Burnley – Brentford

Az anál elleni vereség után sikerült újra nyerni, ami egy limitált kiadású kezdő plusz cserepad kombóval nem rossz dolog, ha dolgok számszaki oldalát nézzük. Mármint azt, hogy nyertünk, mert lokális maximumpontokat leszámítva annyira azért nem volt jó ezt a meccset végigülni.

Sok Fonatos szerkesztő pajtival egyetemben nem annyira tartom rajta a dákeszem a blog, a csapat, meg úgy általában labdarúgás ütőerén, mondjuk hogy szórványosan vagyok képben azzal kapcsolatban, hogy egyébként mi a fősodor véleménye, vagy úgy általában csak a konszenzus egyes meccsekkel kapcsolatban. Na nem mintha valaha is ez érdekelt volna :D Általában ott nyomok a megváltó X-re a jobb felső sarokban, amikor valamiért abban sikerül kiélni a túlmozgást, aminek nem sok köze van egyébként a focihoz, vagy úgy általában ahhoz, amit szeretett csapatunk a pályán művelt. Magyarul: Amikor oldalakon át megy a habos nyálverés a bírókon, meg az összeesküvés elméletek gyártása (oké, nyilván szombat délben én is aludni szeretek), akkor egy halk sóhaj után megyek inkább a dolgomat csinálni, mert van abból az utóbbi másfél évben épp elég. Én baszki valamilyen rejtélyes oknál fogva idei szezonban több meccset látok, mint tavaly, sőt, előfordul hogy más PL meccseket is van szerencsém végig telefontnyomkodni, és nagyon hátorozottan merem állítani, hogy minden bíró a PL-ben minimum közép-, felsőközép szinten szellemi sérült, vagy valami olyan 8D sakkon keresztül nézi ezt a szép sportot, amit az én kis szervezetem már nem képes befogadni. A lényeg, hogy ezek a majmok nagyjából egységesen hülyék, olyan feleslegesen ezen derpegni mint azon sírni, hogy Angliában esik az eső. Ez ilyen, ha nem tetszik, akkor be lehet nevezni a bundás kettőbe. Pontosítok: Esetleg napokkal a meccs után nem kéne még ezen polírozni a brének a helyét forró hullámokban síkosítva a lufit, ami már napokkal ezelőtt kidurrant és akkor se hallotta senki.

Ugyan ez az Arteta öröme című folytatásos teleregény, az ezen való kiakadás Kloppo partvonal melletti munkásságát relatíve szorosan követve kicsit a levegőbe hányás és aláállás esete, vagyis örült az ember hogy megvertek minket, legyen neki karácsony. Halálcsillag shittyt amikor sétáltattuk nekünk is meredezett a légbox, csak jegyezném még halkan. Már csak azért is, mert szerintem a nagy kankós faszt érdemeltük ellenük a seggbe maximum, az összes faszmák creditet sikerült belepörgetni az egyetlen csöves szerzett gólunkba, más kérdés, hogy nekik is ráadta a critt-et 2% chance-re a másik oldalon. Persze, meg kiállítás minek kellett, érzetre egy jó neverton 6 emberrel fejezne be minden meccset ha ezen múlva, de nem ezen múlt semmi.

