Ha ez a B-terv, akkor imádom

| Posted on| | /span>

Meg ahogy nézem Lucas is imádja.

Mondjuk arra még mindig várok, hogy valami hihetetlen mázlival beteljesüljön a januári jóslatom, és Lucas tényleg lőjön még gólt az idényben, de a gólpasszokkal legalább nem fukarkodik, máris több van neki, mint Ramseynek, Williannak, vagy Mhitarjannak. Kettő.

De itt és most le is szakadok a Lucas-vonalról, mert bár a B-tervnek ő is a része, ő se nem a bug, se nem a feature a rendszerben, ha Allen még itt lenne, biztosan ő játszana a helyén.

De akkor mi a feature a rendszerben? Origi, aki egyszerre bója és fluid támadó? A főnixként megint feltámadó Can? A most épp ligaelit szintet hozó Minyon? A Matip-Lovren páros? A mannaforrásra ismét rálelő brazil duó, de inkább Firmino?

Nehéz igazán jó választ találni a kérdésre, mert a csapat fele önmagához képes kiemelkedőt hoz épp, meg a másik fele is hozza az elvártat, így igazából attól megy a szekér, hogy jól játszunk. Mekkora felfedezés.

Ezen a ponton nagyon csábít a gondolat, hogy elővegyem az önbizalom fontosságának témakörét, de az extra szűz olívaolajjal bekent, végtelen csúszósságú jéggel borított lejtőn hamar elindulnánk a hazai kupák LEAVE / REMAIN kampányába, pedig idénre már milyen szépen elástuk a csatabárdot. Szóval nem, nem veszem most ezt elő.

Térjünk is vissza gyorsan a jelenbe, és lássuk meg, hogy a nagy truváj igazából tényleg csak az, hogy mindenki hoz egy olyat, amiért itt játszhat. Ezen kívül meg tegyük szívünkre a kezünket, az ellenfeleink motiváltsága se emeli túl magasra a meccsenként megugrandó lécet, a Stoke és a WBA is tökéletes ellenfelek voltak; legyőzhetőek, de elég kemények ahhoz, hogy a győzelem értékes legyen. Ez a szezonbeli teljesítményüket látva azért egyáltalán nem az általános állapot, elég szerencsésen jött ki itt a sorsolásunk. A Stoke is rég biztonságban volt már mire láttuk őket, Pulis meg napok óta azt nyilatkozza, hogy a WBA elérte az adott pénzügyi keretek között elérhető legmagasabb célt, a következő lépcsőt, az Evertont már nem realitás megugrani ennyi pénzből. Ha nem lett volna tavaly a Leicester, akkor igaza is lenne. Bár a Leicester is minden volt, csak realitás nem.

Innen nézve már nem is annyira meglepő, hogy a WBA-nak azért semmi sem volt túl sürgős a meccsben, a bűvös 40 pont felett már viszonylag mindegy, hogy 0-1, 0-2, vagy 1-1 a vége, Foster is úgy játszotta a 11. mezőnyjátékost az utolsó 3 percben, mintha tényleg tét nélküli lenne az egész (Moreno azzá is tette), és Pulis meccs utáni kisimult arcáról csak azért nem teszek be képet a posztba, mert mindennek van határa.

Meg van jobb kép.

A kiemelkedő egyéni teljesítmények ugye.

És ne feledjük, Firmino egész héten csak erőnléti edzéseket végzett a többiektől elkülönítve. Lehet pont ott találta, találja meg a mojot, ez pedig átragad Minyontól Origiig az egész pályán mindenkire, így most se kapuskérdés, se csatárkérdés nincs, és ha ez így állandósulni tudna, akkor nem is lenne. Ez persze nem lesz így hosszútávon.

(Mellékszál, de ide kívánkozik a csatárkérdéshez, hogy ez sajnos csapaton belül se lehet kérdés, Sturridge-nak teljesen lefőtt a kávé, ha nem örökre, a szezonra akkor is. A maga nemében tökéletes ördögi körben találta magát, annyira nincs formában, hogy gyakorlatilag zéró jelenléte van a pályán, de a tarcsiban meg nem lehet elkezdni megformázni, mert mi van, ha az egyik 17 éves srác a nagy hevületben lerúgja megint hónapokra. És akkor játszik csereként felesleges 10 perceket amíg le nem sérül, akkor megint nem játszik, utána meg ki tudja…. szóval ez itt idén már vége, és könnyen lehet, hogy nem is lesz már több esélye.)

A mellékszál után viszont főszál a mojo visszatérése a csapatba, illetve lehet, hogy inkább a megtalálás lenne a helyes szó, mert nem beszélhetünk igazán folytonosságról a csapatban, ha egyszer 3 kulcsjátékos hiányzik a csapatból tartósan. Ha nem is B a csapat, a terv már biztosan az, egészen más játékképet hozunk sokkal szervezettebb védekezéssel, és határozott centerjátékkal. Sok helyen baltával faragottnak tűnik ez a rendszer, ha lány lenne, akkor valószínűleg rusztikusnak nevezném az esztétikáját, ennek ellenére, vagy pont ezért viszont nagyon imádom. Direkt, határozott, és valahogy sokkal földibb, sokkal emberközelibb nekem ez, mint az űrfocink (amit amúgy visszavárok, nyílván).

Ha úgy tetszik, a mostani játékunk a játékok Kuyt-je. Nem szép, de tökéletes. Ha egy szöget akarsz beverni, akkor a kalapács az eszközöd.

Az eszköz pedig elég jól szuperál, a lenti képen a fivethirthyeight szezon-előrejelzése látható, a módszertanról itt olvashatnak a sztahanovisták.
Ezt az előrejelzést most már csak be kell teljesíteni, ha kitart a jó szelünk, akkor ezzel nem is lehet gond. A 2,0-ás ppg-t utolértük, a maradék 5 meccsen 3 győzelemmel és egy döntetlennel ez meg is maradna, egyáltalán nem lehetetlen feladat ez a jelenlegi állapotunkban sem.

Az első lépés ehhez a Palack lesz vasárnap este, az, amitől előzetesen a legjobban féltem 8 meccsel a vége előtt, de ha megy tovább a B-terv és Kuyt, akkor a kipattanót csak bevágjuk a végén a kapus mellett.

Published by szederbokor