Erőfelmérő: első felvonás
Elég vegyes gondolataim és érzéseim vannak a meccsel kapcsolatban. A serpenyő egyik oldalán ott van, hogy egy meccsen bármi megtörténhet, ami az oda vissza-vágós, idegenbeli gólos kiesési szisztémában esélyt ad nekünk. Továbbá ott van az, hogy a bajnokságban a top4 elúszott, a kérdés már csak az, hogy Európa onnan meglehet-e, így bizony nagyon jól jönne egy esetleges továbbjutás. A serpenyőjének másik oldalán ellenben ott van az, hogy ez a Dortmund minden szempontból jobb csapat jelenleg, mint a mieink. Szeretném, ha a mérlegünk billegne, de úgy hiszem túlsúlyban van a továbbjutás nem lehet meg oldal. Nagyon jó lenne és nagyon szurkolok neki, hogy sikert érjünk el egy ennyire rangos ellenféllel szemben, azonban úgy gondolom az a reálisabb, ha a kloppi tanuló év vizsgájának fogjuk fel ezt a két meccset. Arra biztosan jó lesz ez a két összecsapás, hogy lássuk mi és Klopp, hogy az építkezésnek ezen korai szakaszában komoly ellenfél ellen komoly téttél bíró meccsen mire képes a csapat a jelenlegi állapotában.
A Dortmund kapcsán nem lehet elmenni a tény mellett, hogy Klopp mester korábbi csapatáról van szó. Arról a csapatról, melynek kapcsolata Kloppal a 7. évre kissé megfáradt és egy igen komoly sérüléshullám következtében tavaly ősszel kieső formát hozott, amit a tavaszi feltámadással éppen csak menteni tudtak még Kloppal egy Európai indulásra. Ennek a következménye az, hogy a Dortmund idén EL selejtezőkre kényszerült. Azonban azt látni kell, hogy ez a Dortmund, azt a rossz őszi fél szezont leszámítva, évek óta Európa egyik élcsapata. Feltehetően ha a BL-ben indulnak idén, akkor ott is hasítanának.
Klopp miatt sokan mondják, hogy lehet esélyünk, hiszen a játékosokat ismeri, mint a tenyerét, így tudja mik a gyengéik, így erre rá tudunk majd játszani. Ezt nem is akarom vitatni. Azt viszont látni kell, hogy játékstílusát tekintve az idei Dortmund már nem Kloppballt játszik, ennél fogva a játékosok ismerete sokkal kevesebbet ér, mivel már már más feladatokat teljesítenek a pályán.
Védekezést tekintve Klopp első Dortmundi és az első éve nálunk az összevethető.
A Dortmund a poszt-Klopp korszakában egy nagyon is tudatos váltást csinált meg a játékstílusát tekintve. Alapvetően arról van szó, hogy a Kloppballról lassítottak le a mai keretükhöz sokkal jobban illő “tiki-taka”-szerűségre. Alapvetően arról van szó, hogy a mai új Dortmund már szeret, tud és akar labdát tartani. Eme változás mögött két kulcsszemélyt lehet kiemelni. Az első az új edzőjük: Thomas Tuchel, vele kapcsolatban nem tudom, hogy véletlen vagy valami nagyon érdekes tudatos dolog, hogy Klopphoz hasonlóan a Mainz padjáról ült át a Dortmundi kispadra. A másik az új mélységi irányító / controller középpályásuk: Julian Weigl. Szerintem nagyon kevesen hallottak a srácról. Nem csoda egy 20 éves suhancról van szó, akit a Dortmund pitiáner összegért (transfermarkt szerint 2 millió euró) kukáztak a német másodosztályból, az 1860 Münchenből. Ha valamit nagyon irigylek a Dortmundból, akkor az a hozzáhasonló Moneyball igazolások. Nagyon remélem, hogy a Klopp-TC házasságból hasonló igazolások születnek majd. Erősen bízom benne, hogy Kloppnak a dortmundi igazolásaiból ugyanaz a következtetése, mint nekem: az olcsóbb igazolásaik jöttek be jobban, mint a drágábbak. Remélem ezt a tudást fogja nálunk kamatoztatni.