Adódott hát a kérdés, hogy akkor itt eláshatjuk-e ezt a PL győzelem címet pár nap leforgása alatt vagy nyomjuk-e még ezt a témát pár forduló erejéig, a győzelem okán úgy tűnik, hogy igen. Az anál ellen se voltam különösebben kibékülve a játékkal, pláne nem a presszing elleni labda kihozatallal (vagyis annak hiányával), ami érdekes volt, hogy nagyon hasonló karikát egy stabil kieső csapat ellen is sikerült lehozni. Na ami szerintem fontos körülmény egy ilyen meccs előtt: Előző fordulóban sikerült minden idegrostot elhasználni a nagy koncentrálásokba bele, a csapat egy része sérült, egy része beteg, egy része nem kizárt hogy betegen, vagy betegségből visszatérve játszott. Másik oldalon kicsit ilyen tét nélkül érkeztek a Burnley fiatalok magukról levetve az öreg Dyche pragmatikus, lágyan simogató futball-nemierőszak parfümét, hogy alapvetően focizás által próbáljanak meg pontokat szerezni ellenünk. Ennek az eredménye lett az utóbbi évek egy legfosabb első félideje, rendesen már üvölteni se volt kedvema TV-vel annyira nagy nulla volt az egész. Közép intenzív passzsávot záró presszinget nem tudtunk átpasszolni földön, Trent és McA is értelmezhetetlen pontokon, a támadó transition általában legrosszabb pillanatában tudta eladni a labdát, hogy abból fordulhassanak a Burnley vidám legényei.

Kicsit a félidők adta kereteken átívelve azért néhány talking pointot leszögeznék ide, szoktam ilyet csinálni csak ilyen lábjegyzet gyanánt, hogy lehessen mire visszautalni, amikor arról beszélünk, hogy nem volt mindig kolbászból a kerítés. Az egyik, hogy lassan 30 körüli meccset látva a szezonból még mindig nem állt össze a fejemben a Mac Allister egyenletnek a megoldása. Hatosban alapvetően kedvelem, mert méretéhez és sebességének hiányához képest (kicsit mint Thiago) őrült szereléseket tud hozni a semmiből, meg látszik, hogy van esze a focihoz rendesen, meg technikás is eléggé. Szóval hatosban bár hatosként nem az igazi, de mint nyolcasnak gondolt játékos aki hatosba kényszerül én kedvelem, mert ebben a fénytörésben fasza amit csinál.
Bocs, egy pillanatig hadd legyek őszinte: Kicsit már a kurva faszom kezd kilenni, hogy kövessem, hogy pontosan ki mi a pékfaszát csinál a középpályán, ami egyrészt jó, mert fluiditás, plusz amíg ők tudják mit csinálnak addig nekem aztán kurva mindegy, másrészt viszont tényleg nehéz így egy mondatban értelmesen hatosokról meg nyolcasokról beszélni, amikor Trent FB-ből indulva hol deep lying hatos, hol half spaceben támadó 8as, hogy meg minden egyéb.

Na oda akarok kilyukadni, hogy olyan szintű fost mint amit McA csinált az első félidőben úgy, hogy nem kellett hatosban sínylődnie keveset láttam, második félidőben annyiban lettünk jobbak vele, hogy nem adta el fos helyeken a labdát. Rendesen várom, hogy akkor tényleg jó lesz-e 8-asban vagy bármiben, ami nem hatos, mert egyébként itt merül fel bennem a másik kínos kérdés: Egy olyan játékos aki nem erős, nem gyors, viszont technikás hogyan is érzi majd magát jól egy olyan középpályán, ami elég erősen futás orinentált? Szobo azért (is) tűnik akkora spílernek, mert kurva jól áll neki a liftezés a 16-osok között (aztán lehet, hogy ha feláll a rookie wall okozta esésből, akkor már annyira majd mégsem), ezt én pont nem látom McA esetében. De mint tudjátok, lovak meg az értésük, várjuk ki a végét.

