Tottenham kiharang

Johoho, elhozta nektek McA apó az odavissza Tottenham posztot, tiszta stat-padding mint amit Salah is tolt a csirkék ellen. Megérdemelték a verbális pofont, kaptak mellé egy rendeset is, csak jobb így mindenkinek mint azon bosszankodni, hogy ezek a nyomorultak tényleg csak arra jók, hogy ellenünk problémát okozzanak.

Egyszer volt, hol nem volt, vol egyszer egy Aston Villa elleni meccs még 2023 Szeptemberében, ahol hasonlóan éreztem magam mint most. Ki vagyok én, hogy beszóljak egy PL edzőnek (max annyit, hogy good ebening), lovakhoz is mennyit értek, pláne, hogy melyik részükre kell ülni, de hogy ott mit akart a Villa feltolt védelemmel valódi presszing nélkül, azt nem értettem. Ez is egyfajta pragmatizmus lehet, hogy a körülmények, a sérülések dacára te ugyan azt játszatod a csapatoddal, mert this is the way. Igazából lehetne sok mindenről beszélni a meccs kapcsán, de az egész sportmozgás-halmaz origója és/vagy orgiája mégis az, hogy az öreg hegyifrancia Poste felküldte ugyan azt a csapatot mint aki a MU ellen vette a seggén a levegőt csütörtökön, ugyan azzal a standard Tottenham játékkal, amit szoktak tolni. Na mondjuk szegény ember vízzel főz, értem ez alatt, hogy ha megnézzük, mennyi egészésges játékosuk van aki nem pl Timo fakin Werner, akkor valószínűleg tényleg nem attól lesz olcsóbb a kenyér, hogy Reguilón kezdett-e Pedro Porro helyett. Oké, azért a versenynaptárat nem fordulóról fordulóra sorsolják, szóval ha ennyire kellett ennek a határ fasznak az a köcsög ligakupa hogy fel kellett pakolni a gálakezdőt, akkor utána meg is érdemlik, hogy 3 nappal később ugyan ez a csapat szénné szopkodja a különböző ízesítésű rohamrépákat. Aztán kiesnek majd ellenünk ugyan ebből a kupából két meccsen, PL-ben is vesztettek, így kell igazi gyökér lúzernek lenni, szívből tudok gratulálni. Tudom, tudom, lovakhoz is mit értek.

Szóval amiről a behariban is szó volt, hogy feltolt védelem, presszing, intenzitás, ez úgy nézett ki ezzel a mostani Tottenhammel, mintha a 75. percben kapcsoltam volna be a Tv-t, csak itt kb a 10. perc volt. Kis túlzással lézengtek a pályán, azt éreztem csórókon, hogy futkorásszák, amit amúgy szoktak, de mintha tényleg a túlélésért küzdenének. Ennek az egész mókának a teteje pont a középpálya volt, amit Poste taktkailag, emberileg, spirituálisan is feladott.

Ahogy a fenti képen látszik, igazából nem sok esélyük volt bármire is csóróknak, Szvolazi által masterelt presszing alatt látszik, hogy 2 CM-nek passzsávok zárva, szélen emberek fogva (első 10 percben azért Spencet meg lehetett játszani jópárszor, én oda Trentet vártam volna, de nem ezen múlt), lehetett bízni Solankéban. Ez a mi oldalunkról still egy high risk high reward játék, mert ha mégis lábon fel tudják hozni, vagy ki tudják passzolni a labdát, akkor eléggé magasan van a védelmünk, így:

