Csak egy számít

Szurkolói körökben sokszor szokott elhangozni az a mondat, hogy most semmi más nem számít csak a tovább jutás. A mai meccsen ez hatványozottan igaz, hiszen ott vagyunk a hőn áhított presztízs BL kapujában. Ma a mutatott játék és az eredmény sokadlagos.

Egyenes kieséses szakaszoknak van egy olyan tulajdonsága, hogy az idegenben szerzett góloknak manapság már (egy jó ideje) nagy jelentősége van, így akár egy 1-0-ás vereséggel is mi megyünk tovább, hiszen lőttünk kettőt idegenben és akkor is boldogok leszünk, ahogyan ma egy ótvar szar döntetlennel is nagyon boldogok lennénk. Pontosan ezért is lesz érdekes a találkozó, hiszen nekünk bőven elég egy döntetlen nekik meg továbbra sem ciki kiesni egy Liverpool ellen.

A múlt heti meccsen a Hoffenheim személyében egy kulturáltan játszó csapatot ismerhettünk meg. Már múlt héten ők voltak a meccsen, akik többet birtokolták a labdát. Ez szerintem ma sem fog változni, hiszen nekünk bőven elég hozni a nagy csapatok elleni focinkat. Beülni egy mélyebb védelmi vonalba és tolni ezerrel a kontrákat és a villámgyors támadásokat. Ez a foci nekünk nagyon jól szokott állni, így bizakodó tudok lenni a mai meccs kapcsán.

Azt gondolom – sokszor hangoztattam és még fogom is – az idei szezon kulcsa a megfelelő rotációban rejlik. A hétvégi meccs majdnem örömteli bizakodással tölt el, hogy akkor végre a Klopp vezette triumvirátus rálép a helyes útra. Azonban mielőtt túlságosan boldog lennék. Szándékoltan sarkosan fogalmazva a rotáció olyan eszköz/fegyver, mint a túltoltan agresszív presszingünk. Csak akkor hatásos, ha helyesen van használva, hiszen az agresszív presszing – amit pl. Moreno vagy Lovren is tol – csak akkor tud eredményes lenni, ha mindenki ennek megfelelően helyezkedik, mert ha nem összehangolt a csapat, akkor könnyen kihasználható védelmi lukak az eredménye, nem pedig könnyed kontra nekünk. Lehet úgy fogalmazni, hogy egy éles japán kard ez, amivel könnyen magunkat lehet megsebezni. Ezt kicsit átfordítva a rotációra. Nos, a rotáció egy nagyon jó dolog és a maratoni hosszúságú sok meccses szezonok kulcsa, de ha nem megfelelően van a rotáció alkalmazva, akkor annyit ér, mint szarnak a pofon. A rotációnak akkor van értelme, ha helyesen van alkalmazva. Ennek három kulcs eleme van: a folyamatosság, az állandóság, és hogy minden mezőnyjátékos érintett legyen. A folyamatosságot azt hiszem, nem kell magyarázni sarkalatosan fogalmazva a rotációt vagy alkalmazod minden meccsen, vagy ne használd. Az állandóság egy kényszer szó, mivel nem tudok jobbat arra, hogy a rotációnak van egy arany középútja, amikor sem nem túl kevés sem nem túl sok a rotált játékosok száma, hiszen ha csak 1-2 játékost cserélsz meccsenként a kezdőben, akkor a kezdő hamarabb elhasználódik, ha meg folyamatosan 5+ játékost cserélsz akkor meg nem lesz meg az összhang, avagy a kémia a játékosok között. Az ideális rotációs szám a 3 játékos. Azt hiszem, azt nem kell elmagyarázni, hogy ha folyamatosan azt csinálom, hogy minden meccsen az LB-t és a két szélső posztokon cserélem az A és B játékosokat, akkor persze ők hatan frissek lesznek a szezon második felében, de a maradék 8 játékos el fog használódni. Sarkalatosan fogalmazva: a minden meccsen 3 helyen változtatott kezdő az ideális rotáció. Minden, ami ettől eltér, csökkenti vagy akár meg is szüntetheti a rotáció értelmét. Persze ezzel lehet vitatkozni, no meg nem is szabad ennyire semmit sem kőbe vésni -, egyébként is csak Gerardo Martino a volt, nem túl sikeres Barca edző ugrik be, aki ennyire ragaszkodott a mindig 3 játékost cserélek a kezdőben metódushoz – hiszen az élet a folyamatos változásról és az ehhez való adaptációról szól, lásd pl. evolúció. (Kiegészítés: nem véletlen a minden meccsre két, lehetőleg egyformán jó játékos elvárás a keret építés kapcsán, hiszen ekkor tehető meg az ideális rotáció, ekkor nem kell nézni, hogy A sokkal jobb, mint B játékos és akkor a rangadókon és a fontos meccseken A-nak kell játszania, nem B-nek. Még két megjegyzés: 1.: nyilván a rotációra egy folyamatos, heti 2 meccses szezonos terhelés esetében van szükség, kevés meccs esetén kicsit felesleges. 2.: a rotáció célja kettős: a terheléses sérülések megelőzése, illetve az egész keret frissességének megőrzése egy maratoni szezon végére is.) A kis háttér magyarázat után azt hiszem világos lesz, hogy miért nem vagyok boldog teljesen az eddigi három meccsel rotációs szempontból, hiszen lement az első két meccs ugyanazzal a kezdővel, majd jött a harmadik meccs 5 változtatással. Ami bármennyire is kibővítjük a definíciónkat, nem felel meg neki. Persze értem én, hogy szezonkezdet van, és már most van egy jó pár sérült, akik részt vehetnének a rotációban. Azonban ez hosszú távon nem lesz jó… A kis kifakadás után térjünk vissza a kérdésre. Nagyon érdekes lesz nézni, hogy Kloppék állandósítják-e a játékosok kezdőbeli váltogatását – mint az láthattuk hétvégén -, vagy sem. Illetve a másik nagyon érdekes kérdés, hogy lesz most egy elsőjük – így túl 100 meccsen -, mivel sose volt még olyan, hogy egyszerre legyen két fontos meccs a héten, mint most a Hoffenheim elleni és a hétvégi Arsenal meccs. Első szezonjukban ugyan volt sokszor heti két meccs, de elég hamar az EL kapott prioritást és a végére sorcserével a Stewart-féle tarcsi tolta a bajnokságot. Idén ha bejutunk, akkor többször is lesz ilyen választási kényszerük, ezért fontos lesz látni, hogyan reagálják le.

A magam részéről egy mélyen ülő kontra játékot várok a csapattól, ezért a tippem a kezdőre: Mignolet – AlexanderArnold, Matip, Lovren, Moreno – Henderson, Can, Milner – Salah, Firmino, Mané. Ezzel a kezdővel Lovren-Moreno baloldalnak Milner (őt egyébként hétvégén balbekkben szeretném látni) adna védelmet. Can és Milner védekezésben jó középpályán és elől meg a kontrákat a két szélvész Firmino irányításával megoldja. A focink ezzel megint nem lesz joga bonito, de nincs is rá szükség, hiszen ma a cél csak annyi, hogy legyen meg a továbbjutás.