Labdabirtoklásban, passzolásban óriási a kontraszt az idei Dortmund és a Klopp csapatok között.
Még egy kicsit színezném a stílusváltás dolgukat. Említettem, hogy a Dortmund keretének nagyon bejött. sőt szükséges volt ez a játék lassítás és lassabb passzolgatósabb támadásépítés. Ennek oka a Dortmund keretében keresendő. Kevés olyan csapat van a világon, melynek ennyire egyben lenne hosszú évek óta a kerete. A mag 5 éve vagy hosszabb ideje tolja együtt. Fontos az, hogy egyszerre piszok fiatalon 20 éves koruk kürül került be a keretbe a mai mag: Schmelzer, Hummels, Piszczek, Bender, Subotic, Sahin, Kagawa. A Bender, Subotic duó ugyan ma már kevésbé fontos, a Sahin, Kagawa duó meg az évek során megjártak más csapatokat is. A lényeg, hogy együtt öregszik a keret. Kloppal a csúcson a Kloppball extrém fizikai igényei miatt extra fiatalon voltak. Ma már 27-28 évesek, koruk alapján a pályájuk csúcsán vannak. A stílusváltás azonban a koruk miatt – a pályájuk csúcsán, de már éppen a hanyatló korszakban vannak – jött nagyon jól nekik.
A gondolatmenet kicsit más szemszögből; azért piszok erős ez a Dortmund és azért kimondva kimondatlanul az idei EL sorozat fő esélyese, mivel a keret kulcsjátékosai piszok régen együtt fociznak, ismerik egymás minden gondolatát és a legjobb korban vannak. Koralapú szemlélet szerint, NFL-ből lopott kifejezéssel élve WIN NOW üzemmódban vannak. Hozzánk képest, akik egy fiatal csapat vagyunk az építkezés elején, mindenképpen.
Mindenki őket ismeri.
A keretüket szemlére véve, persze a sztárok a gólok szerzői és a gólpassz adók, a Reus, Mkhitaryan, Aubameyang trió. A trió tagjai után ácsingózik a fél sajtó átigazolási pletykák kapcsán és az egyszeri drukkerek is őket akarnák a csapatukban látni. Aubameyang jelenleg az egyik legjobb formában levő csatár a világon. Azonban a játékuk kulcsa Weigl. Ő a legfontosabb játékosuk. Ő az, aki a csapat stílusváltását lehetővé teszi. Ő az összekötő kapocs, a pontos passzoló gép a Hummels, Gündogan duó között. Klopphoz képest a másik váltás a kapuban történt. A nagyon átlagos Weidenfellert Bürki váltotta, tippem szerint ez a csere is a stílusváltásukhoz kapcsolódik.
A kulcs figura viszont ő. Igen ez a suhanc.
Az új edző és stílusváltás taktikai szemszögből úgy csapódik le, hogy mivel a játékosok közötti passzolási háromszögek és rombuszok fontos elemei lettek a focijuknak, így már nem a 4-2-3-1 az alapfelállásuk. Alapvetően 4-1-4-1, 4-1-2-3 az amit tolnak. Néha 4-2-3-1 és különleges esetekben előveszik a 3-4-3-at (pl. a Pep féle Bayern ellen szokták). Tuchel taktikai sokszínűsége emlékeztet a Köd előtti Rodgersre.
Egy sokkal gyengébb német csapat, a kiesés elől menekülő Augsburg ellen kijöttek már az angol foci taktikai és fizikális hátrányai, hát még egy Dortmunddal szemben mi lesz…
A vicc az, hogy a Dortmund négy nyári selejtező meccse miatt kisebb az elméleti különbség az idén biztosan lejátszandó meccseink között, eddig egy minimum 55 meccses szezonnak néz elébe, míg a mieink egy minimum 60 meccsesnek. Azonban az fontos, hogy EL selejtező és a német kupa meccsek zöme óta nekik volt egy téli szünetük, míg a mieink “jó” angol szokás szerint karácsony óta majdnem folyamat heti két meccsel terhelik magukat.
