Szevasz Milos!

Az élet úgy hozta, hogy a két szélsővédő posztot egy ablakban frissítjük.

Hogy miért ilyen fontos most hatos vagy ballábas cb helyett a szélekre koncentrálni az után, hogy Trent pótlása gyorsan megtörtént? (Persze csak hipotézis, hogy Frimpong Arnold szerepkörét tölti be, az is lehet, hogy teljesen mást fog csinálni a pályán, max. szaladgál majd arrafelé is, ahol Arnold helyezkedett.) Azt hiszem, a szélek frissességének fontossága nem lehet kérdés, mint ahogy az sem véletlen, hogy Klopp legjobb szezonjaiban a csapat legkreatívabb és legjobb rúgótechnikával rendelkező vonalmenti Pirloja a vonal mellett volt jobb és nem Pirlo helyén. Ezzel el is érkeztünk az ezotériához.

Csukjuk be a szemünket, képzeljük el a Dortmund, igen a nagybetűs Dortmund balszélét, keressük meg a pályán Kevin Großkreutz-ot, csodáljuk meg, ahogy a Real ellen tündököl, majd vizsgáljuk meg, hogy amúgy mekkora spíler is ő. Van belőle egy tucat, mondhatnánk, de a német Robbonak egy nagy szerencséje volt, az az, hogy Götze és Kagawa is ott játszottak, abban a Dortmundban Klopp alatt, a világ legizgalmasabb fiataljai voltak, de Jürgen után nem ment úgy.

Az angolkert nem német kert. Például a középpontja nem a szépen nyírt gyep, nem az apróra metszett dísznövények, hanem a vad harmónia. Ha Arnold kertész lenne – és nem csak azért, mert angol, nem szeretem a nemzetkarakterológiát –, a kertjében a naptári pontossággal egymást váltó hagymás virágok a vágott gyepben (Robertson, Großkreutz) helyett túl sűrűre ültetett hihetetlen rododendron kavalkád lenne az egymást nyomó világbajnok tulipánfákkal és a többi.

Ez a nagy rizsa azért kellett, hogy el tudjam mondani, Milos Kerkez Robertson típusú szélső védő, de nem csak a lábkoptató impulzivitása, aktivitása, hanem a szerintem kissé jobb technikai tudása és a talán kissé erősebb (jó értelemben vett) agresszivitása miatt azt fogja csinálni, mint a legjobb Robbo, csak kicsit többet talajon és kevesebb magas labdával, esetleg a támadókkal kicsit jöbb kémiával. Milos a szélek kigyúrt Joe Allenje. A BR-i iskola rövidpasszos játékának átszerelt Robertsonja.

Az elmúlt szezonban Kerkez minden sorozatban összesen 3834 percet töltött a pályán. Ehhez vegyük hozzá, hogy a Bournemouth nem játszott nemzetközi kupában. 2 gól és 5 gólpassz nem rossz, de nem is kiemelkedő teljesítmény, bár a jobb bunkó csapatkapitány, a 34 éves Adam Smith 1702 percében csak hét sárgát szerzett, kanadai pontot nem. Érezzük azért, hogy ez nem feltétlenül fogja Milos liverpooli teljesítményét előjelezni. Itt többet lesz nála a labda, a labda nélküli játéka persze ugyanolyan fontos lesz, de azért, mert kiváló helyezkedéssel megadja a csapat szélességét, inkább más fog kanadai pontokat kapni.

Mivel jövőre magas arányú labdatartásra számíthatunk (na most akkor Slot a Joe Allenes vagy Milos?), egyik kiemelten fontos stat szerintem az elképesztő strapabírás mellett a passzpontosság. Ez tavaly 80,7%-ra sikerült, csak a PL-ben 80,4-re. Nézzük össze gyorsan a jobb középpályások passzpontosságával, mivel korábban kiderült, hogy a jobb bunkó srác nem releváns.: Ryan Crystie 80,9%, Tyler Adams 84,4%, Alex Scott 85,3%. Hát na, innen nézve nem feltétlenül van az, hogy a gyenge csapat gyengébb teljesítménye húzza le Milos számait, bár a pálya belsejéről több a passzsáv a szűkebb terület ellenére is. Arra számítok, hogy nálunk első szezonjában eléri a 85%-ot.

Milos a cseresznyenyalogató csapatba az Alkmaarból igazolt, elég magas, a mértékadó focisoldal szerint két centivel magasabb Robertsonnál, kettejük magasságának átlagáért, 17,9m euroért igazolt hollandiába. Egyébként Ausztriában kezdte tanulni a játékot és volt egy köre Győrben, onnan a Milan akadémijára került. Szóval a teljesítménye a magyar utánpótlásneveléséről semmit sem fog elárulni továbbra sem. Megjegyezném, hogy az Alkmaarban kb. 4%-al voltak jobbak a passzmutatói. Az ellenfél ellenünk biztosan több területet enged, mint azt a Bournemouthnak tette, így reménykedjünk, hogy jön majd a javulás és ezt a magyar studiótöltelékek majd inkább a gyermekünk fejlődésének tudják be, kevésbé lesz strukturális kérdés, de engedjük el.

