CP

Ellenfelünk éppen az egekben jár és az, hogy ezt pár emelettel alattunk teszik csöppet sem zavara őket. A története legnagyobb sikereit elérő – FA és angol szuperkupa győztes Palace a Konferencia ligában a legjobb négy közé került és jövő hét csütörtökön a Doneck ellen lépnek pályára.

Mivel a másik ágon a Strasburg és a Rayo csapnak össze, a végső győzelemre leginkább a londoni csapatnak van esélye, bár a Strasburg is egy londoni csapat fiókcsapata.

A Crystal Palace nem is olyan régen még csak egy volt a tizenegy londoni legfelső szintet megjárt klubok sorában, akik a Temzétől délre a Charltonnal és a Millwallal bunyóznak. Ma pedig Guéhi elvesztése után ott játszik az egyik legkeresettebb angol válogatott játékos Wharton.

A nemzetközi kupákban teljesen jól kirajzolódik az, amitől mi is szenvedünk, bombaerősek a PL középcsapatai. A Tott 49 éve nem esett ki, most kapar. Az EL nagy kérdése, hogy a Forest vagy a Villa lesznek-e a befutók, a BL-ben pedig a sorozatot eddig soha meg nem nyerő Arsenal még versenyben van. A három nemzetközi kupa tizenkét talponmaradt csapata közül négy angol, a Konferencia Liga pedig úgy indult idén, hogy a tr szerint a sorozat legértékesebb húsz játékosból tizenhárom a CP-ben játszik, négy pedig a Chelsea fiókcsapatában.

Most a Palace tol heti két meccset, akiknél minden meghatározó játékos elérhető és a kapus poszton erősebbek is nálunk Hendersonnal. Glasnerék bajnokin utoljára a mú ellen március 1-én kaptak ki, de ebben az időszakban csak a Tottenham ellen játszottak idegenben. 11 győzelem, 10 döntetlen, 11 vereség, 35:36-os mérleg a bajnokikon – tökéletes PL középcsapat. Az egész szezonban három belső védővel álltak fel és az átmenetek kihasználására, kontrákra építő játékstílusuk szeptember végén nagyon nem tetszett nekünk. Chiesa a 87. percben egyenlített, de a 97-ben jött az azóta is be-be villanó, fájó emlékkép. A hajrákban bekapott góloknál idén csak a sérülés miatti 29 cserénk a fájóbb.

Én Jonest hagynám a jobb szélen hátul, egyrészt, mert ez a poszt most most az ő szerepére fog kifutni végül, másrészt nagyon jók voltak Dominikkal együtt az Everont ellen. Alexisnek a heti egy meccses terhelés most ideális lehet egy kis formajavuláshoz. Kerkez erre a meccsre alaposan rápihent, meglepő lenne, ha nem kezdene, elöl pedig a Gakpo – Isak – Salah majd a hajrára Riot várnám és Gakpot centerbe. Az öt cserelehetőséget komoly kihívás lesz kihasználni.

Nagyon jól esne egy több gólos győzelem és legbelül azt is várom, közben pontosan tudom, hogy semmivel sem lesz kisebb kihívás taktika terén ez a meccs, mint a szeptember végi volt.

És akkor taktika.

Mi a közös Dominikban, Gomezben, Bradleyben, Frimpongban, Jonesben és Endoban? A kérdés is unalmas. De Bradleyben és Frimpongban például az, hogy három egymástól független sérülést szenvedtek el szezon során – mutatott rá Gregg Evans.

Salah és Robertson távoznak, Hugo a jövő szezon első felében nem lesz bevethető, egyébként nálam Dominik mellett idén leginkább meggyőző teljesítményt mutató Bradley három alkalommal töltött el 90 percet a pályán bajnokin. Ezt is figyelembe kell venni a jövő évi kerettervezéskor. És annyiban figyelembe is vette a stáb, hogy olyan játékost igazolt mellé, aki a három gyógyszergyári szezonjában alig volt sérült, igazi elnyűhetetlen játékosnak tűnt.

A szezonban Bradley töltötte a legtöbb időt a poszton, de ő sem érte el az 1000 percet. Összehasonlításképp Virgil 2970 bajnoki percnél tart és minden sorozatot figyelembe 4491 a vége, így az is megeshet, hogy a szezon végére megközelíti az 5000 játékpercet.

Az, hogy a szezon legjobbja, Dominik egy csomó meccsen nem kezdhetett a középpályán egy olyan csapatban, ami a meccsek kontrollálására törekszik borzalmas, de ehhez hozzá kell tennünk, hogy Dominik inkább a negyedik opció volt a posztra, mert Gomez fizikális állapota ritkán tette lehetővé, hogy kezdő legyen (vagyis az atletices cikkében Gregg Evans ezt írja), de nem is sűrűn fordult elő ilyesmi idén.