Rákanyarodva a mieinkre, hirtelen nem is tudom miben bízzunk. Firmino még nem 100%-os. A támadásaink legfontosabb embere Sturridge sem. Nála mondjuk erősen felmerül a kérdés, hogy a sérülései mennyire koptatták meg a sebességét, amolyan Torres, és áruló Owen mértékben vagy még visszanyerhető a dolog. Ha már Sturridge, nézzük meg ismét a liverpooli pályafutását mutató táblát.
Kifejezetten biztatóak ezek a számok, annak ellenére, hogy láthatóan nincsen fizikálisan csúcsformában. Az elmúlt néhány meccs alapján a lusta Sturridge meg elkezdett Kloppball módra egyébként sikeres szereléseket gyűjtögetni, szóval azért van remény. Egyébként ahhoz, hogy meglepetést okozhassunk, neki nagyon nagyot kellene mennie ezen a két meccsen. Kloppnak meg a most következő két bajnokit be kellene áldozza a szokásos Sturridge-Origi csere irány megfordításával a bajnokikon.
Kloppot ismerve a lehető legerősebb kezdőnkkel nekik fogunk menni és tolni fogjuk a heavy metál focit, azaz megy majd az agresszív full pressing és a villámgyors, így pontatlan támadásvezetés. Ha nem az ehhez szokott volt csapatáról lenne szó, még bizakodó is lennék.
Alapvetően nagyon kíváncsi vagyok pusztán szakmai szemmel a meccsekre. Nagyon izgalmas taktikai és stratégiai csatákat várok. Érdekes lesz, hogy a két mester, a speciális körülmény (Klopp és a Dortmund kerete ismeri egymást) miatt, mit fog változtatni. A legjobb talán az lenne, ha mindkét csapat tolná a saját fociját. Mi meg megnézhetnénk, hogy egy tényleg elit labdabirtoklós csapat ellen a kialakuló Kloppballunk mire elég. Alapvetően a védelmünk vs a sztár triójuk összecsapás is izgalmasnak ígérkezik. A legjobban talán mégis a meccsen várható pressing két iránya érdekel szakmailag. Pontosítom a dolgot, tényleg nagyon kíváncsi vagyok, hogy a közel sem fullon pörgő (Sturridge, Firmino vagy hiánya vagy nem 100%-os állapota) kloppi full pressingünk mire elég egy ennyire pressing rezisztens csapat ellen. Főleg egy olyan csapat ellen, melynek ma már kulcs eleme a Weigl köré épített hátsó passzolgatás. A másik, hogy a mi saját térfeles labdakihozatalunk mennyire lesz stabil. Ezzel szoktak bajaink lenni gyengébben pressingelő csapatok ellen is, nemhogy a Dortmund ellen. Mondjuk tény, hogy ma már nem a kloppi full emberesen pressinget, hanem egy kevésbé fizikális passzsáv lezárós pressinget tolnak (lásd tackle és interception számaik (a sokkal magasabb labdabirtoklás miatt sokkal alacsonyabb számoknak kellene lennie, ami a tackle esetében meg is van, de nem az interception esetében)). Sajnálom, de nem tudok elszakadni a gondolatmenettől, hogy ez a két meccs mennyire jó lesz minden szempontból a saját erőnk felmérésére.
A meccs, meccsek kapcsán még egy random gondolat: a YNWA baromi jól fog szólni, mivel mindkét tábornak ez a himnusza.
Összegezve nagyon jó formában van ez a Dortmund és nagyon egyben vannak. Nehezen tudom elhinni, hogy lehet esélyünk ellenük. Ezt megfordítva pontosan ezért remek felmérése lesz ez a két meccs a kloppi tanuló évnek. Tehát szurkoljunk, hogy meglepetés legyen és még inkább figyeljünk, hogy hol is állunk.
