Kedves ellenségem

Újabb hétvége, újabb rangadó. Az utóbbi időben nekünk kellett azzal takarózni, hogy nem számít a táblázaton elfoglalt hely, a MU – Liverpool meccs bármelyik darabja a szezon legfontosabb meccseinek egyike, most azonban hála (többek között) Moyesnak, a Southampton után egy újabb hektikus középcsapathoz megyünk vendégségbe.

Az, hogy ki melyik csapat mellett kötelezi el magát egy életre, azt sokszor teljesen ad hoc, furcsa tényezők alakítják. Lehet ez a tényező a család, barátok, egy jó meccs, ami elég ahhoz, hogy életünk végéig a szívünk köré tetováljunk egy főnixet, egy ágyút, egy csirkét vagy másfél tonna tehénszart. Legalább ennyire szubjektív tud lenni az, hogy egy másik csapatot miért utálunk. Sok esetben ez az ellenszenv örökölt, magával hozza a szeretett csapatod történelme, van viszont az, amikor legalább annyira szubjektív módon ki nem állhatsz egy gárdát, mindettől függetlenül. Így bár a Britney Spears kihajtható falinaptáram mellett soha nem díszelgett Fergie poszter, nézzétek el nekem, ha ráerősítek a múltkori coming outomra, hogy az a csapat, amelyiken csak azért nem hajtottam végre stratégiai atomtámadást a jakuzziból, mert közel lakik az Anfieldhez, az a neverton.

Az élet azonban udvariasan áthidalta számomra ezt az ambivalens állapotot, amikor vérben forgó szemű szeretetem legfőbb letéteményesét tette a tehénfarm élére. Miért is utáltam mindig ennyire a nevertont? Mert ostoba, bunkó, iszonyat hányadék „focival”, szögletekből beizmozott 1-0-ok sorával, rengeteg faulttal játszva, barlangi trollnál 10-15 ponttal alacsonyabb IQ-val rendelkező verőembereket pár millióért kukázva is ott tudtak mindig lenni a tűz közelében, fekáliás bakanccsal felrúgva ezzel a szívemben élő tündérmese jáde oszlopát, hogy hosszú távon az eredményesség és a szép játék valamilyen módon mégis tud korrelálni egymással. Mintha néznéd az idei szezon csirkéit: 0-s gólkülönbséggel, fele annyi rúgott góllal is ott vannak tőlünk hat pontra.

Ezért is csodálkoztam, amikor Moyes lett a MU menedzsere. Ültek egy asztalnál Fergievel, Mouval, Heynckesszel, meg mondjuk Kloppal 20 üveg vörösbor mellett és ő esett le utoljára a székről? Mert ő nagyon jól bebizonyította, hogy nem számít a keret, mert egy erős középcsapatot bármiből nagyon jól tud csinálni. Idén is ezt teszi, a keret nem számít, a középcsapat megvan, szép munka. Ha kicsit elvonatkoztatok az előbb vázolt Moyes iránti attitűdömtől, objektíven nézve nem az a baj vele, hogy 7. helyre vitte a MU-t. A mi szempontunkból pláne nem baj, de globálisan nézve, szerintem a csávó az élet iskolájában csapatvezetés tárgyból megbukott. Bevallom, nem kapott könnyű feladatot a vizsgán, mert a tavalyi bajnoki cím inkább volt a mostani kerettől egy nem várt túlteljesítés, mintsem tényleges várható cél.

Szerintem Gollamot több réteg vastagon lengi körbe a beszariság aurája, ami anno a bekkelős neverton sajátja is volt, amit most sikerült is megfelelni a koncepció teljes hiányával.

BR amikor idejött, lehetett tudni, hogy milyen stílusban szereti játszatni a csapatait, mit várhatunk tőle. Elődjének örökségével ez teljesen szembement, ráadásul olyan csapathoz jött, ahol a bajnoki helyezéstől függetlenül mindig hatalmas az elvárás. Érdekelte? Megijedt?  Nem igazán, véres baltával elkezdte kidobálni a szemetet (mintha amúgy baltával bármit is dobálnál ki, na mindegy), lépésről lépésre elkezdte építeni azt, amit a fejébe vett. Olyan embereket igazolt, akik szerinte illettek ebbe a játékba és elkezdte tolni a tiki-takát orrvérzésig. Bejött? Hülye vagy? Bár a játék több helyen tetszetős volt, eredményesség szempontjából olyan szinten vettük torokra a harcipajszert, hogy Jenna Jameson sírva könyörgött a receptért. Ezzel szemben Moyesszal az a legnagyobb baj, hogy nem csak én, de szerintem a játékosai se tudják, hogy ugyan mégis mi a pék fülét akar játszatni a csapatával.

