Happy Klopp, Happy Meal

Az érzelmek megvoltak. Gyűlöltem minden Chelsea játékos megmozdulását, és nyúltam-nyúltam a piros gomb felé a távirányítón, amikor a sportás újra és újra a Wembley főszereplője szeretett volna lenni. „Csak NFL-t, és csak semleges szurkolóként, hogy baszná meg!” Majd aztán VVD megkúrta a kéket – már bocsánat -, és Tsimikas felszarvazta a meccseldöntő vezért. Eufóriámban megpillantottam a Carabao kupa lelombozó kis serlegét. Mütyür. A Mekiben ma ilyet találtam a sajtburgerem közepén. Majdnem elszórtam egy lenéző nevetést. Ám amikor megláttam az U14 orkánerejű örömkiáltásait, Klopp oroszlánfogú kenguruzását, majd pedig a kanapéra a játékból kilépve mellém csücsülő háromévesem szemében az első kupalebegtetésre rácsodálkozás élményét…

Baszd meg, minden másra ott a mastercard. Szép volt, fiúk!