Feledjük el a szezont Roypapa árnyékában!

A jó öreg Woy lett az új angol manager, mi meg a Liverpool – Fulhamről szeretnénk beszélni? Esélytelen. Nem is ragozzuk túl ezt a ma esti mérkőzést, egy ilyen kaliberű hír mellett ez egyszerűen lehetetlen. Inkább mindenki röhögjön egy jóízűt, 20:45-től meg nézze meg a meccset, mert a Fulham ellen nem unatkoztunk az utóbbi időben.

A Fulham elleni eredményeink igencsak vegyes képet mutatnak: a csapat tavalyi látogatásakor csak egy Pantsil-öngóllal voltunk jobbak, a május 9-i londoni mérkőzésen azonban már 5-2-re kalapáltuk el őket, Maxi mesterhármasának első gólja pedig a szezon leggyorsabban szerzett találata lett. Idén decemberben már nem volt ilyen rózsás a helyzet: miközben mi még azon gondolkodtunk, mit fogunk kezdeni Lucas nélkül, Spearing már az öltöző felé tartott, az 1-0-ás eredményt pedig Dempsey állította be.

“Na, ott, az a kopasz. Konchesky. Őt visszük az Eb-re.”

Mivel egyik szemünk már a hétvégi FA-kupa döntőjén lebeg, szívből reméljük, hogy Kenny él majd mindhárom cserelehetőségével, esetleg pihentet néhány kulcsjátékost (Agger, Bellamy). Mi egy ilyen kezdőt jósolunk mára: Reina, Enrique, Skrtel, Carragher, Kelly, Spearing, Henderson, Kuyt, Maxi, Carroll, Suárez.

Ahogy azt már a Norwich-meccs felvezetőjében is említettük, nagyon kevés olyan dolog maradt ebben a bajnokságban, amiért a Liverpoolnak érdemes küzdenie, mégis, nem ártana, ha valami kegyetlen halál helyett szépen, finoman szunnyadna csak el szezonunk: ha már el kell felejtenünk, felejtsük el békességben, ilyen Norwich-szerű győzelmek közepette.