Itt jön be a fáradtság a képbe: se időben nem sikerült passzolni, se Maddison nem jutott ilyen helyzetben labdához, maradtak hát az egyszerű fekuszok indítani, látható eredménnyel. Plusz az is nagy grátisz volt, hogy Joe Gomez nem hozta a meccsenként 1-2 teljes agyfasz leolvadását és nagyon stabil volt a fáradt Son ellen, plusz egyébként azt leszámítva, hogy az egyik gólnál csúnyán lefejelték, Robbo se ragadt be, illetve jól leszedte Kulusevskit ha kellett. Ami pedig tényleg megadta az alapját a teljes dominanciának az a középpályás hármas (MacA, Szvoli, Grav) elképesztő atletikussága – ha nem adta ki a presszing, bőven hátul voltak mind a hárman. Minden képen jelöltem ezt a hármast, formációt tartva, parádésan radírozták végig az egész meccset előre-hátra, ráadásul más-más helyeken (akár szélen, akár kapu előtt) is bőven ott tudtak lenni.

Ha labdát szereztünk, akkor egyből tudtunk fordulni:

És ha jó volt a presszing, egyből helyzetben is voltunk (ez egyébként az első félidőben elején elég gyakran fordult elő):

Igazából ezen kár is többet rugózni, minden szempontból jobban voltunk mint a Spurs, amit szerencsére az eredmény is lekövetett. 20-on valahanyadik perc környékén jött az első gól, Trent jónak tudott lenni abban, amiben egyébként mindig is jó volt: jobb halfspaceből David Beckhamség. Erről én se tudok többet mondani, ilyen kiflit kevesen sütnek mint amit ő tud, mondjuk soha nem is ezt vontam kétségbe vele kapcsolatban. Innentől felszálltunk egy vonatra, ahol 5-8 percenként ziccert dolgoztunk ki kb a meccs végéig bezárólag, konkrétan néztem meccs közben az Xg-t, hogy nem lesz-e ebből megint fedettpályás csúcs (asszem nem lett) és bár sikerült 4 lövésből 3 gólt összekalamolnia a csirkéknek, tényleg nem ment soha 50 fölé a pulzusom, ami meccsnézés közben nálam ritka. A Spurs alapvetően ezzel a játékkal (ahogy a behariban is volt róla szó) kierőszakolt egy ilyen oda-vissza rohangálós, adok-kapok játékot, ami egyrészt nekünk amúgy is csemege, másrészt azokkal a neuralgikus pontokkal, ahol zárni lehetett volna a gólcsapot (Trent a félterületben, Szobo-t nem hagyni labdát átvenni, stb) látványosan semmi szándékuk nem volt.

Ennyire szarom le az ellenfél játékát

Alapvetően mindenkinek a faszát egy kicsit torokra lehet venni, MacA pajti a gólja mellett olyan szereléseket helyezett el a középpályán, hogy majdnem átírtam tőle a nevem Fekalisterre, Grav galoppozó testmozgással szerzett labdát, szerelt, indult meg kurva jól, Szvolazit meg még én se tudom szidni, pedig szokásom. Kai Havertz arcán legördülő ondócsepp vagyok az örömtől amit ebbe a nagyon nem szokványos, de nagyon jól belakott 10-es pozícióba belekapolt: Fullos fejjáték, intenzitás presszingben és hátul is, labdával hibátlan összjáték és még a kapu elé is tudott érkezni. Ha megfelelő állomásokon száll le, akkor simán benne volt a meccsében egy mesterhármas, mondjuk a Salahnak legurított labdája ziccerben egy PL szinten is kimagasló teljesítményre tette rá a tejszínhabot. Meg Havertz arcára is.

Hat gólt rúgni idegenben a csirkéknek nem tud nem fesztivált hangulat lenni, a Slot által említett 20 percet leszámítva tényleg nagyon odarakta a csapat. Rigó csak néha volt állat (mondjuk Bergvall mindent megtett, hogy ő legyen az egyetlen hitlerjugend lookalike aki gyűjti a sárgákat), jó volt a csapatot focizni, a csirkéket szopni látni úgy, hogy igazából nem kellett hozzá se kiállítás, se össze-vissza fújkált meccs, egyszerűen csak ilyen az, amikor nem akarunk PL edzőként tudomást venni a valóságról. Így tovább, egyébként, nekünk is, a csirkéknek is.