A legnehezebb ellenfél
-Halló, halló, van itt még valaki?
-Hanyag barátotok visszatért. Védés, államvizsga kipipálva, januári leolvadásnak is vége, 1 döntetlennel felérő vereséggel zártuk, és pár verességel felérő döntetlennel, ilyen jó leolvadást régen láttam, kiváló minden.
Szociológus végzettségemmel úgy is térek vissza, mint egy frissdiplomás kutató. Megvan az a csávó a munkahelyeden, akitől szerdán megkérdezed, hogy péntek délutánra össze tudná rámolni az anyagot, erre írsz neki szombat fél1 derekán, hogy „Levente, hol az anyádban van az anyag, amit kértem?”….
Levente meg se nézi, szombat háromnegyed 10-kor eszi a kis tőkehalmájas pirítósát, majd rájön, hogy hoppá, Buszmuszról bevállalta a beharangot szerda délután némileg spicces állapotban. Eleinte nehezen megy neki, a pirítós szót 6-odjára próbálkozik leírni helyesen, mire rájön, hogy melyik i betű rövid és melyik a hosszú. Aztán csak nézed, hogy 2 óra alatt megoldja, amivel te 2 napokat szenvedsz.
Fogalmam sincs kiről írtam most, nem látom még az összefüggéseket a valósággal olyan tisztán.
Mindenesetre, megírom miért hiszem, hogy a Bournemouth csapata „A legnehezebb ellenfél” és arra is válaszolnék, miért is jó hír ez nekünk. Ez utóbbit röviden.
2023.december 15: Az Iraola ball felemelkedése
Adott volt egy ilyen szedett-vetett Gary O’neill csapat, vagy hogy hívják, amit először át kellett venni, majd meg kellett formázni. Beletellett egy félév, Iraola-nak kellett 9 nyeretlen meccs, mire beültette a játékosok kis buksi fejébe az anyagot a taktikai repertoárról.
Itt kezdődött valami új: 5 győzelem, köztük a Manchester United ellen.
december 15-két írtak, sötét nap volt ez az Old Traffordon. Egy második szezonos Ten Hag féle United csapat ellen kellett hajtani a szekeret, akiknél már elkezdett repedezni a rendszer, újraindult az a jó „banter éra”, amiért úgy szeretjük a Unitedet. Ki tudta hol áll meg. De nem ez a lényeg, a Bournemouthnál valami fantasztikus történet kezdődött el, aminek most vagyunk az aranykorában:
3-0, high intensity ball, kurvasok futás, giga presszing győzedelmeskedett…
itt sikerült végleg ledönteni és kicserélni azokat a falakat, amiket még Gary O’neil épített bele a Bournemouth narratíváiba.
Napjaink Bournemoutha: Az Iraola ball kiteljesedése
Azóta a Cherries narratívái teljesen kicserélődtek, és ami ilyen túlteljesítésnek tűnt kb. 1 éve, az lett a norma csapatuknál. Anno 2023/24-es szezon első felében még a csodának tűnt, hogy 10 pont előnyben vannak a kiesési zónától. Mostanra egy szolid Brighton féle top6 csapat lettek, harcban a top4-ért. Mit tesz veled egy év a PL-ben és néhány jó igazolás.
Teszik mindezt úgy, hogy vezetik a jelenlegi top6 elleni táblázatot 15 ponttal, megverték a Newcastlet és a Nottinghamet is, ráadásul rendkívül csúnyán, 9 lőtt és 1 kapott góllal zárták a 2 meccset.
Továbbá a klasszikus big six ellen is megsüvegelendő teljesítményt nyújtanak. 4 győzelem 1 döntetlen, 2 vereség eddig a mérlegük, köztük ellenünk kaptak ki 3-0-ra. Miért ilyen jók?
Kezdődött az egész, ahogy írtam, az elején: Bielsa második eljövetele, a káosz kapitányok kapitánya, Andoni Iraola, a Fifa15 Bilbao karriermódom hőse, csereként beállva nyerte meg nekem az első BL trófeámat karriermódomban egy bombasztikus találattal.
A FÉRFI
Ez a Bielsaba oltott Emery igen hatékonyan ülteti át volt mestere munkáját.
A receptet kb. így lehet egyszerűen leírni:
- Felépített egy olyan taktikát, amit átlagban a nagycsapatok használnak.
- És átültette olyan formában, ahogy kiscsapatok használják.
Térjünk csak vissza arra a táblázatra, amit még a Leicester beharangnál vettem elő:
„Láthatóak” (nagyítóval talán) a bal felső sarokban a tavalyi km és passz per sequence adatok, mintha egy prémiumozott Ipswich Townnal kerülnél szembe. De igazából bőven elég minta, hogy papíron a Sean Dyche féle mutatókat adják ki. Széltől sebesen mennek az ellenfél arcába, kevés passzal eljutottak oda, majd Semenyo és Solanke lőttek pár gólt ezekből a szituációkból.