Milos mellett szól, hogy az opta március 12-én azt írta róla, hogy a PL-ben 22 évesnél fiatalabbak között ő kapta a legtöbb játékpercet. A statos oldal kiemeli, hogy a Bournemouth kiugró évében a legtöbbet pályán lévő játékos és aztán a szezon végéig is rendre kezdett, lecserélni az egész szezonban 5 alkalommal sikerült, ebből 4-szer a 80. perc után. A Cseresznyések idei 56 pontos szezonját, tavaly 48-as, két éve 39 pontos teljesítmény előzte meg, a Kerkez pályán töltött ideje miatt nehéz azt mondani, hogy ebben az erősödésben neki nincs kulcsszerepe. Amúgy az opta meg pont azt írja, hogy Iraola rendszerében a labda nélküli játék és a letámadás a legfontosabb és ennek a sikerében Kerkez kulcsszereplő. (források: opta, de volt már whoscored, transfermarkt, sofascore :).

A játékstílusra kanyarodjunk vissza. Großkreuz és Robertson is, akiknek itt felmerült a neve, kombinatív, lapos passzokkal építkező, gyorsan kontrázó csapatok tagjai voltak. Milos és az Alkmaar pont ilyen volt, azt hiszem, hogy Kerkez karrierjének nagyon jót fog tenni, hogy stílusban inkább ehhez fog közelíteni az, amit nálunk várhatnak majd tőle a mi stábunk hollandjai.

Arnoldhoz hasonlóan Milosra is jellemző volt, hogy a pálya belseje felé helyezkedik, kért ilyet tőle Iraola, amikor támadott a csapata, de az oldalvonalnál az ellenfél szélső védőjét ostromolva talán veszélyesebb. Ez az a terület, ahol 1:1-ben nekem Robertson kevés és Arnold se volt sok, Frimpongnak ez az egyik specialitása és Kerkeznél is az erősségek között szerepel. Persze, Slot alatt se azt fogjuk látni, hogy csellel próbálkozik a 16-os magasságában, hanem inkább passz lesz a felfutások vége. Milos sikeresen cselez, szűk területen is jó az 1:1-ben, ami azért fontos, mert ha betömörül az ellenfél, akkor a sikeres védekezés érdekében erőforrást kell elvonnia a 16-os belső területeiről az alapvonal irányába, ami ahhoz, hogy nekünk jól működjön a 16-os szemből történő támadása, kulcsfontosságú. Engem kikészít, amikor Gakpo a 16-os csücskéről Salah fejét keresi. Most ott lesz Frimpong is (172cm). Ha mondtok sikeresen rövidpasszokkal ellenfél védelmét feltörő csapatokat lassabb szélsőkkel, akkor feladom.

Többször több helyen kifejtették már, hogy a mindenféle védekezési rekordokat bitorló mourinhoi Chelsea is elengedte a 16-os oldalának védekezését és az a PL-ben legjobb buszát felépítő csapatban olyan emberek oldották meg a szélek védelmét, mint Babayaro, Bridge, Ferreira, a matematikus Johnson, majd Asley Cole, Ivanovic és amikor Mou nagy szerelme, Ferreira kiöregedett, megérkezett a csapatba a Azpilicueta 24 évesen. Nem kell őt szeretni, 178 centijével, azaz Roberson magasságával együtt is a védelem belsejében is kiváló teljesítményt nyújtott egy ocsmány csapatban. Robbo tavaly helyezkedett a CB-kkel is egy vonalban, ez idén szerintem ritkább lesz, bár lehet, hogy taktika függvényében választ majd kettejük közül Arne. A fenti chelsea-s nevek közül Milost inkább a támadó szelleműekhez érdemes hasonlítani, Robbo pedig ahogy lassul, úgy megy át Ferreirába szerintem, de majd meglátjuk.

Az, hogy Milos olcsó volt-e vagy drága, szerintem nem aktuális kérdés. Illetve részben az, mivel most is meg lehet mondani azt, hogy ebben a kategóriában ilyen szinten elérhető – azaz nem sérülékeny játékosok PL középcsapatban kiemelkedő teljesítménnyel 21 évesen nincsenek. Ami pedig ritka, az gyakran drága is. Minden esetre, ha látjuk majd, hogy pontosan mit várunk el tőle, mire vettük, akkor lehet majd kicsit jobban belőni, hogy most akkor ez sok volt-e vagy kevés.