Liverpool szurkolói lélekkép

Fiaink ma este játszanak BL meccset a Genk csapatával. Szerintem nem lesz ez egyszerű mérkőzés Belgiumban. Mindig veszélyesek/trükkösek azok a meccsek, amik elméletileg könnyűek tűnhetnek. Remélem okos rotációval azért behúzzuk.

A mai posztot inkább már korábban is ismertetett témának szentelném inkább. Tudom, hogy írtam erről, ha mást nem hosszabb kommentet biztosan, de erősen foglalkoztat a téma és szerintem érdekes. A Kop és a Liverpool szurkolói lélektan kerül terítékre.

Az apropó, hogy a Man City elleni Wembleyben tartott FA Szuperkupa meccs elején, a Kop tagjai kifütyülték az angol nemzeti himnuszt, amit hallani lehetett már a közvetítés alkalmával is. Az ok egyszerre nagyon egyszerű és összetett. A Liverpool szurkolói beállítottság anti establisment. Ennek alapvetően két oka van: a Hillsborough katasztrófa és annak utóélete, illetve Margaret Thatcher féle “managed decline”, amit elhozott Liverpool városára. Egyébként ez a két tényező egymást erősítően hat.

Azt gondolom az első tényezőt a rendőrségi félrekezeléssel, a sajtóban megjelent hazugságokkal stb. nem kell magyarázni mindenki tudja. A második tényező a “managed decline” viszont megér némi magyarázatot és háttér információkat.

Azt tudjuk, hogy hagyományosan a Kop és a Liverpool szurkoló tábor a Liverpooli dokkmunkások terepe, ezért is kiemelt fontosságú a kikötő helyzete. Liverpool tudjuk kikötő város a Mersey folyó partján. Az “angol” gyarmatbirodalom idején a legfontosabb és legforgalmasabb kikötő volt az országban. Liverpool városa pedig az egyik legnagyobb és legfontosabb város volt az országban. Liverpool gazdaságilag is fontos tényező volt. Óvatosan azt is lehet mondani, hogy gazdag város volt (az idősebbeknek beugorhat az Onedin család című sorozat, csak hogy vizualizálni tudjuk). Azonban ez a helyzet már régóta nem él. Mára Liverpool jelentőségét vesztette és szegény város az országon belül magas szegénységi és munkanélküliségi aránnyal tűnik ki. A munkanélküliség annyira magas, hogy a legnagyobb az országban a városok között a kimutatások alapján. (Ezt mindig érdemes eszünkbe juttatni mikor mondjuk, a jegyárakról van szó)

Elég sokat mondó, hogy a város népessége az 1930-as években érte el a csúcsot több, mint 800 000 lakóval, mára nagyjából fele ennyien élnek a városban. Mindezt abban a korszakban mikor a városok népessége növekvő és az emberiség népességének egyre nagyobb része él városokban. Azaz már csak egy nagyon egyszerű mutató, mint a népesség szám mutatja, hogy Liverpool a trendekkel szembe menve hatalmas veszteségeket szenvedett és nem úgy viselkedik, mint számítani lehetne rá.

A változás oka kettős. Egyrészt a második világháború után a gyarmat birodalom megszűnt. A volt gyarmatbirodalmi kereskedelem jelentőségét vesztette. Az ország kereskedelme egyre inkább az EU felé irányult és így a Liverpooli kikötő az ország rossz oldalára került. A déli kikötők pl. Southampton lettek fontosak. A másik ok technológiai. A Liverpooli kikötő a Merseyn egyszerűen technológiailag nem alkalmas arra, hogy a legnagyobb modern teherszállító hajók túl nagyok, így nem tudnak kikötni.

A kikötő jelentőség vesztésével Liverpool városának a fő iparága esett ki. Ez egyértelműen gazdasági visszaeséséhez vezetett és népesség csökkenéshez. Mondjuk teljes Angliában a 70-es 80-as évek a gazdasági vállságról szólt. Ebben az időszakban sok terület és iparág került leépítésre pl. a szén bányászat is. Az ország vezetése Margarettel az élen Liverpool városának is a visszafejlődést a visszaesést jelölte ki a “managed decline” politika jegyében a 80-as években. Egyébként válasz volt a Liverpooli lázongásokra 1981-ből, ami a városi rendőrség és a színes bőrű között zajlott le nagyon rossz szocioális gazdasági körülmények között. Ezt a város lakói a mai napig nem akarják megbocsátani mégha egyébként gazdaságpolitikailag indokolt lépés is lehetett, akár.

Erre jön az, hogy ő volt a miniszterelnök Hillsborough idején, így nem meglepő, hogy a Liverpool szurkolói kultúrából nem egy örvendezést lehet találni pl. a halálakor, ami morálisan nyílván nem szép, de érthető a háttér ismeretében.

Az anti establishment hozzáállás szülte a Kop egyik jelmondatát: “We’re not english we are scouse”. Nekem az egyik kedvenc rendszeresen hordott Liverpoolos pólómon is ez a felirat szerepel. Ez abból a szempontból ironikus, hogy az 1998-as VB-n az angol válogatottban megismert owenen keresztül lettem jómagam Liverpool drukker.

Érdekes, hogy a Kopban nevelkedett játékosaink Gerrard vagy ma TAA sem teszi ezt az angol válogatott kapcsán a magáévá, de a szurkolók igen. Érdemes még megjegyezni, hogy az angol himnusz az kvázi az angol válogatott szurkolói dala is egyben.

Ezzel körbe is értünk. Remélem a háttér ismeretében a himnusz kifütyülése a Kop részéről és a “We’re not english we are scouse” jelmondat is érthetőbb. Persze le lehetne merülni mélyebben is a politikai kérdésekben, de nem akarok.