A nagy titkuk, amit nem félnek őszintén kicsapni az asztalra minden meccsen: Nagycsapathoz méltó módon presszingelnek. Éppen Dominik nyilatkozta, mármint a Solanke, hogy az Iraola ball elején még a seggük helyén volt az agyuk, annyira nem értették, ki hova mozogjon letámadásnál. (Nem biztos, hogy így fogalmazott) Azóta, mint a szexet, vagy a motorjavítást, folyamatosan tanulták, fejlesztették a tudást és ma már csak beröffentik és megy a dolog, mint egy 6. érzék vagy ötödik elem.
Ez már az idei év
Ráadásul idénre már tényleg a presszingbaszás művészetét művelik, íme néhány stat az ideji évből:
-
Letámadás, miután elvesztették a labdát (1,329) – Elsők ezen a téren
-
Letámadás, amiből labdát szereztek (653) – Másodikak ezen a téren
-
Meccsenkénti megtett távolság (112.3 km) – Elsők (a Tottenhammel együtt)
-
Meccsenkénti sprintek (171.3) – másodikak
-
Labdaszerzések a támadóharmadban (193) – negyedikek
– Melyekből a helyzetek száma (45) – elsők
Szóval, statisztikailag kimagasló presszingelnek. Miben különbözik filózofiai szinteken ez a Guardiola, Slot féle iskolától?
A fent említett iskola a kockázatokat minimalizálja, a Bielsa-Iraola foci a káosz-filozófiában hisz, és generálja a kockázatokat, majd igyekszik jól kijönni belőlük.
Nettó emberhátrányokat teremtenek hátul a szélsővédőik feltolásával, a magas védelmi vonallal, de igyekeznek kihasználni az ebből kovácsolt előnyt. Szóval, igen, ha még nem esett le, ez a Jürgen Klopp féle Dortmund, egy már kifinomultabb, modernebb presszing metodikával. Heavy metal a négyzeten, vagy valahogy így
Egy hibrid rendszerben, olykor zóna, olykor emberezős letámadást alkalmaznak, egy igazi szörnyetegként. A struktúrákat valahogy a következőképpen lehet leírni.
Man to Man/Emberezős taktikai elemek folyamata:
- Az jobb oldali bekk Cook kezdi a letámadást,
- A másik oldalon a balszélső Semenyo folytatja
- Középen jön fel a 10-es, a center és a jobbszélső.
- Feljön Christie, az egyik középpályás a double pivotból biztosítani a letámadást
- A középen lévő területet Adams futja körbe, biztosítékként megelőz minden támadást
- A védelem közben középre tolódik, ott nyújt biztosítékot.
a csapat a folyamat végén:
Zónavédekezés:
Itt nincsenek korlátok, nincsenek pontos taktikai elemek. Egy fontos tényező van:
- Meg van adva egy zóna minden játékosnak, amit adott pozicióban le kell védekeznie.
Ez a presszing fluid, itt az ellenfél mozgását és passzsávjait követi le a csapat, nincsen más feladat, ehhez kell adaptálódni a játékosoknak.
Összességében, ez a kettőség teszi hatékonnyá a Bournemouth presszingjét. Nem egy taktikát követnek le, amit szabály szerint betartanak, és nem is szimplán fluid rendszerben támadnak le csak úgy , egyének kiváló mozgásával és remek teljesítményével.
A kettőt ötvözik, így az ellenfélnek ki kell matekoznia, éppen mire készülnek, hogyan állnak fel, ami papíron könnyűnek hangzik, jelenleg ott a pályán vért és könnyeket izzadnak a csapatok, majd azzal mossák fel a pályát velük a cseresznyések.
Így a papírlaposon ők a „legnehezebb ellenfél”. Jelenleg szárnyalnak, imádnak káoszt teremteni és hatékonyak is benne. Izgalmas meccs lesz, de az ilyen csapatokat összességében szeretjük.
Szakértői szemmel, immár egyetemi végzettséggel a hátam megett:
A labda gömbölyű, a futballban bármi lehetséges, ez tipikusan az a találkozó, ahol az idegenbeli, esélyesebb csapat nyerhet, de a hazai csapat is legyőzheti az óriást, viszont nem lehet kizárni, hogy a felek nem bírnak majd egymással.
Én egy unalmas 2-1 és egy káoszos 4-3 közé teszem a mai találkozót. Izgalmakban nem lesz hiány, érdemes odakapcsolni a Spíler1-re ma 16 órakor.
Közös meccsnézések továbbra is Poolbarátok szervezésében a következő helyszíneken: