A hónap képe – november

"Cogito ergo sum!"A csapat másnapos, Suarez megállíthatatlan, Gerrard már egészséges, van balbekkünk, Hendersonról nem derült ki semmi, kiszórjuk Poulsent, Aquilani harmadik olasz csapatát fogyasztja, Suarez bajban, meg megint bajban, Kelly végre gólt szerez, összefüggés van a bemutatás és a Chelsea-be igazolás közt, győzünk végre az Emiratesben, a golfütő hazatér, az Everton-drukkerek pedig kritikán aluliak. Liverpool. Egy hónap. Egy kép.

November talán legfontosabb, és egyben legfájóbb eseménye Lucas elvesztése volt, de mivel vele már nem keveset foglalkoztunk, sorozatunk novemberi kiválasztottja Craig Bellamy lett. Kevés olyan igazolás van, amiről már a nulladik pillanatban tudni lehet, hogy megérte, de az ő esetében ez valahogy teljesen egyértelmű volt. De hát miért is ne lett volna az? Ha egy tökös skót és egy öntörvényű walesi összefog, abból csak valami állat dolog jöhet ki.

A SabotageTimes egyébként tökéletesen fogalmazta meg, mi Bellamy játékának kulcsa: neki nem utasításokat kell adni, nem szabad a mágnestáblát mutogatni, taktikával traktálni. Csak fel kell küldeni, fiam, ott jobb oldalt szaladgálj, aztán csináld, amihez értesz. A walesi pedig felmegy, csinálja és ért hozzá: lendületet, kreativitást visz a támadásokba. “Bellamy a kezdőben van.”, “A következő csere Bellamy lesz.” – két mondat, ami garantálja, hogy aktuális ellenfelünk komplett stábja összecsinálja magát. Egyszerűen a vérében van a foci, ösztönösen tudja, mit kell tennie.

A bajnokságban egy, a Ligakupában két gólpasszt adott a Chelsea ellen – utóbbit Gary Speed halálának árnyékában. Talán sosem lesz fair play-nagykövet, és jó eséllyel a Nobel-díjról is lecsúszik, de munkamorálja – Kuythöz hasonlóan – példaértékű mind az aktuális keret, mind a Liverpool fiataljai számára. “A teljesítmény itt kezdődik” – hirdeti Bellamy minden pályán eltöltött másodperce. Ennél pedig kevés nagyobb érték létezik.