Szokatlan szereposztás

Nem nagyon szoktunk hozzá ugyanis, hogy a karma ilyen csoportosításban ossza asztalra a pakli lapjait. Mennyiszer léptünk mi is ugyan abba a folyóba: de a helyzetek megvoltak, csak meg kellett volna őrizni az előnyt, hülyekapus, hülyebíró, nyernünk kellett volna. Ezt az elképzelt narratívát most a – csak párhuzamos univerzumban létező – Kristálypalack blogon folytathatják a szurkerek, mert most nekünk volt faszmákunk, nem is kevés.

A kezdő nekem kapásból tetszés nyilvánításra adott okot. Mondjuk nem azért, mert annyira túltengett volna a focizni tudó játékosok száma a csapatban, hanem azért, mert úgy tűnik kezdenek helyükre kerülni a prioritások. Nem ez volt a legerősebb felküldhető 11 játékos, Cou és – az újabban egészséges Studge – pedig simán nevezhető a keret két, támadásban legfontosabb láncszemének. Felkészül Firmino, de értitek. Gondolom Klopp is úgy gondolja, hogy egy rövidebb EL menetelés láthatósági mellényként szolgálhat szezonunk részeg kerékpárosán, másrészt bármilyen hőzöngőt könnyen magamellé tud állítani egy MU kiejtéssel. Dejszen megbasztuk a tehenészeket, neme? De. E!

Ha a Wenger kupa úgy is Wenger kezében csillog a legszebben, akkor legyen így, utólag majd kurva okosakat fogunk mondani, hogy tényleg így kellett volna-e. Amikor olvastam a top4-ezést a Shitty verés után, csak mosolyogtam magamban: mert úgy rohadjak meg, hogy mindig jön egy ilyen meccs is. Mert a srácok fel voltak pörögbe, eltolták a falig, aztán csak lankadtabb maradt az a hímtag egy kiadós akciózás után, csak nem sikerült Norbinak vehemensen viagrát vágnia világi, vadorzó válogatottunkhoz. Nagy lófasz volt és sarki fény kéremszépen, ami az első félidőben ment, mi nézegettük messziről az ikarust, mint zsokéalkatú költöztető a beépített szekrényt, hogy erre má’ hogy a gecibe’ kéne ráfogni. Valahogy felbillegtünk a 16-osig, ahol jellemzően elfogyott a tudomány, még az annyira szokásos field-gól kísérletre se futotta.

A másik oldalon pont erre készültek, mi majd úgy is jövünk, mert csak nem számháborúzhat magában a csapat a saját térfelén, ők meg majd a gyors és/vagy öreg négereikkel kontráznak, valami meg lesz. Lett is, a 7. percben már egy önfeláldozó Minyon kivetődés kellett, hogy ne zúzzák be mindjárt az elsőt, majd 5 percre rá Adebayor fejelt kapufát. Helyzeteik inkább nekik voltak, ha az első félidő végén ránkszámolnak, senki nem szólhat semmit. De semmi baj, majd a szünetben rendet tesz Klopp a fejekben és egy másik csapatot láthatunk.

Hát hogyne. Egy szöglet utáni kavarodásból már jött is a gól, ami egyébként benne volt a levegőben. Hogy aztán folytatódjon az, ami az első félidőben: Origi birkózik a droidokkal, Lallana meg Firmino próbál kombinálni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Erre a status quora tette fel koronát Hamesz professzor úr, aki az első félidei teljesen felesleges és durva elkésése utána volt olyan okos, hogy belecsússzon látványosan hátulról az egyik vasutasba. Azért jól mutatja a lap jogosságát, hogy Henderson még egy fockoffra se méltatta a sporttársat a piroslap után.

Innentől én lélekben arra készültem, hogy hátrányban márpedig mennünk kell (Klopp is így látta a helyzetet, le is hozta Flannot Cou-ért cserébe), mínusz egy ember miatt még több helyük lesz a Palacknak kontrázni, ami egész meccsen az alapjátékuk volt. Eldönteni nem tudták a meccset, épp ellenkezőleg, nekünk kezdtek el legalább próbálkozásaink lenni. Mondjuk remélem eljön majd a nap, amikor Klopp számára is világos lesz, hogy Cou nem a szélen, nem is feltétlen a csatár mögött, hanem ebben a visszavont, kvázi-cm pozícióban a leghasznosabb, mert lefordulva, gyorsan megindulva olyan, lendületből labdát vezető helyzetet tud kialakítani, amire egyébként csak kontrák alkalmával van lehetőség.

Ettől még egyébként a meccs maradhatott volna pontosan így, ha rajtunk múlik marad is, mert az 1-0-ás zakó tartásánál pontosan nem is volt több a csapatban. Jött egyrészt egy kiváló indítás McCarthytól Firminonak, akinek szerencsére nem okoz megoldhatatlan feladatot egy ziccer belövése. Oké, még felírhatunk a lőlapra egy Benteke gurítást (egyébként kínosan jó helyzetből), illetve Morenónak is köszörülte már a torkát, hogy ugyan azt csinálja vele egész meccsen Zaha, mint Moyes lányával, tolt is egy kádszéle keménységű kapufát. Volt még azonban esemény a végére, így ezen a ponton néhány közkeletű félreértést válaszolnék még a kedves olvasóknak, kérdezz – felelek stílusban.

Üljetek le McAllister bácsi ölébe, nyugi, csak a telefonja kemény a zsebében, és hallgassátok az egyetlen és megkerülhetetlen igazságot.

• Jogos volt a büntető? Igen. Könnyű síppal befújt volt? Igen, de attól még szabályos. Elérte a térdével a lábát, könnyen lement Benteke, de ha olyan hülye vagy, hogy az utolsó percekben rácsúszol egy olyan lépegető exkavátorra, amelyik még hosszan is tolta meg, akkor meg is érdemled a pokrócozást.
• Benteke attól még illik a csapatba, hogy ennyi gólt szerez? Nem. El kell adni? Ha nem hoz legalább Origi szintű mobilitást, jobb helyzetkihasználással, akkor zsinór.
• Milner kiesésétől lett jobb a csapat? Részben. Nyilván nem lenne jobb, ha 10-en állnánk ki, mert kulimunkát sokat beletesz a meccsbe. Azt meg semmilyen statisztika nem mutatja, hogy 100-ból 100-szor visszazár védekezni, ezért nem mennek el az ő oldalán. Viszont az is látszik, hogy mennyivel nagyobb potenciál van Cou-ban egy ilyen visszavont, összekötő szerepben, ha kitenném Milnert a kezdőből (mert kitenném), akkor az nem emiatt a meccs miatt lenne.
• Hogyakkor top4? Lófaszt. Ezt a meccset elvesztettük, most éppen nem a 100-ból 1, hanem a 4000-ből 1 szinten adta ki gép a faszmákot, általában ennek a lónak mi a másik végpontják szoktunk üldögélni.
• Nagyon fájt Benteke büntetője? Köszönöm kérdésed, megtorpanós magasnéger? Erekcióm volt, de a szomorú fajtából.

A kérdezz felelek még folytatódik majd, főleg, mert kedvem támadt megint írni a belföldi kupákról. Már csak azért is, mert az Arsenal tavaly megnyerte az FA-t, annyi év után, idén akkor nem kellett volna megtanulniuk győzni? Vagy az ellen nem véd? Vannak még kérdések a kalapban, nyugalom.

Maradva ennél a meccsnél, maximum arra emlékezhetünk merengve, hogy volt olyan, hogy éppen mi dobtunk hatost a rubikkockával. Reméljük a karma ezzel nem kárpótolni akart minket előre a csütörtökért.