A piros 50 árnyalata

Mely az RGB skála igen tág tartományában jelent meg a mai meccsünkön. Ebből a rengetegből, mely tartalmazza a két csapat hazai mezét, a saját fejem színét meccs közben és még egy pár másikat, melyek közül hármat kiemelve is érinteni fogunk.

Az első árnyalatunk nem is teljesen piros, inkább a barna egy világos szegletéhez adott enyhe pír. Mint amikor egy combos indiai éttermes zabálás másnapján rádöbbensz, hogy gangeszvölgyi testvéreink által túltolt fűszerezésű tikka masala nem csak befelé volt atomvillanással egyenértékű, de távoztában is Dugovics Tituszként ránt magával néhány bélbolyhot és belső nyálkahártyát, adva ezzel egy pirospozsgás hangsúlyt szenvedéseid tárgyának. Ez a porcelán trónusod árnyékában megpihenő, rőt felütésű nutellatorta az, ami nem csak színében, de teljes fizikai manifesztációjában megfeleltethető a mai játékunk egészének.

Mert ez egy kupadöntő volt, mégha a kevésbé nívós Wenger kupáé is, amit szépen, szabályosan, különösebb flanc nélkül elbuktunk. Lehet bírózni, feleslegesen, lehet szidni a vörösborban úszó, hasonló fejárnyalatú skót által bábként rángatott, MU bérenc bírói kar szőrös kezéből  a Mersey folyón leúsztatott ürgebőrve a varrt utasításokat leszegett fejjel végrehajtó patkányembert, de ez nem az volt. Számon lehet esetleg kérni rajta Jones pályán töltött idejét, de összességében ez nem egy Øvrebø vagy Byron Moreno (milyen szép neve van amúgy) féle ámokfutás volt, csak egy sima PL meccs. Ahol játékban marhára nem rángattuk úgy az istrángot, hogy bármilyen erkölcsi alapunk legyen ezeket a dolgokat felemlegetni. Eggyel lőttünk többet kapura, labdabirtoklás pariban volt, a kapufákat sem rúgdostuk ötösével.

Amúgy is, ha valaki meg tudta fogni BR 3-4-2-1-ét az pont az az ember volt, aki maga is elég sokat pörgette már életében a 3 védős rendszert, hol több, hol kevesebb sikerrel. A középpályánkon látszott leginkább, hogy felkészült az öreg Lajos, főleg, mert pontokon úgy éreztem, hogy BR taktikai utasítása kimerült abban, hogy “Fussatok, bolondok!”. A támadók tologatták is a presszinget helyenként, de a középpálya ezt sokszor nem követte le, egy kicsit nem lehet valaki terhes alapon egy kicsit nem lehet presszingelni, mert ha kipasszolnak, akkor szopó van. Valahol nyomhatta hátulról a srácokat, hogy kimondva-kimondatlan mi számítottunk az eddigi forma alapján az esélyesebbnek. A Shitty ellen bele lehetett állni a meccsbe merev fasszal, mert nem nagyon volt mit veszíteni, itt viszont igen, ami azért megosztotta a figyelmet.  Első gólunk is egy figyelmetlen elúszásból származott, ahol ha már mindenképpen ujjal kell mutogatni, én Sakho-t venném elő. Tipikus 3CB-s rendszerben ehhez nem annyira hozzászokott védő szindróma, középre mozog, miközben az LCB hagyományosan területet véd. Lásd Lovren az előző MU meccsen Rooney góljánál, csak kevésbé feltűnő formában.

A második árnyalatunk már inkább vöröses barna, mint barnás vörös, mely Moreno és Mata sörényét jelképezi. Morenonak, bár az első gólt nem rá tenném, elég gyenge meccse volt, ellenben a másik spanyolnak. Az első gólja szép csatárteljesítmény egy középpályástól, a második viszont erősen a nemszar kategória. Hadd ne éltessek már egy Anfielden rúgott MU gólt, na. Azt meg csak zárójelben jegyezném meg, hogy ennyi a különbség közte és a vele egykorú Lallana között. Passzolások száma, meg kiugratások, meg futott km-ek, meg tökömtudja hány fontos számot tud felmutatni Adam. De a nap végén az egyik bebassza, a másik meg jól akarta, jól helyezte, de centiket tévedett. Alaptalan összehasonlítás? Két marquee signing, 10M GBP, cca 50K GBP / hét.

Harmadik árnyalatunk az a piros, amit Gerrard kapott 50 másodperccel a beállása után és ami a posztom névadásához is ihletett adott. Mert hasonló szado-mazo élmény volt Stevie ténykedését látni, mint annak a könyvnek titulált fospergamennek a tartalma. Amit tett, valahol annyira értheteten számomra, mint Suarez harapása. Beszólt neki Herrera a szünetben? Megjegyezte, hogy ha nem tud fiút csinálni Gerrardnénak, akkor majd megteszi ő? Ráadásul pont egy ilyen fontosságú meccsen. Ha beszed egy sárgát reklamálásért, aztán rossz ütemben csúszik be, megértem. Gerrard mindig inkább volt egy tornádó, annak minden előnyével és hátrányával, mint Szentlélek térnél a kisnyugdíjast, elragadhatja a hév. De ennyi idős fejjel, ennyi csatát megélve, csapatkapitányként, utolsó évében (amikor lássuk be, annyira számára nincsnen nagy tétje a dolgoknak) ennyire látványosan odataposni? Ha Balotelli teszi, bevallom, szemem se rebben, én sem az eszéért szeretem. A kérdés jogos, hogy akkor miért, de ez egy, a mostanitól eltartó vágány. Utolsó MU elleni meccsen ilyet tenni? Engedjétek meg, hogy az iránta érzett tiszteletből ezt a tettét inkább ne minősítsem, csak az érzést gifesítsem, ami szíven ütött.

Sturridge szerzett még ugyan egy gólt, amit én inkább tennék de Gea potyának, de ez az összképen sokat nem változtat. Kikaptunk, 8 meccs van hátra a bajnokságból, 5 pontot (+ gólarányt, tehát gyakorlatilag 6 pontot) kellene ezalatt hozni a tehenészeken. Matematikai esélyünk megvan, de a sokat hangoztatott mentális plusz nagyon nem nálunk van. A MU-nak nehezebb a sorsolása, mi viszont kaptunk egy erős kijózanító pofont, ha bokszmeccsről beszélnénk, azt mondanám, benne van az ütés a liverpooli suhancban, le is térdelt tőle, innentől már csak a kiütés segíthet, mert a pontozás nem neki áll. Olyan csodát kéne most tennünk a hátralévő nyolc meccsen, ami nem lehetetlen, de nehezebb, mint a mostani győzelem lett volna. Három bukás után is van dékáni, vannak akik megcsinálták, de nem tenném le az asztalra a kezem, hogy sikerül. Bár a köd után azt se gondoltam volna, hogy kellhet még valamikor a top4 miatt idegeskednünk.

Egy aktuális, de félig offtopic zárógondolat a végére: Sterling, tesó, ha 150k-t akarsz, akkor ilyen meccseken kell mesterhármast rúgni. Amíg hasonlókat nem csinálsz, addig kibaszott kuss a neved.