Wimbledon 12 pillanata

Egy ennyire kabaré módon vállalhatatlan meccsre nem is lehet másképp emlékezni, mint átadva azt a mérhetetlen jókedvet, ami mostani pillanatban sajátom. Más kérdés, hogy vidám hangulatomhoz semmi köze Gerrardéknak, sokkal inkább az elfogyasztott söröknek, de még inkább a komment szekciónknak, ami nemcsak hogy kompenzálni tudta a pályán látott szenvedést, de egyenesen bearanyozta az estém. Jöjjön hát az este 12 legemlékezetesebb pillanata.

1. Amikor úgy tűnt, Mankó megsérül

2. De gólpasszt ad

3. Gerrardnak

4. Amikor Lamberttől 12m-re pattan a labda

5. Majd rájövünk, hogy szarul támadunk, de legalább a védelmünk stabil lábakon áll

6. Elgondolkozol, hogy Akinfenwa hogy a

Lett ekkora néger.

7. Amikor a kommentátortól tudod meg, hogy leigazoljuk Benzint, Higanyt, Molibdént, Cavanit, Pelét, Maradonát és a Tini Nindzsa Teknőcöket, de legalább Coutinho nem lehet csapatkapitány

8. De nem haragszol rá, mert rájössz, honnan volt olyan ismerős

9. Hiszen ő emlékszik Lucas egyetlen emlékezetes meccsére. Se.

10. De legalább Gerrard oda tud még állni egy szabad mögé

11. Igaz, ezeket jövőre Henderson lövi

12. De legalább vigasztal, hogy szórakoztató TV műsort gyártanak az idei szezonunk alapján, aminek címe: Játék csatárok nélkül.

+1: A végig rendkívül aktív és labdát sokat kereső (és lecsapó) RQ17 kollégának köszönjük meg a mai játékát az általa belinkkelt mozgóképpel:

Köszönöm mindenkinek, aki ma este velünk tartott, hamarosan együtt sírunk nevetünk Sunderland ellen is.