Ajax beharang

Van egy sportszakmailag is elfogadott, rövid, tömör kifejezés arra a helyzetre, amiben a csapatunk jelenleg is van. A fordítás – visszafordítás – ellenfordítás és ki tudja mi miatt az apró nyelvi nüanszok lehet hogy már kikoptak, máshogy hangzik kicsit a germánoknál, mint valamelyik dallamos olasz nyelven, de akkor is nevezzük nevén a gyereket: KURVA NAGY SZOPÓ. Igen, abban vagyunk, ez van, tanultunk volna tovább.

Nyilván ez a szopó pont olyan, amiért mások egy brüsszeli csukott ablakon is kiugranának seggel előre, de ha azt vesszük, hogy milyen játékhoz, szerzett pontokhoz szoktunk hozzá, nos, ez bizony a Szopolda tér 12. Igen igen, a régi MOL kútnál balra, elmész a régi SZTK előtt, aztán balra ott átlósan jobbra a kishorváthék ahol laktak, mondjadmár, a kishorváth kiköltözött, a bátyja lakott ott, nem, nem a nagyhorváth, a másik, a közepeshorváth, na. Faterom útbaigazít bármikor, részlet. Alapból úgy álltunk neki a szezon elején, hogy végre egy jó BL csoport, az olaszok ellen majd kinyílik a pofonzsák, a többit meg majd okosan ütjük és békesen leszünk csoportelsők. Közben aztán lett minden héten BL meccs, plusz elkezdtek hullani a védők és a középpályások ahogy kell. Ami vicces, mert ha Jota nem lenne OP akkor pont a támadóknál nem lenne nagy rotáció, cserébe valahogy nem nagyon tudnak megsérülni. Ne is kezdjék el, nem azért mondom, csak kicsit vicces.

Szóval úgy állunk most az Ajax elleni meccshez (én legalábbis biztosan), hogy kurva élvezetes lenne most kellemes 3-5 sörital elfogyasztása közben nézni a vattából frissen kicsomagolt, 100%-osan egészséges gálakezdőt, ahogy ver nekik egy diszkrét ötöst. De jelenleg a túlélésért játszunk, szóval valahol a beleszakadás / továbbjutás határhasznossági görbét úgy kéne hajlítani, hogy minél kevesebb testmozgással lehetőleg minél több pontot hozzunk el az anfieldi pokolból, hogy tudjuk még őrizni a lángot hétvégén a Wolves ellen. A gond csak ezzel az, hogy rakhatunk be fiatalokat, hogy  pihentessük azt a kevés számú pubertáson már átesett játékost, viszont így hatványozottan jelenik meg az a fajta minőségbeli romlás a csapatban, amit nem biztos hogy ki tudunk mozogni 90 perc alatt.

Ilyenkor szokott jönni a csapat menedzselés mint kulcsszó, de bármikor is adtam elő sirámokat, hogy na most kéne rotálni akkor általában ment a gálakezdő. Meg most nem is nagyon van kit rotálni. Meg azt se nagyon tudni, hogy ki pontosan mikor is tér vissza, öröm az ürömben hogy a középpályán egyébként pont nem az a legnagyobb paránk, hogy miért Curtis játszik Keita, vagy Ox vagy Shaki helyett. Abban kevésbé hiszek, hogy inkább menne a győzelemért mutyiban az öreg Kloppo és adná le az itthoni meccset, már csak azért is, mert a Wolves ellen csak vasárnap játszunk, szintén otthon, szóval egy combosabb kezdőcsapat is belefér. Ezért boldolok egy Robbo – Fabi – Matip – Neco / Hendo – Gini / Jota – Bobby – Mané / Salah féle 4-2-3-1-et, kurva nagy pofonosztással az első félidőben, kontrázgatással a másodikban.  Ha nyerünk, akkor a továbbjutás adott, jó eséllyel a csoportelsőség is, és akkor tényleg mehet a ZS csapat mutyiba.