Brightoni dalkör

Vereséggel folytattuk nyári felkészülési meccseinket. Mentségünkre szóljon, ellenfeleinknek tart még a szezon.
Chiesa végre odafért a kezdőbe, Quansah, Elliott is játszhatott. Látszott is, hogy ezeknek a fiúknak még van kedvük szaladgálni egy jót az angol tengerparton. Egyedül Salah az, akit szerintem pihentetni kellett volna már valamikor egy meccsre és rég meglenne a gól+gólpassz rekord. Így a fáradtság mellé, már Nunez szinten görcsöl rá a helyzetekre. Bradley megmutatta, hogy ő is tud gólpasszt adni, csak inkább 3 méterről csinálja mint 30-ról, mert az ugye egyszerűbb. Szoboszlai inkább a bonyolultat szereti, de egyszerűen előadva. A PL cím mellé pedig az is lehet, hogy az utánpótlásban is komoly teljesítményt nyújt idén, sok boldogságot és jó egészséget nekik!

Egy fontos feladatunk maradt még nekünk, szurkolóknak, hogy a következő héten alaposan gyakoroljuk az alábbi dalokat. A legszerencsésebbek az Anfielden, sokan Liverpoolban, és remélhetőleg jópáran a közös meccsnézéseken lehetünk majd tanúi, amint Virgil van Dijk felemeli a PL trófeát.

Őt mindjárt az egyik kedvencemmel lehet köszönteni:

Reménykedem benne hogy Trent is méltó búcsút kap majd a szurkolóktól, ezt még angol alapfokkal is könnyen el lehet sajátítani:

Aztán itt van egyik legjobb pajtása, scouting csapatunk egyik valaha volt legnagyobb találata, a Trenttel sok évig belsős gólpassz csatákat vívó Andy Robertson:

Idén sem tudtuk sajnos elég gyakran énekelni, de a Jota-song is hozza a támadóposzt-dalokra jellemző színvonalat:

Korábban a Virgil-song volt a kedvencem, de idén abszolút felnőtt mellé Diazé is. Egyrészről mert kíválóan lehet ordibálva ugrálni rá, másrészről meg azért mert nagyon tetszik, hogy edukatív, és megtudhatom belőle honnan származik pontosan. Bárcsak lett volna ilyen Sturridge magasságával is.

Salah idén a PL all-time góllövőlistáján feljött a 11.-ről az 5-dik helyre. Jövőre pedig célba veheti Rooneyt, vagy akár Kanet. Volt pár dala, nem véletlenül ez lett a legnépszerűbb:

És végül ne feledkezzünk meg a kis kopaszunkról sem:

Aztán vannak itt örök klasszikusok, amiket sosem ununk meg, ma is felhallatszott az Amexben, és nekem is az all time kedvencem a Riise-song. Egyszerű de nagyszerű. Mint a 30 méteres bombái.

Volt mondjuk a 2000-es éveknek még nála is nagyobb sztárja a Liverpoolban, aki valamiért Szoboszlai mezében játszotta végig karrierje nagyját:

Bobby song szintén még mindig kötelező elem, és nem csak azért mert nincs most ennyire konzisztensen jó kilencesünk

Érdemes néha ennél is jobban visszamenni a történelemben, mert voltak már itt legendáink a XX. század másik felében is:

Egy BL-meneteléshez kapcsolódott az Allez-Allez eredete, de szép lenne jövőre a budapesti BL-döntőn énekelni… (Mondjuk nem jön ki a szótagszám, kénytelenek leszünk elveszíteni)

Sokat kell majd vonulnunk Liverpool utcáin, ahhoz meg ez illeszkedik legjobban:

De persze ennél nincs most ezeknél aktuálisabb:

Kommentben tegyétek be nektek milyen kedvenceitek vannak még, gyakorlásra fel, vasárnap felelünk belőle!