Még egy fél gondolatot elidőznék amellett, hogy egyébként a mighty Liverpool védelmét  érzésre minden pemzlifejű szerecsen gyerek amelyik látott már kettőnél több freestyle videót életében faszrahúzkodja elég ütemesen, legalábbis az első félidőben a Burnley noname fekái jellemzően a balszélről indulva fűzték be az oktatót, ami ha a csapatuk 25 PL gólját vesszük 24 meccs alatt akkor a hibát talán lehetne a mi készülékünkben is keresni. Egyébként a kurva nagy semmire szereztük meg a vezetést úgy játékban, nagyjából hasonló semmire sikerült is az egyenlítés a másik oldalon. A második félidőben szerencsére gyorsan jött a vezető gól, onnan meg már szinte lehetett is érezni, hogy nagy para már nem lesz. De lett, többször is, le kellett vennem a hangerőt a laptopon akkora fitymacsattogás ment a Quansah / VVD duóra, csak éppen három, de inkább négy teli gólt kaphattunk volna ezen a meccsen, ha nem kapják el a kankót a Burnley srácok Nuneztől meccs előtt. Nekem ez egy jó x-es meccs volt, de amúgy nem tudtunk volna visszajönni 2-3-nál mint korábban a Fulham ellen, szóval nagyon rezgett itt egy hazai pályás zakó. Persze, persze, mindenki majd megy tovább, hogy nem a győzelem, nem a három pont, hanem a fontos, mondjuk lehet elég akkor a livescoret nézni meccs helyett, kevésbé baszna szét talán az ideg.

Mondjuk pár pozitív vetülete is volt ennek a nagyszerű találkozónak, Endot rendesen kezdem kedvelni, bár szerintem indokolatlan helyzetekben sárgázza ki magát, viszont tudott olyat bazmeg, ami McA-nek például elég ritkán sikerült: Meg bírta mozdítani a dagadt valagát, és el tudta kérni helyzetekben a labdát és értelmes helyekre továbbadni. Tényleg, rendesen látszott a gyereken hogy akar valamiért focizni, borzasztó jó helyezkedéssel kaparta össze a labdákat, meg játszotta tovább. Robbón is látszott a lendület aminek örültem, és azon kapom magam baszki, hogy proper kezdem megkedvelni Nunezt is. Oké, egy fasz a kihagyott helyzeteivel, de amennyire nem okos, annyira érzelmes csokinak tűnik, és baszki ülök egy ilyen fos meccs előtt és annak szorítok folyamatosan, hogy ne cseréljék le, szerezzen gólt, és induljon el már kicsit fölfelé. Én megjöttem ebbe a Nunez bandwagonre, tartok tőle, hogy ez lesz a srácnak a végzete, de nem baj, én akkor is csípni fogom.

Na mindegy is, szokásosnak mondható 12:30-as idősávban megyünk a Brentford ellen idegenben. Amúgy ezek az egy hetes pihenők érzésre inkább kontraproduktívak szoktak lenni, én ezektől azt várom, hogy kicsit energikusabb lesz ilyenkor a csapat, de ez azért nem mindig jön össze. Tíz meccsből (a PL-ben) hét vereség három győzelem, őszinte csapat ez a Brentford, nem baszakodnak döntetlenekkel nagyon (nem is nagyon várható más, mert utánunk egyébként jön nekik a shitty, a west ham, a dinamó meg az anál, jó kis sorozat lesz ez). Nem is olyan régen 3-0-ra vertük őket hazai pályán, azóta némileg átrendeződött csatársorral de valószínűleg hasonló szellemben próbálnak majd valamit alkotni. Focizni akaró csapat ellen mindig jól szokott működni a Pool, mondjuk bennem élesen él még az előző fellépésünk brentfordi pokolban, amikor nem elég, hogy 3-1-re nyertek, de konkrétan szarrá lefociztak minket nagyjából minden létező aspektusában ennek a gyönyörű labdarúgásnevű gyötrelemnek.

Nálunk azért jó hír, hogy várhatóan Alisson mellett visszatér egy majd’ komplett védelem Gomez, Konaté, Bradley személyében, Salah is edzett már, illetve Grav akinek volt valami a lágyékával ezért nem lehetett elvileg becserélni. Ez utóbbinál azért örülnék, ha lassan találna ott valamit lágyék környékén, mert oké, hogy 20 éves a csoki, de bármikor játszik még a sírás kerülget, nem a nevetés.

Anywho, boldolok (a lelki szegények) egy 0-2-t ide, csak hogy távozzon a jynx a szervezetemből.