VAR, verejték, könnyek

A 20/21-es szokásoknak megfelelően hátrányba került a csapat a meccs elején, de ne szaladjunk idáig. Formabontó kezdő nagy intenzitással vágott bele a Sheffield bedarálásába. Jota került be 4. támadónak és ezzel igen csak felborult a csapat egyensúlya.

Megint nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy a VAR-ról ranteljek ide, de hát ez az én szerencsém. A múlt hétvégi mészárlás után kiderült, – leírom mert így még sokkolóbb – a VAR szobában ülő bíró nem tudta, hogy vizsgálhatja a les utána piroslapos szabálytalanságot. A bíró nem tudta mik a lehetőségei. Legalább is ez a hivatalos kommunikáció az esetről. A Sheffield tizenegyese után pedig ez a jól megfogalmazott beismerő vallomás következett:

Ezzel nem lehet mit kezdeni épp ésszel. Meg is fogta a csapatot a hamar bekapott VAR tizenegyes, a kezdeti lendület elveszett és megmutatkozott mennyi veszélyt is rejt a 4-2-3-1 saját magunkra nézve. A front 3+1 még nem igazán érzi így ebben a felállásban egymást, Jotát meg pláne. Cserébe VvD nélküli védelmünk előtt csak 2 ember biztosított, de egyikük sem az a kimondott verőember. Ennek megfelelően jöttek zavarba Gomezék egy-egy felívelésnél. Talán itt látszik leginkább VvD hiánya, nincs meg a légifölény. Jó lenne, ha Matip nem csak két hetente lenne bevethető 60 percre.

Ami az első félidei egyenlítést követte, az szinte már megszokott Klopp alatt, amit előtte nem igen csinált a csapat: megnyerte a meccset hátrányból. Ez a legalulértékeltebb erénye ennek a csapatnak. Amellett, hogy képesek végig dominálni meccseket, ha hátrányba kerülnek, akkor sem állnak meg.

Folytatódik az erőltetett menet a szezonban, jönnek a posztok is folyamatosan. Talán ezt a legérdekesebb figyelni, hogy egyes csapatok hogy bírják ezt a folyamatos terhelést, ki hol inog és hogyan menedzselik a telet.
Lényeg a három pont a VARnak meg szintén van egy Project Big Picture javaslatom.