehézségek, aminek megoldása lehet egy alacsony bérű ifjonc használata. Ez a Kloppi keret most annyira egyben van és annyira a legjobb éveinek a végén van a keret összességét nézve, hogy ez a mai Liverpool az amerikai fociból ismert fogalommal élve “WIN-NOW” üzemmódban van a keret. A Kloppi Liverpool a sikereit most tudja behúzni és nem jövőre, amikor a fab3 még egy évvel idősebb lesz. Eme most kell nyerni, amíg lehet mentalitás miatt, ami egyébként a saját hosszú távú tervezési szemléletemmel sok esetben ellentétes. Magam részéről továbbra is hoznék valami kisebb német vagy holland csapattól egy 30+-os megbízható nem sérülékeny csókát, amolyan Klavan 2.0-t. Egyszerűen az idei roncsderbybe kell a tapasztalat a védelembe. Egy olcsó 30+-os csókának meg az, hogy a Kloppi Liverpoolban lehet mindenki egészségessége esetén 1-2 évig a CB rangsor negyedik helyén és egész jó eséllyel gyűjthet némi nemes fémet. Szerintem nem rossz deal.

No de rákanyarodva az akadémiára. Az egy kifejezetten hosszú távú szemlélettel elemezhető csak. Nem nehéz belátni, hogy egy akadémiára 6 éves kortól lehet bekerülni és 20-24 éves koruk között derül ki az ifjoncokról véglegesen, hogy meg tudják-e csinálni. Ennek fényében maximálisan akár 18 év is eltelhet mire egy kis vakarcsról kiderül minden. De alsó hangon is 5 év mire mondjuk egy 14-16 évesen hozott akadémiai tehetségről kiderül tényleg elég jó egy élcsapat keretéhez. A nagy vízválasztó az ifiknél mikor bele kerülnek a korba, hogy már bele számítanak a kvótázott felnőtt keretbe és nem lehet “ingyen” kerethelyűként tekinteni rájuk azaz 22-23 éves korukra azért már el szokott dőlni a sorsuk. Sokuknak persze hamarabb is. Ebben a gondolatmenetben számomra a lényeg, hogy a fociban elképesztően hosszúnak számító időtávon derül ki, hogy az elvégzett munka az jó minőségű-e vagy sem.

Azt gondolom egy Akadémiát nem szabad csak a nagy sikerű játékosokban mérni lásd McManaman, Fowler, owen, Carragher, Gerrard, Sterling, TAA. Mivel az ilyen a ritka. Sok-sok év és sok száz játékos közül kerül ki egy, aki tényleg fontos játékosa tud lenni a csapatnak. Sokkal részletesebben nézni mivel az is hasznos és fontos ha sikerül kitermelni egy csere játékost avagy egy kerettagot. Az is hasznos, ha sikerül olyan játékosokat kitermelni, akikért pénzt adnak és így bevétel termelő üzletággá tud alakulni az akadémia.

Nálunk ismerjük a történetet, hogy Rafa 2009-es a két bohóccal folytatott házon belüli csatájának az eredménye, hogy újra érdemes foglalkozni az akadémiával. Hiszen ekkor hozta Rafa az Akadémiára azt a Rodolfo Borrellt, aki ma Guardiola egyik fontos segítője a Citynél és azt a Segurát, aki előttünk és utánunk is a Barca utánpótlásban töltött be nagy szerepet. Szerintem mondhatjuk, hogy Sterling ennek a csapatnak a terméke.

Borell ugye az 1993-as 1994-es születésűknek volt gyakorlatilag nálunk az edzője és lépdelt felfelé velük együtt. Ebben a csapatban játszott Robinson, Brad Smith, Danny Ward, Thiago Ilori, Adam Morgan, Adorján Krisztián, Wisdom, Coady, Ryan McLaughlin, Teixeira, Flanagan, Suso és Sterling. Közülük elég sokan mutatkozhattak be nálunk a nagyok között, de igazi nagy siker Sterling lett még akkor is, ha kénytelenek voltunk nagy pénzért eladni vagy hát mondhatjuk, hogy sikerült nagy pénzt behúzni érte. De Suso Olaszországban és Spanyolországban értelmezhető élvonalbeli karriert tudott összehozni. Coady is hosszú Champózás után Premier League labdarúgó lett, így mondhatjuk egyből látszott már előrelépés a hosszú évek posványa után. Flanagan nálunk egészen sokat játszott, de még a Gerrard féle Rangersben sem tudott meghatározó lenni mára Belgiumban focizik. Robinson körül mekkora őrület volt, mint a legfiatalabban bemutatkozó játékos körül, ahhoz képest nem lett focista, viszont ha azt nézem, hogy Championship játékos lett és ma a Sheffieldben a második szezonját a PL-ben tölti, akkor azért annyira nem is rossz ez a karrier. Adam Morgan volt az, aki sokunkat megtanította, hogy az utánpótlás csapat gólkirálya cím semmit sem jelent.

