Szurkoljatok!

Az idei ház alapja el lett vizezve. Vagy túl sok lett a cement, nem értek hozzá. Mindenesetre a kőműves munka felkészítése rosszul sikerült. Nyár volt, ütött a sok késői pezsgő, vagyis inkább pálinka, kevés volt a nyaralás, sok a biciklizés hegyre, korai a tanévkezdés, mittudomén. Történelmi zakó? Az. Kegyetlen szar teljesítmény? Az. És ráadásul konzisztensen mindenkitől, értsd: felesleges egyenként az anyukájukig visszazavarni szerencsétlen TAA-ékat, ha egyszerűen senki sem lett jól felkészítve főleg testben, kisebbrészt fejben erre a szezonkezdetre.

Mit csinálsz ilyenkor mint építésvezető, ha nem akarod, hogy egy magába dőlő viskó legyen?

Ourselves.

Mit csinálsz te mint, aki vár a házra? Visítva ordítod a falu központjából, hogy szar a malterkeverő kisinastól a generálkivitelezőig mindenki? Aligha lesz tőle szebb a házad. Ülj le, húzd ki a tavalyi épület avantgárd szobjából a díványt, szisszents egy új sört, és szurkolj végre ezeknek a szerencsétlenek, hogy kitalálják a jó malterarányt. Van pár felhőkarcoló, ami áll már. Néha hidd el, finomabb látvány a szarból várat épülni látni, mint a tökéletes CAD tervek alapján megépülő palotát.