Csak saját felelősségre!
Eredetileg arra gondoltunk donnelly-vel, hogy a most következő posztban mi is leleplezzük tetkóinkat, de a végén úgy döntöttünk, ez nem biztos, hogy növelné a blog olvasótáborát, szóval ez most elmarad. De az igények változásával még lehet, hogy ez is megtörténik. A könnyed jelleget azonban megtartjuk, audrey értékelése után én is megvizsgálom játékosaink teljesítményét, egy kicsit más oldalról. Hajtás után garantált agyleolvadás következik kínrímek formájában. Csak saját felelősségre vágjunk bele!
Brad Jones: az ausztrál idén csak Carragherre emlékezett, mégis gyorsan feledné a Northampton nevet.
Glen Johnson: drága rightbackünk idén nem érte meg árát, reméljük jövőre több csapat látja kárát.
Paul Koncesky: ragyogó kék szeme mögött csak úgy kong a sötétség, Robi Carloshoz hasonlítani őt méretes ökörség.
Raul Meireles: lassan lett ő a középpálya királya, mégis jó látni, hogy Liverpoolban van háza.
Daniel Agger: volt ő balvédő, de főleg sérült, lassan már kétnaponta halljuk: felépült.
Fabio Aurelio: ment, látott, s visszatért, mert Hodgson ordítva kiáltott balbekkért.
Steven Gerrard: megfogyva bár, de törve soha, Sztividzsi a jó felsőfoka.
Fernando Torres: vitte volna angol, spanyol, talján, de Liverpool-sállal jelezte: Nájn.
Joe Cole: magassága és fizetése fordítottan arányos, sajnos nem sokat tett idén a kis aranyos.
Dani Pacheco: osztott, szorzott, s végül számot váltott, mégsem tett olyat, mit még senki se látott.
Milan Jovanovic: ingyen jött a szerb legény, de sajnos ennyit sem ért szegény.
Sotirios Kyrgiakos: a colos görög nagy gólvágó lett, a védelemben is mondhatjuk: jeleskedett.
Maxi Rodriguez: döcögős egy év volt ez az argentin számára, mégis, nem egy gólt írhatunk számlájára.
Dirk Kuyt: kétezer-tízben is annyit futott, mint egy etióp atléta, a jómunkában izzadt is rajta a vörös atléta.
Ryan Babel: rappelni még mindig jobban tud, mint focizni, de néha úgy tűnik, szeretne bizonyítani.
Lucas Leiva: ő az idei év meglepetése, űzött vadból a közönség kedvence.
Danny Wilson: ő pedig a jövő nagy reménysége, melyet bizonyít vételi összege.
Jamie Carragher: lassul, romlik, szabálytalan, de szíve az továbbra is a helyén van.
David Ngog: Torrest pótolni sosem volt könnyű, de idén ezt lehet rá mondani: tyű!
Pepe Reina: az év játékosa, a biztos pont, reméljük, sosem látjuk viszont így: x millió font.
Jay Spearing: újabb csillag az elefcés égen, reméljük így halad tovább szépen.
Christian Poulsen: Konchesky hozzá képest világító fárosz, lépte nyomában nincs más, csak káosz.
Jonjo Shelvey: az ígéretek ígérete Jonjo Shelvey brother, mutatja ezt neve is: Jön/jó Shell V Power.
Martin Kelly: már a Lyon ellen tudtuk, kell majd itt figyelni, eljön még az idő, mikor azt mondhatjuk: zseni!
Martin Skrtel: a kopasz vörösök oszlopos tagja, játéka fejlődött, s így a kezdő tagja.
Nathan Eccleston: mi már tudjuk, hogy futásban párja nincs, ezért el ne adják könyörgöm, egy kincs!