Ami miatt mégis áldjuk most BR nevét, az a tény, hogy képes arra, hogy változtasson. Itt jön ki egy nagy előnye Moyesszal szemben: Lehet, hogy utóbbinak van 10-en jópár év PL tapasztalata, de mormotafejű istenünk amellett, hogy olyan emberek csecséről szívta magába a taktika tartalmas tejét, mint Darth Mou, 3 nyelven beszél és körbejárta egész Európát Hollandiától Spanyolhonig, eltérő futballkultúráktól való bencsmarkolás céljából. Így egyrészt stílus szintjén labdatartástól elkezdve a kontrázásig játszottunk mindent, felállás szintjén a 4-3-3-tól a 4-4-2-n (angolos vagy olaszos „diamond”) át a 3-5-2-ig szintén. Moyes ezzel szemben kb. ismeri a 4-4-2-t meg a 4-2-3-1-et, aztán hadd szóljon. Meccs közben meg ül kiguvadt szemekkel és nézi, ahogy tömik a csapatát a hasonszőrű középcsapatok hazai pályán.

Ha pedig az átigazolásokat nézzük, még ha sok húzása nem is jött (még) be, a koncepció BR-nél elég látványos. Tudta mit akar játszani, oda is vett embereket, ráadásul fiatal, de valamilyen szemmel is érzékelhető tapasztalattal rendelkezőket. Ráadásul nem csak edző, de tanár is egyben: Több, korábbról örökölt, általunk már temetett emberből hozta ki a maximumnál is többet (Hendó), relatíve tapasztalatlan menedzserként is kordában tudja tartani Sturridge egóját és Suarez őrültségét, ráadásul a fiatalokat is jól képzi és szívesen nyúl hozzájuk (no pun intended).

Moyes viszont gyáva volt bármilyen irányba is kormányozni a csatahajót, én személy szerint megértettem volna, ha mondjuk ő is labdatartásra megy rá, igazol egy csomó sihedert, aztán nem működik. Vagy tolja a 3-5-2-t kontrázással? Fuck yeah. Első év, 20 év Fergiet nehéz lemosnia egy csapatnak magáról, tiszta sor. Ez a koncepciótlanság nálam az igazolásokon is látszott: 77m eurót költött (= Sakho 19m + Coutinho 10m + Sturridge 15M +Allen 19M + Mignolet 11M), ebből Fellaini egyrészt olyan pánik igazolás lehetett, mint nálunk Borini, Mata meg egy szép, igényes sportkocsi, amit szántásra használ azóta is.

Így fussunk is át egy rövid, de velős checklistet, hogy mi mindent köszönhetünk Gollamnak:

1. Koncepció mentén, egyedi arculattal rendelkező csapat építése? 182 beadás/meccs? Check.
2. A koncepcióba illő, azt segítő játékosok igazolása? Mata mint szélső? Check.
3. Észlelni, hogy a keret magja rohamosan öregszik, ezért rapid fiatalítás? Kettő darab igazolás két átigazolási ablak alatt? Check.
4. Alulteljesítő, de magas fizetésű játékosok kiszórása? Young & Nani? Check.
5. Tehetséges fiatalok csapatba építése? Zaha kölcsönbe? Check.
6. A regnáló PL bajnokot tovább erősíteni, de legalábbis szinten tartani? 48 pont? Check.

Így az érzéseim Moyesszal kapcsolatban folyamatosan változik, továbbra is egy egysíkú, Wheeler Dealer, vagy Big Sam típusú középcsapat edzőnek tartom, de amíg a MU-val is ezt teszi, áldassék a neve minden vasárnap délben. Sokaknak elkezdett csapongani a fantáziája, hogy hátha neki is sikerül olyan gödör felé löknie a tehenészeket, mint amilyenben mi voltunk H&G alatt Bagollyal, de ez a MU elért arra a szintre, hogy túl nagy, túl népszerű a világban ahhoz, hogy akár több év Moyest is megérezzen. Hiába a külső adósságok (amik egyébként az utóbbi időben radikálisan, majd’ a felére csökkentek), BL nélkül is bőven generálnak annyi bevételt, hogy tudjanak igazolni olyan játékosokat, akik enélkül is eladják a lelküket a vörös(fejű) ördögnek.

