Matiné

Rovatunk következik most, legalábbis ami a ránk váró meccset illeti. Úgy vagyok lassan a bajnokságbeli eredményünkkel, mint Studge sérülésével: mindig reménykedem azért egy kicsit valami jóban, de ez általában hamar elmúlik, illetve ha bekövetkezik a rossz után a még rosszabb, az se nagyon mozgat meg. Lassan már ínhüvelygyulladás lesz a vállamban, annyit szoktam legyinteni, amikor az ismeretségi körömben megkérdezik, hogy mégis hogy’ szuperál szívem szerelmetes szottya. Sehogy, basszátok meg, sehogy.

Éppen 8 pontra, egy tapírfasznyira (a jogdíj ráeső részét képező kólaadag átvétele céljából várjuk a dallamos nevű RQ17 kollégát a szerkesztőségben, tölcsért legyen szíves hozni magával) van tőlünk csak a 4. hely, Clyne is megaszondta, hogy márpedig elhódítjuk a Wenger kupát, merne is mást mondani. Van is rá reális esélyünk, ha mondjuk nem egy körmérkőzéseken alapú labdajátékban kell megnyerni, hanem az ataújkéri falunapon tombolán kerül kisorsolásra. Az van, hogy az Arsenal meg a City után a Tottenham szépen hozogatja a pontokat, így szerintem a maradék egy szabad helyért imádkozni kell, hogy a Leicester kezdjen el leiereszteni (bocs), meg mondjuk jó lenne megverni a MU-t. Nem ismerős valakinek a MU elleni vereség illetve a top4 nem el nem érése közti párhuzam? Biztos, hogy nem. Lehetne nekünk is egy ilyen speckó napunk: Az a nap, amikor már matematikailag is biztos, hogy nem lesz meg a top4, mondjuk St. Wengeringham’s day. Csináltatok is rá egy pólót, minden fiszfasz meccsen viselni fogom.

Így szerintem az az érdekes helyzet állt elő, hogy az ideit megint elkönyvelhetjük tanulóévnek, Klopp meg nyerhet egy fiszfasz kupát, amitől minden szentimentalista trapista elképesztően boldog lesz a végén. Február 26-ig ehhez legalábbis várni kell, vagy még egy kicsit többet, ha beúszik egy kis komplikáció. Félreértések elkerülése végett, meg hogy akkor feleslegesen ne csesszétek fel az agyam: Nem, nem fog zavarni, ha megnyejük a mikiegeret, sőt, örülni fogok neki, ahogy mindig is örülök, ha nyer a csapatom. Afölött érzett bánatomat, hogy megint szervezhetek keddre focit, mert nem vagyunk BL-ben viszont kevéssé fogja tompítani az öröm közepesnél fél számmal jobban pulzáló hulláma. Szóval ott tartunk most, hogy ki kell még szenvedni 16 meccset a bajnokságban, a többi fronton meg szurkolni, hogy Klopp össze tudjon rakni egy tettrekész kupacsapatot, hátha a fiszfaszok mellé egy combosabb EL menetelés is be tud férni.

A matiné pedig itt jön a képbe, mert akármit is játszunk a Norwichcsal, pontosan tök teljesen mindegy lesz az eredmény. Mégha nyerünk is, Stoke elleni továbbjutás után úgy is jön a West Ham, gurít egy szolid 3-ast az Anfielden, hosszabbodik a tapírfasz egy pár centit, ennyi. Most majdnem leírtam, hogy a mikiegérre kéne tartalékolni a kezdő játékosokat, de egyrészt halálom napjáig undorodnék saját magamtól, ha ilyesmire vetemednék, másrészt tényleg nem tudom, hogy Klopp pontosan mire is játszik.

Hogy mire, azt nem is, de hogy kikkel, azt azért pontosan tudom. Életem top4 átkötésének egyikét olvashattátok, köszönöm, nem kell a taps. A Norwich lesz az aktuális ellenfelünk, akikhez régen nagyon vidám, az utóbbi időben semleges emlékek fűznek leginkább. Tavalyi szezonban a második vonalig menekültek Suarez elől, nem tudták szegényeim, hogy az urguváji már nem eszik meg több vállat nálunk. Apropó, hallottátok, hogy Studge vállalni tudja a játékot? Ja nem, elolvastam, arra is megsérült. Bocsmá. Maradva az emlékek vidámabbik oldalán:

https://www.youtube.com/watch?v=1dLiLDV6dPY

Így múlik el a világ dicsősége, Liverpool szurkolóként nem ritkán mondjuk ezt. Idei szezonban már összefutottunk velük, akkor az összefoglalót voltam kénytelen megírni, hasonlóan nihili állapotban. Akkor BR gyávasága tette be nagyon a kaput, két FB-et tolt fel WB-nek, 3 CB feleslegesen, Benteke csatár öli a cápát, majd az égetett szeszek Gombóc Artúrja szerez nekünk vezetést. Kötelezőnek gondolt győzelem hazai pályán, hogy aztán kapjuk egy gólt, ki nem találjátok, szögletből. Meddő mezőnyfölény, kihagyott ziccer, jó az egy pont az anfieldi pokolból. A helyzet most hasonló: idegenbe megyünk egy, a kiesés elől menekülő Norwichhoz, ahol 90 percig élvezhetjük a szarpaszírozást a kőműves joga bonito hangjaira. A kezdőnk több, mint valószínű, hogy egyezni fog a MU ellenivel, az eredmény pedig jó eséllyel a hazai meccs kopírozása lesz. Így legalább a pályán pihenhetünk az igazán fontos meccsre, a Stoke elleni mikiegérre. Yay!