6 kilométer

Szeretett csapatunk korszakhatárhoz közeledik, így, nekünk szurkolóknak egy kicsit nagyobb látószögből is érdemes megvizsgálni soron következő, a kieső csapat elleni találkozót.

Nem is olyan régen volt, hogy lezárult a Klub történetének egyik nagy korszaka és a nagyon kevés edzővel összehasonlítható Klopp, aki egy egyre kevésbé szerethető, egyre inkább szórakoztatóiparrá csupaszodó sportágban felépített egy emberi izzadságszagú csapatot, ami olyan már nevetségesnek hangzó kifejezést tudott teljesen feltölteni tartalommal, mint a hősies küzdelem. Azzal, hogy minket választott gazdagabb csapatok helyett, a velünk elérhető sikereknek is mélyebb értelmet adott, a szurkolóknak pedig egy kellemetlen kompromisszum helyett, ami a gazdagabbak elleni versenyben maradásért hoznunk kellett volna, egyedülálló élményt volt 9 éven át. De ezt a Jakuzzi számtalanszor megénekelte, legalaposabban a Merseyball című könyvben.

Klopp távozása érzelmileg érthetően a földre küldött minket és gondolhatjuk, hogy a csapatnak milyen lehetett ezt átélni. Viszont, mivel nem egy egy emberes csapat vagyunk, hanem már Klopp is egy kiváló szakmai vezetéshez csatlakozott, nagyon reméltük, hogy az utódlás kérdésében okos megoldás következik.

A Szaunát a Slot korszakra durrantotta be a Jakuzzi, de így hirtelen elveszítettünk még egy fontos dolgot, ami miatt a magyar fociszurkoló közegben kiváltságosnak érezhettük a helyzetünket.

Lehetne azt mondani, hogy ott volt a korszakhatár, én viszont azt mondom, hogy az Klopp távozásának bejelentésével kezdődött és a mostani bajnoki címért folyó küzdelemben, az irgalmatlan pontelőnyünkkel közeledünk az átmenet lezárásához. Ez az átmenet azzal járt, hogy a pálya melletti erőtér, Klopp karizmatikus figurája eltűnt, különös kegyetlenségnek tűnt, hogy még Virgil, a csapat oszlopa vagy Salah, az élő legendánk borzolta a kedélyeket a szerződésével, bár kettejük életkoráért, a valódi okért hülyeség lenne bárkit is felelősségre vonni.

A győzelem reményével utazunk Leicesterbe és ha ezt is behúzzuk, akkor már tényként kezelhetjük, hogy elrejtették a házban a karácsonyi ajándékot, pusztán az a kérdés, hogy mennyivel találjuk meg hamarabb 24-e előtt.

A Leicester City a 2015-16-os szezonban hozta vissza a reményét annak, hogy érdemes még PL-t nézni. Ennek jövőre lesz tíz éve. Az a tíz év foglalja magába a Klopp korszakot és a változást. Amúgy nem kapcsolódik ide, de az angol középkor is Leicesterben ért véget. 2012-ben a Leicesteri Egyetem a városban feltárásokat végzett. Az egyetem történelemtanszéke egy paradigmaváltó tanszék, nagyon érdekes történészeket találunk itt, akik a történelemszemlélet léptékváltása mellett kötelezék el magukat, erre tessék. Pont a nagy királyokra és hatalmi struktúrákra épülő paradigma megdöntésén dolgozó tanszék kollégái mit tesznek? Megtalálják III. Richárd sírját egy belvárosi parkoló alatt, akinek a halálához kötik az angol középkor lezárását, a Lanchester és York ház hatalmi harcának végét és az utolsó York uralkodót, az utolsó angol uralkodót, akit csatában öltek meg, utána jött Tudor ház VII. Henrikkel.

Hát ide zarándokolunk egy jó kis csatára a Klopp korszakot megelőző utolsó szerethető hús-vér bajnok csapathoz.

És kirajzolódik a torony a horizont peremén

A nagy menetelések utolsó hat kilométere ez, magyarországi léptékkel mondjuk egy Kinizsi száz vége. Régi vágyam végigmenni a Kinizsi Százason, de sajnos rövidebb túrákon is bedurran a térdem. A Kinizsi 24 órás szintideje is mutatja, hogy mekkora igénybevétel, még ha abból a 24-ből le is lehet faragni. Ha felkészülés nélkül vágsz neki, már a Kevély nyeregben érzed a lábad, pedig akkor a táv tizedénél sem tartasz. De képzeld el, hogy jó ütemben haladsz, hajnalban indultál és már megy le a nap, mire kiérsz a Gerecséből. 76 kilométert tettél meg, a lábad leszakad és eredetileg azt gondoltad, hogy éjfél előtt célba érsz. Szerencsére idén sem kell eljutni Tatáig ahhoz, hogy egy fantasztikus teljesítményt pakolj le, ami az egész éves készülésnek megfelelő zárása lesz. Tarjánon felszállsz az utolsó buszra és kész, de még az is hat kilométer és a taxi sem visz ki az erdőből.

