Who the fuck is Barcelona?

Jöttek, láttak, kockáztak, hamis kártyáztak, blöfföltek, és mégis elbuktak. Én azt hiszem, hogy ezzel a tegnapival megírtuk kedves katalán barátainknak a válaszlevelet. Kétszer még azért leköptük, kávéba áztattuk és egy vörös Liverbird-del lepecsételtük az írást, melyben a NO THX szállóige áll dőlt kapitálissal. A csapat szerda este amúgy a Hoffenheimmel is játszott, és befejezte a tavalyi szezont, amely végülis ha csak egy szöcske lábikrányival is, de széppé sikeredett. Oh, BL, te Liverpool kupája, itt van ágyasod, itt van újra.

A címmel talán a meccs első 25 percére is utalok. Death by football? Kutyafasza, Messi-k ilyen videókat néznek, Suarez-ek pedig ilyen Anfieldi estéket látva sírják rommá arcukat a négyezer és egy colos tv előtt dzsogázva. That fluidity, ah. Amit nem láttam az első meccseinken reménykedve az augusztus eleji formában, azt megkaptam most. Mentálisan, taktikailag, szexuálisan.

Mentálisan. Mert bármennyire eret vágó a nyári ablakbéli teljesítménye a klubnak, bármennyire bizonytalan még ez a Cou-szitu; itt nem volt kérdés a fejekben szerda este. A heti két meccses dara megindult, de egyelőre a nem túl optimális helyzetünkben is kurva pengére vannak csiszolva a szürkeállományok. A legnagyobb félelmem ilyen szempontból a brazil ikertestvér páros egyelőre hűségesebbnek tűnő tagja, hisz ő partnere igazi békája: ha Cou nincs sérülés miatt, ne adj isten TR-rel dobálódzik, akkor bizony Firmi körül is megfordul a lelki állapot métere. És mégsem. Nem röhög úgy a kis csacsi antifekete fogsorával, mint szokott, de igazi úri cigánylegényként osztja a gólpasszokat. Nem kérdez, teszi, és klasszis módon most is.

Taktikailag. Vegyük észre, hogy azért a Cou-Lallana páros kiesésével bőven ég az a háztető. Ilyen 8-asokkal tervezhették Buksicsék a nyáron szalvétákon az egész szezont. A valóságban pedig ha januárban elő tudjuk ezt varázsolni, akkor már boldogok lehetünk. (Pont a kritikus időszak közepén? Lehetnek még kellemes meglepetések. De addig Lali rehabon.) Szóval addig meg kőművesek. Szerencsére a kreatívabb fajták. Cancinak és Wijnnek valami a hét elején nagyon leeshetett, mert ezt a támadásépítést rengeteg futással és mozgással olyan szintre emelték, amit tőlük azért bőven nem szokhatott meg a közönség. Parádé. Persze nem CouLa-szintű kreativitás, pont ezért követel Klopp a WB-jeinktől intenzívebb támadást. És hidd el, komám, én is alig hiszem el, hogy újabb csodával határos visszatérésnek lehet szemtanúja a Liverpool tábora: Moreno, fuck it, kimondom, az isteni Glen Johnson legszebb napjait idézi. Zseniálisan jó támadásépítés, a half space alkalmazásának értése, és kurva gáz védekezés, de az meg ki a faszt érdekel. Kapott most egy fuckin fluid támadóhármast maga elé, amit olykor Can, olykor Wijn támogatott meg és mindjárt olyan kényszerítőzések mentek, hogy Hajdú B is csak kereste a hasonlatokat, a Hofi-védők az embereiket, Baumann pedig a valóságot, mikor a 4. ziccert is megfogta.

A középpályánk ajnározásába Hendersont is illik becsatolnom: a tavalyi Can/Lucas szerepkörbe hátravonva nem csak a védekezést hozta le majdnem hibátlan teljesítménnyel; de a világ legtermészetesebb dolgaként mívelte a srácokkal gegenpresszing címszó alatt, hogy a hátrahúzódó két 8-as között előrerohan, és az utolsó negyed órában is gólt érő szerelést csinál szűk 70 méterre a kapujától. (Ha már néha fel-felmerül nála a kapitányi erények hiánya: nyugodtan berúghatta volna, de inkább adott a kicsit depi Firmino-nak egy dopaminlöketet. Szép.)

AA-ra ha egy szó kéne, akkor az új gyémánt. Akit idén annyira fényesre csiszoltak, hogy egyelőre a fókuszt sem sikerült megtalálnom, mikor elnézegetem a játékát. Már ahogy a szája áll, abból érzed, hogy ebből a fenegyerekből lesz valaki. Ahogy mozog és lő, abból meg tudod.

Meg lehet azért találni a kákán azt az öklömnyi csomót is: a védelem sajnos borzalmas. Oké, hogy a WB-k előretolásából adódik egy rizikófaktor, de Lovren és Matip, mintha két hete mutatkoztak volna be egymásnak. Vagy mikor a Skrtel-Sakho párosnál vitáztunk a proaktivitásban való ellentéteiken. VvD? Én nem látom, miért lenne vele jobb. (Kell a szezonra, ne érts félre.) Itt valami nagyon nincs meg egyelőre edzésen sem. Az eddigi gyatra set piece védekezés mellé most olyan alapvető helyezkedési hibák csúsznak a CB-páros vizsgalapjára, hogy az elszomorító. Mindegy, jó Liverpooliként bízunk az outscore-ban, de még inkább abban, hogy ezt nagyon rendbe teszik szeptemberre.

Szegény Hoffenheimről kevés szó esett ma is meg a múltkori öf-ben is. Élmény nézni a 343-ukat, komolyan. A velőig tolt védelmi vonaluk és az ebből adódó pazar előrejátékuk egyszerűen nem tud nem tetszeni a szemnek. Sajnos a két kulcsemberük kiesésével (köszi Bayern) hiányzik a motorja az egésznek, és perememberekkel nem lehet pótolni ennyire kulcs arcokat. Ismerős, szerencsére csak régről. A visszavágón ráadásul valószínűleg a mentális állapot miatt 70-75%-os passzmutatókkal kezdtek, amivel úgy hoztunk az elején 60% feletti labdabirtoklást, hogy a kontrákra rendezkedtünk be. Nagycsapat hatását keltettük, kimondom. Szóval fasza ez a 343, de még szebb, ahogy Kloppék simán megtalálták, hogyan tudjuk elverni. Albioni, Stoke-on-trenti sétákon hasonlót, ha kérhetném. Tejszínnel, cukorral, kevesebb balfarkodással hátul.

Szexuálisan. Erre a zenére kell most egy ideig kedd-szerda esténként bezárnod a koliajtót és kiakasztani a zoknit:


A képekért köszönet Szabolcs1899-nek, aki volt olyan szemtelenül szerencsés, hogy élőben _élvezhette ki a meccset.

BL csoport-sorsolás ma (csütörtök) este 6-tól. A halálcsoport garantált, ahogy az is, hogy ilyen játékkal minden meccsünk főképernyőn lesz.