Olimpiai túra

A szerda esti meccsen fiaink Londonba mennek a kalapácsosokhoz, a maraton legújabb felvonásában.

A londoniak 6 pontra vannak a kiesőhelytől, így 6 fordulóval a vége előtt még nem értek révbe, de talán már nem annyira szoros az a kiesési verseny, mint volt néhány héttel ezelőtt. Éppen ezért nehéz megítélni, mekkora motivációjuk lesz erre a meccsre – persze ettől még jó eséllyel nem lesz sétagalopp Moyes fiai ellen. A West Ham az idei szezonban is csalódást kelt. Másképpen fogalmazva: elég mélyen a várakozások alatt teljesítenek, hiszen az anyagi lehetőségeik és az elmúlt 1-2 évük alapján bőven a 8.-10. helyen kellett volna bejönniük, nem pedig a kiesés elől menekülni.

A fiainknak és a stábnak sem jöhet elég hamar ennek a félrement szezonnak a vége. Remélem, ez mindenkinek jót fog tenni, így helyre kerülnek és kiszellőznek a fejek, és jövőre majd lehet újult erővel nekifutni az újabb maratonnak. Remélhetőleg sikeresebben – bár ebben korántsem vagyok biztos.

Az idei pocsék szezonban a fő problémát a középpálya okozta, mint tudjuk. Azonban ha a védelem és támadás szempontjából nézem, akkor a relatíve kisebb bajok a támadósorral voltak. Mondjuk ezen sokat segít az a néhány kiütéses győzelem, mert ezek nélkül azért – Klopptól teljesen szokatlan módon – a támadósor sem remekelt. Éveken keresztül a fab3 adta a folyamatos konzisztens jó támadóteljesítményt. Mané, Firmino, Salah alig volt sérült, meccset alig hagytak ki. Évről évre mindannyian hozták magukat és meglőtték a csapat góljainak legalább a felét.

Nos, ez a konzisztencia és megbízhatóság idén nem létezett. Mané már nincs, Firmino a tavalyi év után idén is sérülésekkel és meccskihagyásokkal terhelt szezont hozott. De a legfőbb probléma, hogy nem volt állandóan elérhető támadósor. Firmino 18, Jota 12, Díaz 11 meccsnyit szerepelt a pályán. Nunez kicsit többet, de ő is csak 24 meccsre valót volt gyepen. Mondjuk az új fiú, Gakpo ellenben már 12 meccsnyit, ami fél év alatt nem rossz. Elmondható, hogy csak Salah szerepelt állandóan és megbízhatóan: nem csoda, hogy a két új nagy igazolás beépítése nem halad a legjobb ütemben. Szóval azért vannak bajaink, amelyek jövőre – remélhetőleg egy kevésbé sérüléssújtott szezonban, amikor már Nunez és Gakpo már rendesen beépültek – megoldódhatnak.

Ebben a környezetben érdekes megnézni, hogy a támadóink a létező legegyszerűbb elemzésben (gól/90, gólpassz/90) mutatóban hogyan teljesítettek eddig magukhoz képest.

Salah hozza a szokásos teljesítményét ebben a két tekintetben. Firminónak így idősebb korára ez a “nem full terheléses” szerep bejönni látszik, hiszen pl. az idei a leggólerősebb szezonja nálunk. Díaz azon a kevés meccsen hozta a korábbi átlagát: a 0,4 gól/90 az, amit ő szokott hozni. Vele kapcsolatban az a bajom, hogy ez elmarad a tavalyi szezonjától, ami miatt hoztuk. Ez kevesebb, mint amit Mané lőtt. Ha valóban “csak” ennyi, amit gólokban tud, az lehet, hogy nekünk kevés lesz.

Mondjuk Jota az elmúlt meccseken mintha kicsit beindult volna, de gólok tekintetében az elmúlt évei legszarabb teljesítményét hozza – ellenben gólpasszok tekintetében soha nem volt ilyen jó, sőt a 0,66 gólpassz/90 kimondottan jó eredmény.

Gakpo izgalmas lesz, mert itt a teljes szezonja látszik még, Hollandiával egybemosva. Nálunk a 0,5-nél gyengébbet hoz gólokban. Első beszokó félévre így sem rossz a teljesítménye. Nála egyébként is az látszik, hogy a pályafutása elején a holland sokadosztályban kiemelkedő góllövő volt. Ellenben, ahogy magasabb szintre került, akkor visszaesett a teljesítménye, de eddig mindig utolérte magát és újra jó gólszerző lett. Remélem, eme jó szokását fogja tudni tartani nálunk is.

Darwinunk izgalmas. Egyrészt jelenleg még a csapat második legjobb góllövője, per 90. Másrészt továbbra is igaz, hogy eddigi pályafutása második legjobb góllövő szezonja az idei. Sőt: a 0,62 gól az elmúlt éveink góllövő teljesítményei között kimondottan jó. Emlékeim szerint csak Salah és Jota produkáltak ennél jobbat első szezonjukban. Érdekes, hogy ehhez képest mennyire floppozzák szerencsétlent. Értem, hogy a hasonló árú és tehetségű norvég gyerek berúgta a PL kapuját és sokan ehhez mérik az urut, amely összevetésben nyilván nem néz ki jól az első szezonja. Pedig valójában nem rossz ez. Azt már csak remélni tudom, hogy nálunk is (mint a Benficában) lesz egy szintugrás a második szezonjára. Bár szintet nem kéne,hogy ugorjon, de koncisztenciában és pályán töltött időben biztosan fejlődnie kell.