Figyelembe véve Frimpong majdnem makulátnal sérüléstörténetét azt gondolom, hogy a középpálya dominálásának elvesztése – főleg a tavalyi szezonhoz képest nagy arányban kiszámíthatatlan sérüléseknek köszönhető és persze annak is, hogy Arne negyediknek Dominikot választotta mondjuk sok meccsen Endo helyett. Mondjuk ez a választás azt is jelentette, hogy az Alexis, Ryan, Jones, Dominik sor van a pályán és nem ugyanez Endoval Jones nélkül. Keveset játszott a jobb hátsó sarokban Jones, de akkor hajmeresztő megoldásokat is láthattunk tőle. Saját tizenhatos elé beadott lapos passzok, a vonaltól befelé fordulás és cselezés nyomás alatt védekezve – a vakmerő labdavezetés és passzjáték Jones sajátja, nem véletlen, hogy Jürgen alatt inkább a 16-os valamelyik csücske körül forgolódott. Hozzáteszem, hogy a számok mégiscsak abba az irányba  mutatnak, hogy inkább a meleg helyzetek kipasszolásának specialistája, semmint vakmerő.

Dominik 719 percet húzott le a sarokban Gregg Evans számításai szerint. Ha azt vesszük, hogy 4491 játékperce van eddig minden sorozatban, akkor ez nem tűnik annyira meghatározónak. Ha viszont arra gondolunk, hogy mennyire szenvedtünk nélküle a középpályán, akkor merőben más a helyzet. A 719 percet onnan is megvilágíthatjuk, hogy ha ennyit hiányzott ő a középpályáról és az ekkora hátrányt jelentett, akkor egy dedikált jobbhátvéd, mint amilyen Bradley hiánya vajon mekkora baj? Conor megfelelő pótlása számomra a nyár első számú feladata. Azért beszélek pótlásról, mert ha kétszer annyit lesz elérhető, mint idén volt, akkor is egy rotált játékos teljes szezonnyi játékideje marad a posztra és Frimpong egyelőre előrébb inkább meggyőző vagy öt védős rendszerben, amit ennyi elérhető CB-vel ne is említsünk.

A sokszor kivesézett poszt kérdést egy dolog miatt bányásztam elő azon kívül, hogy használható számokat találtam hozzá, az pedig az, hogy erről a posztról távozott meghatározó játékosunk Arnold szerepében. Ha belegondolunk abba, hogy Salah, Robbo távoznak és még Alissonos hírek is borzolják a kedélyeket, a jobbhátvéd poszt irányából tekintve dermesztő.

Jones szerződése jövőre szintén az utolsó évébe lép majd. Amellett, hogy mindössze két bajnokit hagyott ki sérülés miatt, minden sorozatban 2403 percet töltött a pályán, ami Virgil vagy Dominik fent említett játékidejéhez mérten nem sok. Jones az utolsó igazi liverpooli játékosunk a keretben.

Az Everton elleni meccsből kiindulva Jones megtartása kulcskérdés. Olyan joker típusú játékos ő, aki számos poszton bevethető és ez ilyen játékosok kulcsfontosságúak minden csapatban. Klopp alatt is folyamatosan küzdött azért, hogy a középpályások között a kezdők közé kerüljön és a sérülései sem segítették ebben. Az előző szezonban Alexis és Ryan posztja eléggé állandó volt, Jones többnyire Dominikot rotálta. Wirtz érkezése ebből a szempontból drámai fejlemény és ugye korábban még arról volt szó, hogy Elliottnak is szeretnénk helyet találni a csapatban. Ennél is nyugtalanítóbb az, hogy Alexis nagyon gyenge szezonja mellett is folyamatosan Jones előtt szerepel, 3435 játékperce minden sorozatot figyelembe véve 1032 perccel több Jones játékidejénél, aki, ha lett volna folyamatosan elérhető jobbhátvédünk, akkor ennél is kevesebb időt töltött volna a pályán. Arnold után újabb játékos nem igazolhat el ingyen, itt egy kőkemény döntés körvonalazódik és nekem úgy tűnik, hogy nincs igazán jó megoldás és azt sem hiszem, hogy egy új edzőnél – Jones esetében a harmadiknál – hirtelen a kezdőbe kerülne. Pedig Jones passzjátéka a csapat egyik erőssége, nálam az idei taktikánk legnagyobb hibája az, hogy erre csak ilyen arányban építettünk. Nyilván ezt az állítást Jones teljes szezonbéli fizikai állapotának ismerete nélkül teszem és pont Gomez PSG elleni lecserélése mutatott rá, hogy mennyire vakon vagyunk a játékosok állapotát tekintve.

A Red Lads Hungary Liverpool Supporters Club és OLSCH – Official Liverpool Supporters Club Hungary szervezésében a Tompa angyalban lesz a pesti közös meccsnézés. 16:00. A poolbarátokos kép még nem került fel, amikor kilőttem, majd kommentben.