Érdemes-e a szerencséről beszélni a fociban?

Szombat délután a frissen feljutott Villa ellen szerepeltük idegenben. A meccs jelentős részében az eredményjelző azt mutatta, hogy meg fog szakadni a veretlenségi szériánk. Azonban ez végül nem így lett köszönhetően Robertson és Mané két késői góljának. Maradt a hat pont különbség a City elleni, egy hét múlva esedékes rangadó előtt.

A német sportújságíró Christoph Biermannt nagyon magasan jegyzik a nemzetközi sajtóban. Példának okáért a legújabb könyvéhez (Football Hackers The Science and Art of a Data Revolution) maga Raphael Honigstein írta az ajánlót, amiben nem győzi dicséri a fent nevezett úriembert. Biermann szerint a labdarúgó világ keveset foglalkozik azzal a faktorral, amit úgy hívunk, hogy szerencse. Minden meccsen jelen van, vagy így vagy úgy, attól függ melyik szemszögből vizsgáljuk, viszont nagyon keveset beszélünk róla. Az edzőket hülyének nézik, ha azt mondják, hogy azért kaptunk ki mert szerencsétlenek voltunk, viszont ez mégis előfordulhat. Fontos megejgyezni, nem arról van szó, hogy pusztán szerencse kérdése minden, de igen is figyelembe kell venni, hogy lehetnek jobb és rosszabb időszakai egy csapatnak/edzőnek. Erre egyébként Klopp utolsó Dortmundi szezonját hozza példának.

„…But what do you if having done all that, you still get unlucky?” szabad fordításban annyit tesz: Mi van akkor, ha mindent megtettél, mégis szerencsétlenebb vagy aznap a pályán, és vereséget szenvedsz? A bírói tévedések benne vannak a pakliban, ahogy tegnap is láthattuk az egyik VAR szituációnál (egyéni vélemény, hogy az ő góljuk szerintem szabályos volt). Valószínűleg más csapat szurkolói is ugyanígy kárognak, például tegnap a Villa szurkolók mondhatták, hogy mi a fenének volt 5 perc hosszabbítás. All in all, a szerencsével foglalkozni kell, mert jelen van a játékban. Kloppék felfogása szerint annyit kell dolgozni, hogy a szerencse a mi pártunkra álljon, és mint annyiszor, most is nekik volt igazuk. Egy nehezen induló meccsen a srácok olyan teljesítményt pakoltak a pályára, amivel meg tudták szerezni a győzelmet. És ez nem az első ilyen volt. Krawietz maga mondta Biermannnak: „Football is a strategic game, in other words, but one in which random events can put paid to best-laid plans.” Ha jó a taktikád és eleget melózol, sikeres leszel. Hoszsú távon tuti. És pont ebből a szempontból jó az xG mutató. A könyv egyébként nagyon hosszan értekezik az xG-ről és még számos más mutatóról is. Egyelőre csak angolul érhető el, de nagyon érthetően magyaráz a szerző, nincsenek benne az angol írokra annyira jellemző beágyazások, szóval merem ajánlani azoknak is, akik annyira nem mozognak magabiztosan az angol nyelvű könyvekkel. Akinek van kedve és ideje, olvassa el!

Térjünk is át a meccsre, és stílusosan kezdjük az xG mutatóval.

Az első félidőt nem kezdtük túl jól, ami látszik is a kis grafikonunkon. Az első lövésünkre 15 percet kellett várni. A félidőt fej fej mellett zártuk (mindkét csapat 0,72 xG-n állt). A szünetben Klopp, szokásához híven, felrázta a srácokat, és úgy jöttünk ki a pályára, hogy mi itt megfordítjuk a meccset. Jöttek is szépen sorban a lövések és a támadások végre. Itt hozzá kell tenni, hogy a cserék, különösen OX (nem először) megint nagyon jól szálltak be. A második félidőben 1,7 körüli xG-t értünk el, míg egyetlen egy rossz helyzetből leadott lövést engedtünk ellenfelünknek (0,02-es xG), ami így önmagában elég szép teljesítmény. Egyébként nekem tetszett a Villa játéka (is a többi feljutó csapattal egyetemben), nagyon szervezetten támadtak le addig amíg el nem fáradtak. Szép kontrákat vezettek, tudták mit akarnak csinálni. Örülök, hogy inkább ilyen csapatok és edzők vannak az első osztályban Pulis vagy Steve Bruce helyett. (Jah és tök szép az a Kappa mez) A dominanciánkat jól szemlélteti az is, hogy mi átlagosan kicsivel több mint 4,4 passzt engedtünk nekik közbeavatkozás nélkül, ezzel szemben ők majdnem 21-et. Igaz a gólok csak a meccs végén jöttek, azt mondhatjuk, hogy megérdemelten nyertünk

Összességében az van, hogy tényleg megfigyelhető a szerencsefaktor a játékban. A United ellen nagyon pechesek voltunk, semmi sem akart összejönni, míg tegnap is rossz oldalra kerültünk a VAR ítéletnél, de Klopp, a szakmai stáb és a játékosok dolgoznak annyit és vannak olyan jók, hogy a tegnapihoz hasonló meccseket behúzzuk, míg a rangadókat ne bukjuk el. Reméljük ez így marad a City meccs után is, bár ott legalább olyan jó csapattal fogunk találkozni, mint mi magunk vagyunk.

Emellett találtam pár érdekes adatot, amiről csináltam egy kis ábrát.

Ezen azt láthatjuk, hogy 90 percre vetítve hogy alakultak a saját csapatunk által elért (xG90) és az ellenfeleknek engedett (xGA90) kapurálövések várható értékei. Van egy pár érdekes dolog ebben, legalábbis az én olvasatom szerint.

1. Akkor a legkisebb a 90 percre vetített xG-nk, amikor x-re állunk. Ez demonstrálja, hogy Kloppék egy sokkal nyugodtabb, lassabban építkező játékra álltak át az elmúlt években.
2. Az elért xG-nk akkor a legmagasabb, amikor egy góllal vezetünk, vagyis nagy a hangsúly a második a gól megszerzésén, hogy onnantól egy spórolósabb játékra tudjunk átállni, ahol a kinyíló ellenfél ellen tudjuk használni villámléptű játékosainkat. Ezt onnan láthatjuk, hogy éles visszesés figyelhető meg az elért xG-ben aközött a két periódus között, amikor 1 góllal vagy több góllal vezetünk.
3. Amikor hátrányban vagyunk ráborítjuk az ellenfeleinkre a pályát, magas a várható gólok értéke, és szinte alig hagyunk esélyt ellenfeleinknek. Mentally Monsters?!

Természetesen ez most még csak kis minta, hiszen még csak 11 meccs ment le, de érdekes látni ezeket az adatokat. Kedden következik a folytatás a Genk ellen.