SotOFF

A mai kiharang felelőse Ddodi! 

Ha szívesen írnál te is, kukac Glen a kommentmezőben.

Vannak azok a bulik, amikor az alapozás a haveroknál jól sikerül, de elfogy a pia, ezért már a koncert első felére is beestek, amikor még csak az előzenekar kornyikál a színpadon. Jó-jó, de azért valami hiányzik. Hát persze, a csajok. Aztán a pultnál álldogálva folyik a tüske-sör kombó, a koncert egyre jobb, és a fiatal pipik is megjelennek a parketten. Na akkor érzed igazán, hogy ebből még valami nagyon jó is kisülhet. Aztán telnek a percek, a fősulis lányok kacéran kortyolgatják az ingyenpiát, amit az egyetemista srácok visznek nekik. Persze úgy könnyű, hogy ott az ösztöndíj is 100 milla, neked meg csak a zsebpénz jut. De aztán a megivott pia mennyiségével egyenes arányban nő az önbizalom, a túloldali srácok meg kezdenek kidőlni a fenszi koktéljaiktól, így szabad a pálya a lányokhoz. Pezsgőt innának, naná. Rendelsz egyet, kettőt, de már nem csak az állóképességed, hanem a pénztárcád is fogyóban. Ekkor odalép a lány, akit már hónapok óta óvatosan stírölsz, nem tudod eldönteni, hogy kell-e ez neked, ér-e annyit, de hát itt a perdöntő pillanat és boooom. 

Hazafele a csajjal még egy mekit toltok, mielőtt felhív magához, amire te naná, hogy igent mondasz. Hisz ma este te vagy az élet császára!

Na, a mai meccs az inkább az a fajta buli volt, amiről olvastál a sulikiadványban, pont nem hiányzik a tegnap után, de megígérted a csajnak, neki ez a kedvenc heavy metal együttese. Meg hát mégiscsak a legjobb helyen lesz. Másnapos is vagy, a hasad is szar a happy mealtől, de aztán első FAarccal megivott gyógysör után megjön a kedved az egészhez. 

Elképesztő az akadémiánk. Lassan ott tartunk, hogy évente kitermel egy olyan arcot, akiből simán világsztár lehet a jövőben. Quansah mellett idén Bradley is berobbant, ma pedig a többiek se teletolt gatyával lézengtek a pályán, sőt. Emlékszem pár ilyen csikó-csapatra régebbről, hát azokban nem sok köszönet volt. És ez nyilván nagyban Kloppnak köszönhető. Ó mackó, mit hagysz te itt magad után… (btw. nem csak hatalmas áldás lesz az új stábnak ilyen kerettel dolgozni, de mekkora nyomás is?!) 

Engem amúgy őszintén meglepett a Soton, főleg a meccs elején. Ezek játszani akartak. Pontosan tudták, hogy milyen problémáink vannak, így már a 24. másodpercben vezetést is szereztek, de les miatt MARAdt a 0:0. Utána többször is csak Kelleher mentette meg a seggünket – nem baj az, ha Ali távollétében ilyen önbizalommal véd. Az első félidőt pontozással biztos a Southampton nyerte volna, ha a kómából nem ébreszt minket a kölyök. Régi jó kínai mondás, hogy akkor rúgj gólt, amikor az ellenfélnek már nincs ideje válaszolni, úgyhogy így is mentünk AirSanyitól tanulni taktikáról, életről, mindenről. Én azért kihagytam, főleg, mert a nyugalom megzavarására alkalmas percek következtek.

A második félidőben túl sok minden nem zavarta meg a nyugalmamat, lehet ez már az esti belassulás eredménye is volt. Amikor Danns beverte a másodikat (meg a harmadikat), onnan már amúgy is csak formalitás volt a maradék idő lepörgetése. Annak örültem még, hogy Klopp jól menedzselte a játékperceket, és hogy Gomez a balhátvéd poszt után hatosban is egész jól szerepelt, ha így folytatja, egy Milner-szerű életpályát adnék neki nálunk. 

Nyoni arca láttán még elmerengtem, mit is csináltam én 16 évesen. Hát nem ezt. Te jó ég, ezeknek a srácoknak mekkora living the dream hetük van…

Folytatás már a legjobb négy közé jutásért a MU ellen idegenben.