Eléggé bizonytalan is voltam, amikor a spanyol szakik által fémjelzett csapat távozott. Azonban mára mondhatjuk, hogy a sikeres utánpótlásától ismert Tottenhamből elcsaklizott Inglethorpe kezében jó helyre került az akadémia sorsa.

A következő csapat az 1995-ös 1996-osok Ibe, Brannagan, Randall, Daniel Trickett-Smith, Jack Dunn, Joe Maguire, Ryan Kent, Michael Williams, Jerome Sinclair. Annak idején Jack Dunn nagy tehetségnek tűnt és elég sok nyári sörmeccsen élvezet volt nézni. Mára nem is profi labdarúgó. Ez a csapat már elég idős, hogy mondani lehessen róluk valamit. Az látszik, hogy az előzőhöz képest ez egy gyengébb évjárat volt. Azért Ibe nálunk elég sokat játszott (58 meccsen), no meg amennyiért sikerült eladni a Bournemothnek az összességében azt gondolom egy egészen jó évjáratot hoz ki.

A következő a 1997-1998 korosztály, így ma 22-23 évesek. Kicsit korai pálcát törni fejük felett. Adam Phillips, Ojo, Wilson, Nat Phillips, TAA, Joe Hardy, Herbie Kane, Conor Masterson, Pedro Chirivella, Kelleher, Rossiter, Matty Virtue, Ovie Ejaria, Yan Dhanda, Sergi Canós. Mondjuk TAA miatt így is úgy is siker évjárat lesznek bármikor visszanézve. Azért a többieknek sincs szégyellni valójuk Ojo, Ejaria, Canós stabil Championship játékosok. Wilsonban benne van a PL potenciál sőt tavaly kifejezetten jó PL szezonja volt. Korona nélkül őt már jó pénzért eladtuk volna jó eséllyel az Ibe-i útnak megfelelően. Azért az látszik így megelőlegezve is hogy a Borell fiúk és ez a korosztály fog majd versenyezni ennek az évtizednek a legjobbja címért.

Az 1999-2000-es korosztály túl fiatal még. A korosztály ismertebb tagjai: Kamil Grabara, Rhian Brewster, Woodburn, Rafael Camacho, Adam Lewis, Liam Millar, Tony Gallacher. Azonban anyagilag csak Camacho és Brewster eladása elég pozitívvá teszi őket. Woodburn kapcsán kérdéses, hogy lesz-e csapat, aki ad érte pénzt, ami nem kizárt, de nem abba az irányba halad a karrierje.

A jelenlegi fiataljaink a 2001-2002-es korosztály. Curtis Jones, Neco Williams, Jake Cain, Yasser Larouci, Rhys Williams, Ki-Jana Hoever, Billy Koumetio, Luis Longstaff, Morgan Boyes. Curtis Jones fogja őket meghatározni. Necoban benne lehet, hogy hosszabb távon ő legyen a második számú jobbek. Larouci és a másik Williams lehet még érdekes. Hoever már most bőven olyan hazammal lett eladva, hogy ígéretes korosztálynak tűnjenek.

Az akadémiai neveléshez azért kapcsolódik, hogy Kevin Stewartot nevelési díjért hoztuk és 8-ért adtuk, Dominic Solankét szintén nevelési díjon hoztuk 19-ért adtuk el miközben nevelgettük és kicsit játszattuk az első csapatban őket. Azt gondolom nem rossz hozam ez. Csillagos ötös a szakmai stábnak.

Eliott határeset, hogy saját nevelés-e Fulhamben játszott már pár felnőtt meccsen. Mondjuk ha Ibe-t annak számoltam, akkor ő is az ellentétben Gomezzel.

Szerintem fontos megemlíteni, hogy eredeti (nem jelenértékesített), de ad-on-os áron mennyiért mentek el az elmúlt években az ifjoncaink: Sergi Canos 4,5; Ibe 15; Brad Smith 6; Ilori 3,75; Wisdom 4,5; Brannagan 0,2; Ward 12,5; Camacho 7; Kent 7,5; Bobby Duncan 1,8; Ejaria 3,5; Hoever 13,5; Brewster 23,5. Látszik, hogy az Akadémia eltartja magát és az is látszik, hogy ahogy a csapat sokkal jobb lett, úgy futottak fel az eladási árak is, mivel mással a koronás nyár Hoever és Brewster eladást nem tudom magyarázni.

Összességében azt gondolom látszik, hogy tényleg jó kezekben van az Akadémia. Még ha nem is a legjobb a világon. Azt tudomásul kell venni, hogy elképesztően sok gyerekből nagyon kevésnek sikerül. Ez egy ilyen üzlet.