Klopp élmény körkérdés 3/3
balint0806: Az első…
Klopp rengeteg élményt, vidámságot, néha szomorúságot, de mindenképpen EMBERI pillanatot adott nekem a liverpooli edzősködése alatt. Nekem mégis ami igazán megmaradt vele kapcsolatban, az a szenvedélyesség és mély igazságérzet, amit képviselt és amivel először még a Dortmund edzőjeként szembesültem az egyik BL meccsükön és ha valami igazán egyedire gondolok vele kapcsolatban, az az amikor a Dortmund edzőjeként „megette a harmadik játékvezetőt” egy igazságtalan ítélet miatt. Akkor és ott azonnal arra gondoltam, hogy bárcsak ez az „szenvedélyes állat” lenne a mi edzőnk. S lám… „dreams come true”… :)
zalazol
Amióta megjött az e-mail, ezen gondolkodom…
„Mi a legemlékezetesebb Klopp – élményed?”
Lehetetlent kérsz. Rengetek élményt, értéket adott nekem és szerintem minden Liverpool szurkolónak. Soha nem próbáltam egy pillanatot kiemelni az elmúlt csaknem kilenc évből…
Vannak emlékek, amik jobban belevésődtek az emlékezetembe. A kinevezés előtti napok, mikor még csak remény volt, hogy valóban Ő lesz a következő manager. Jürgen lett és az első pillanattól érezni lehetett, hogy az érkezésével minden meg fog változni. A viselkedése, a kisugárzása, az, hogy a körülötte lévő emberekkel bánt mind példa értékű. Lépésről lépésre felépített egy olyan csapatot, ami vele együtt meghatározóvá vált.
Persze felvillannak képek nekem is, mint mindenkinek.
Ahogy Lucas Leiva lövése után nevet az egész kispaddal…
Ahogy Lallana gólja után szalad a gólszerzőhöz és törik a szemüveg…
Ahogy a Hoffenheim elleni harmadik gól után le a lelátó felé kiáltja: „This is football…”…
Ahogy Origi gólja után Alival a pálya közepén ünnepel…
Ahogy a busz tetején sörrel a kezében, hátra csapott baseball sapkában számolja a BEK és BL serlegeink számát…
Ahogy ünnepel a gólok után és magasba emeli a trófeákat…
Lehetne a végtelenségig sorolni, csupa szép emlék.
De talán az mindennél többet jelent, amit a kezdeti időszakban láthattunk Tőle. Amikor még formálta a csapatot, a szurkolókat, ezt az egész közeget. Mikor a kapott gólok után mutatta a játékosoknak, tudod a dolgod, nincs semmi gond, csináld tovább! Fel a fejjel!
Nehéz elfogadni és lezárni ezt a korszakot, de ez az üzenet talán most is segít. Szóval fel a fejjel mindenkinek, hiszen tudjuk a dolgunk, nincs semmi gond, csináljuk tovább! Még ha nehéz is lesz…
Köszönöm Jürgen Klopp!
vadkacsa: Pump it up!
Amint Mackó bejelentette a távozását, nem is volt kérdés, hogy még idén ki kell mennünk egy meccsre. A PL jegyek horror árakon mentek, így végül a Prága elleni, hazai EL találkozóra esett a választás. A kicsit lapos hangulat ellenére egy edzőmeccs volt, folyt a tejszín, ekkor még minden happy volt. A meccs végén jött a szokásos fist-pump, együtt rázhattuk az öklünket szeretett Mesterünkkel, ezzel egyben el is búcsúztunk tőle. Nekem ez volt a kedvenc „közös” Klopp-pillanatom.
FTLFC8: Pure emotions
Először is nagyon örülök, hogy írhatok a blogra, jó érzés részese lenni annak, amit már legalább 15 éve olvasok.
A kérdésre rátérve, eléggé nehéz volt egy konkrét eseményt kiválasztani a Klopp-érából. Baromi sok meghatározó, érzelmes, végletekig izgalmas pillanatokat élhettünk át ezalatt a 8 és fél év alatt. Lehetne sorolni a Lovren-csulától a 16/17-es őszi szexi focin, a 18-as City meccseken, a Barca fordításon vagy a 19/20-as űrszezonon át, egészen akár az idei Ligakupa győzelemig.
Viszont olyanról akartam írni, ami jól megjeleníti a személyiségét. Ezért esett végül a választásom a megnyert BL döntő utáni pillanatokra.
Valószínűleg már mindannyian láttátok azt a 6 perces videót, ami végig követi Kloppot a lefújás után. Szerintem abban minden benne van, amiért ennyire kedveljük. Nagyon sok érzelem, nagyon sok ölelés. Nagyon emberi az egész. Ez az emberiség az, ami számomra nagyon egyedi ebben az eredményhajhász, olajfocis, korrupt, és egyre inkább gyomorforgató foci világában. Talán éppen ezért volt könnyű vele azonosulni. Azt gondolom végig hű maradt önmagához, és tényleg ”Normal One”-ként távozik, pont úgy, ahogyan érkezett.
Azt hiszem maradéktalanul át tudta adni, hogy a foci elsősorban az érzelmekről, kötődésekről és elkötelezettségről szól. Nem akarok fellengzős lenni, de úgy érzem, annak ellenére, hogy pár ezer kilóméterről követtem a tevékenységét, talán valamennyivel jobb emberré tett. Talán egy picivel jobban értékelem a pillanatokat, talán egy picivel többre értékelem mindazt, ami körülvesz, talán egy picit jobban értékelem a saját privát kapcsolataimat. Nagyon inspiráló és motiváló az egész személyisége. Igazi példakép.
Köszönünk minden emléket Jürgen, köszönjük, hogy visszatetted a kedvenc csapatunkat a világ elitjébe. Ez egy olyan utazás volt, amit mi szurkolók soha-soha nem fogunk elfelejteni!
Ha nem könnyeztétek meg eléggé a búcsú meccsét, akkor itt a link az említett videóhoz:
Danke Jürgen!
