No need for panic

Érdekes meccsen vagyunk túl – az előreláthatóan legerősebb – csoportellenfelünk ellen, így az első European Night alkalmával. Nehéz azt mondani, hogy a mai eredmény összességében nem csalódást keltő. Elég rossz szájízem lett a meccstől, pedig nincsen itt a világ vége, sőt.

A meccsben alapvetően az volt a nagyon bosszantó, hogy ez az egyébként erős Sevilla az égvilágon semmit, de semmit nem tett a számukra kifejezetten pozitív eredményért. Alapvetően egy meccsen sikerült már megint tökön szúrnunk magunkat, amit nagyon simán be kellett volna húzni. Ehhez elég csak a kihagyott tizenegyesre gondolni, de számokkal is alá támasztható, hiszen Sevilla 2 alkalommal találta el a kapunkat és összesen 7 alkalommal kísérleteztek. Köszönhetően két védelmi bénázásunknak ebből szereztek két gólt és ezzel ők köszönték szépen, meg is voltak. Összességében nem értettem ezt a mai Sevillát élükön az edzőjükkel, aki nem is tudom, mire gondolt, mikor roppant sportszerűtlen módon kétszer is eldobta a labdát, aminek köszönhetően joggal ki is lett állítva. Alapvetően nem csináltak semmit ezen a meccsen, de komolyan. Nem birtokolták a labdát (51%), nem tolták be az Ikaruszt, nem védekeztek jól, nem támadtak. Egyszerűen csak jó – gusztustalan – olaszos módon kihasználták a hibáinkat és ez ma sajnos elég lett az ő szempontjukból legerősebb ellenfél otthonában egy értékes ponthoz.

Imádom, szeretem Kloppot és az ő idei évre még inkább kimaxolt, felturbózott támadó szellemű fociját. Gyönyörű és élvezetes, hogy mikor vezetünk, akkor is megyünk még egy és még egy gólért. Szeretem, hogy az idei Morenoval, Salahhal felgyorsított csapat egyből direkten támad. Szeretem a szép, gyors támadó focinkat. Szeretem, hogy agresszívan magasan védekezünk. Azonban azt látni kell, hogy ez a fajta foci kétélű fegyver, amivel nemcsak az ellenfelet lehet megsebesíteni, lásd Arsenal elleni meccs, hanem magunkat is, lásd példának okáért a mait. Azzal, hogy ennyire a sebességre építünk és gyorsan támadunk, nyilvánvalóan bosszantó pontatlanságok tudnak belecsúszni a támadásainkba, de nem is ez a lényeg. A lényeg ott van, hogy azáltal, hogy gyorsabban támadunk, gyakorlatilag nincsen meg a tavalyi lassabb támadásépítős foci, egészen logikus módon többet kell védekezzünk. Az idei csapatunk személyi állománya pedig nem a védekezésre van felépítve. Az egyedül hagyott Lovren önveszély, Morenonak nem a védekezés az erőssége, hanem a támadás, lásd mai gólpassza. A lényeg, amit ki akarok hozni, hogy mint mindennek az életben, ennek az éremnek is két oldala van, így a frankó támadásunknak (idén eddig 2,29 gólt átlagolunk) a védekezésünk issza meg a levét (idén eddig a kiállításos City meccsel elég torz és kicsi mintán 1,86 kapott gól), mivel a csapat annyira a támadásra van felépítve, hogy máshogy nem is lehet. Fogalmazhatunk úgy is, hogy nem kiegyensúlyozott a csapat felépítése, hanem erre szokták mondani, hogy orrnehéz.

A csapatunk támadó szellemiségét talán leginkább a fullbackállomány játékával lehet a legjobban szemléltetni. Moreno, AA és Robertson alapvetően támadásban ügyes, de védekezésben gyengébb fullbackek, de még Gomez is támadásban jeleskedik. Azt hiszem, a mondandóm lényegét ezzel lehet a legjobban megfogni. Eddig volt 7 meccs a szezonban, erős ellenfelek ellen, vagy fontos meccsekkel túlsúlyban. A fullback posztról mégis a kifejezetten jól mutató 1 gól (AA) és két gólpassz (Gomez, Moreno) jött már össze. Arányaiban lényegesen több, mint Klopp korábbi éveiben. Ilyen eredményesen támadó fullbackekkel nem csoda, hogy a védelem nyeli a gólokat, mint kacsa a nokedlit. Valamit valamiért.

Összességében azt gondolom, letudtuk a legnevesebb ellenfelünket és jó eséllyel a legnehezebb ellenfelünk elleni meccsünket és alapvetően lefociztuk őket, csak rajtunk múlott, hogy nem győzelemmel zárult ez a mai meccs. Coutinho rehabilitásával azt, gondolom stabilabban fog menni az idei outscore, így a szezon nem mutat rosszul, főleg, úgy nem, hogy eddig a nehéz sorsolás ellenére megvan a 2 PPG.