A menetelés közepén, avagy csak legyünk túl rajta

A mindjárt kezdődő meccsen az idén jól menő Bournemouth csapatához látogat csapatunk. Az őszi szezon egyik, ha nem a legfontosabb meccse előtt, hiszen a sorsdöntő jelző kicsit erős túlzás lenne a Napoli meccsre, de az biztos, hogy az idei európai szezonunk sorsa azon a meccsen fog eldőlni. Ennek megfelelően a hangsúlynak nem a mai meccsen kell lennie.

Ellenfelünk az idei szezonban is elég jól megy. Eddie Howe – aki egyébként a legrégebben hivatalban levő Premier League menedzser, ő az egyetlen aki Dychenél is hosszabb ideje állásban van klubjánál – alatt egy nagyon szimpatikus focit játszó stabil középcsapattá vált a Bournemouth. Az egyetlen csapat jelenleg, ami stabilan ellen tudnak állni a pulisi hagyományoknak és igazi kiscsapatként modernebb focival stabilan elkerülni a kiesést. Howet talán még így 40+-osan is lehet tartani az egyetlen olyan angol menedzsernek, akinek kinézhet egy nagyobb PL-csapat kispadja a jövőben, a kora és a játékfilozófiája alapján. Mondjuk, nem lenne kockázatmentes, hiszen a csávó majdnem tekinthető egycsapatos embernek, hiszen a játékos pályafutása jelentős részét is a Bournemouth színeiben töltötte. Edzőként nagyon fiatalon a Bournemouthnál kezdte, 2008 óta, egy másfél éves – egyébként sikertelen – burnleys kitérőtől eltekintve a Bournemouth menedzsere, és ez alatt az idő alatt sikerült neki és a csapatnak a sokadosztályból stabil PL középcsapattá válni, ami nem kis eredmény. Azt gondolom, a “Howe magic” nagy része kifejezetten ehhez a speciális kapcsolathoz köthető és nem túl valószínű, hogy más környezetben működhet. Az biztos, hogy én szeretem őket, mint a PL egy kis színes foltját, ami emlékeztet a régi hagyományokra, miközben pedig foci stílusát tekintve tud azokkal szakítani.

A magunk részéről mindig veszélyesnek tartom az ilyen – fú, de utálom a kötelező kifejezést – meccseket mikor számunkra ez csak egy a sok közül és a fókusz nem ezen, hanem már a következő BL-meccsen kell, legyen meccseket. Szerintem ezekben mindig benne van az elcsúszás lehetősége, így persze most is. Mondjuk idén hála a jó égnek a “kicsik” elleni meccseket elég üzembiztosan hozzuk, ami nem kis örömmel tud eltölteni. A mai meccsre is azt várom, hogy mindegy, hogy hogyan, de hozzuk le győzelemmel és a lehető legkisebb energia- és erőforrás-befeketetéssel a meccset. A Shaqira, Origi, Sturridge vonal szereplői kapjanak minél nagyobb szerepet, hogy az idén ugyan nem nagyot menő fab3 tagjai koncentrálhassanak a Nápolyra.