Az utolsó 6 pont megfelezésére ideálisnak tűnik a leicesteri kirándulás. Nem tudom, ki az, aki nem szereti az egyetemváros csapatát, ne tapsolna Vardynak a 496. pályáralépésén rókamezben. Akinek még idén meglehet a 200. gólja, hiszen 198-nál tart. Idén is ő a Leicester házi gólkirálya, 7 gólt szerzett és 5 évvel idősebb, mint Salah.

Talány, hogy mire lesz jó az Ipswich az Arsenal ellen, az előző fordulóban a 79. percig vezettek a Chelsea vendégeként. 14 pontos hátrányban vannak a 17. WHU-val szemben, biztos kiesőnek tekinthetők, mint ahogyan az egy ponttal mögöttük álló Leicester is.

A Rókák az előző fordulóban egy 8 meccses vereségi szériát szakítottak meg. Sőt, a 8 meccs egyikén sem tudtak gólt szerezni. 27 idei találatuk pislákoló fényében egy kapott gól nélküli meccs nem is nagy elvárás tőlünk. Mi több, a heti egy meccses ritmust felvéve nagyon szeretném, ha a WHU elleni első félidei letámadásunkhoz hasonló produkcióval kezdenénk és a második félidőben nem az eredményt tartanánk, hanem esetleg növelnénk az előnyt.

Egyértelművé kell tennünk: szeptembertől is Liverpoolban játszák a legjobb focit. Mivel egy cél maradt és megfelelő felkészülési idő áll rendelkezésre minden meccs előtt, nincs mire tartalékolni. Mindenkitől csak a legjobb fogadható el. Mindenki egy dologból él, az pedig a Liverpool brand ereje. Jelen helyzetben nincs olyan, hogy félgőz. Ha most érünk egy csúcspontra Slottal rögtön az elején, akkor az sem mindegy, mekkora lesz a végén pontelőny.

Edwards elugrott a Tescoba

Januárban szomorúan vettük észre, hogy Hughes nyomtatójából kifogyott a papír. Edwards viszont mostanra hozott neki, így nyomtattak szerződést gyorsan Virgilnek és Salahnak is. A real-city együttállás megbomlott, de az üzletkötő keménykedése önmagában mit sem ér. A portéka, amit árul, az a lehetőség, hogy valaki Liverpoolban lépjen pályára. Talán Arnoldnak is marad még pár lap, ha nem is nyomtatnak már öt példányban, de akkor majd kap egy duplaoldalast aztán jól van.

Vegyük személyesre!

Nistelrooyék az életükért küzdenek. Nem a bentmaradásért, az már elúszott, az a kérdés, ki hol folytathatja majd augusztusban. Van abban a keretben bőven olyan játékos, amire a feljutók csak csorgathatják a nyálukat. Khannouss, Bounanotte, aki már csak kölcsönben van náluk, jövőre a Brighton nagy erőssége lesz, Soumaré és Ndidi a középpálya belsejében, hátul meg az expoolos Coady mellett a 26x-os belga válogatott Faes játszhat. Decemberben Ayew már a 6. percben betalált Alisson kapujába és a 49. percig futottunk az eredményért. Végül kettő lett közte.

Virgil a múlt fordulóban megmutatta, hogy a 4000. játékperc magasságában az ember sokmindenre képes. Így, hogy nem melegített be a Ligakupával, még az is lehet, hogy a PL serleggel meghúzza a hátát. Nagyon remélem, hogy az egy hét regenerációra és felkészülésre is elég volt és meggyőző játékot látunk, bár a vágyaim ennél vadabbak.

Allisson // Bradley, Konate, Virgil, Tsimikas // Dominik, Gravenberch, Alexis // Díaz, Jota Salah sorra nagy az esély, Jones a kérdés, mert a két belső védő cseréje Quansah, Bradley cseréje Jones is lehet, de közben felépülni látszik Arnold. Es akkor is van még Elliott és Endo is. Ha én lennék Slot, Dominik Grav, vagy Dominik Alexis mellett Elliott kezdene, mert meg kell mutatni neki, hogy fél seggel ül csak a padon, másik fele már a kezdőben van. Jövőre is lesz BL, mindenkit nem fogunk kicserélni, meg kell erősíteni azoknak is a pozícióját, akik a keret mélységét adják.