Amit tanulságként ebből az esetből legalábbis levonhatunk, hogy mennyit számít a csapat mentális felkészítése, a hit az edzőben ezáltal bizalom abban, hogy amit játszani akar velük az működik, így a végén ez sziklaszilárd önbizalomhoz, győzni tudáshoz vezet. Hányszor volt olyan a tavalyi szezonban, hogy hátrányból felállva nyerni tudtak? 10-nél többször, legalább. Fergienek hála bennük volt az igazi győztes mentalitás, így bár lehetett számolni visszaeséssel náluk erre az idényre, ennek az eredmények terén ilyen mértékű kumulálódása nagy részében visszavezethető a győzni tudás kiveszésében. Ezért legalább ennyire fontos, hogy BR is el tudja hitetni a srácokkal, legyen bármennyire is fiatal a keret, hogy bármikor, bárki ellen képesek nyerni, ami felé, ha megnézzük az utóbbi idők eredményeit (Arsenal, Tottenham, neverton), jó eséllyel haladunk.

Ezt a mentalitást kell átültetniük a srácoknak a mai meccsre is, mert ez most egy akár idegenben is verhető MU. Ahogy Gollamot ismerem, szokás szerint a foci gyilkolására fognak játszani, több meccsüket is láttam, köztük az Arsenal ellenit, amivel csak azért nem kínozzák a guantanamoi rabokat, mert az embertelenségnek is van egy határa. Ezért simán rájuk lehet próbálni egy erős presszinget, de akkor sincs baj, ha egy broken team alapú SAS-t engedünk rájuk. A nagy kérdés számomra az, hogy Allen vagy Cou kerüljön inkább a csapatba, Sterlinget szerintem vétek lenne kihagyni, Cou a nagycsapatok ellen sokkal jobb teljesítmény nyújt, statisztikailag bizonyíthatóan idegenben viszont gyengébb. BR látja az edzéseket, ha a presszinget, labdatartást preferáljuk akkor inkább Allen, ha a kontrákat akkor inkább Cou.

Ráadásul minden lényeges statisztikai faktorban jobbak vagyunk idén, ha nyerni tudnánk ezen a meccsen, akkor egyrészt gyakorlatilag eldönthetnénk a top4-be kerülés kérdését (tegyük gyorsan hozzá: ha nem nyerünk, valószínűleg már így is eldöntöttük, de ne rohanjunk ennyire előre), másrészt az ágyús-csirke meccs függvényében a 3. hely megszerzése irányába is komolyat léphetnénk. Fontos kérdés még a középső védők állapota, a várható nagy mennyiségű beadás okán Skrtel szerepeltetése indokolt, mivel hagyományos erőcsatárral nem kell szembenézni, illetve a meccsfitnesz miatt is inkább Dagger nálam a nyerő Sakhoval szemben.

Ilyenkor, a MU meccsek táján exponenciálisan nő a „vendég” kommentelők száma, ezért álljon itt egy rövid állásfoglalás, ami nekik szól. Én nagy támogatója vagyok a Népsport szellemiségének, hogy akár eltérő csapat szurkolói is tudjanak eszmét cserélni, kulturáltan vitatkozni a másikkal, főleg, mert több és hasznosabb infót lehet megtudni egy csapatról azoktól, akik együtt élnek és lélegeznek kedvenceikkel, mint a Digi Coelhos tételmondatokat generáló Salecéktől. Viszont azt is mindenkinek, nem csak az ide nem rendszeresen járóknak is tudomásul kell venniük, hogy az ide kommentelés nem jog, hanem privilégium. Mi, a jakuzzi  lakói nem csak arra figyelünk, hogy a nyilvánvalóan sértő, anyázó kommenteket kiszűrjük, hanem hogy megtartsuk azt a magas színvonalat, ami itt, a törzsközönségnek hála kialakult. Így minden különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül ajándékozunk ingyen jegyet az egzotikus Ban szigetére azoknak, akiknek bár nem trágárkodnak, de a színvonalat rontják. Egy rövid, de szájbarágós példa az értelmezéshez:

„Nem kéne ennyit ugatni a 7. helyről, ti hány PL-t nyertetek? Gerrardnak hány PL címe van?” Nélküled is meg tudjuk ezt számolni kedves gyermekem, ez az a társalgás, ami csak anyázás felé viszi a topicot, ezért még abba se hagytad a prosztatád simogatását az örömtől, hogy milyen jól megmondtad, már ülsz is a repülőn az említett szigetek felé.
„Figyu, McA, Zaha kölcsönadása igazából jogos, tolta Moyes lányát mint a lopott biciklit, meg atom önző, jót tesz neki Solskjaer keze, aki majd fegyelemre neveli”  Ez egy értelmes hozzászólás, van értelme róla beszélni, az ilyen megnyilvánulásokat várjuk szeretettel.

(Meccsnézés: A sajátunk a Pista Néniben lesz az oly távoli Budafokon, a 41-47-es villamos elágazásánál ha leszállsz, a füled már hozzánk vezet, de ha biztosra akarsz menni, 12.20-kor találkozunk a Móricz Zsigmond körtéren, már feltűnően vörösek leszünk, ez pedig csak eszkalálódni fog estig.)