Vettünk egy balbekket!

Hát, pajtikám, neked is elindultak a spontán (gy)erekció első hullámai gerinceden keresztül már csak a gondolattól is, nem igaz? Nincs több agyatlan labdavezetgetés, rossz beadások és bamba nézések. Végre mi is beléphetünk abba az alig 40-50 csapatot számláló szűk elitbe, ahol az adott csapat képes a közepesen félszarnál eggyel jobb szélső védőből legalább egyet a pályára küldeni. Angliában. De olvass tovább, örüljünk együtt!

Lazar Markovic érkezésének. Na jó, lehet egy kicsit megvezettelek, de úgy éreztem fog kelleni egy kis teleshop-os marketinggel átszőtt hangulat-felszopás, hogy ne olyan ováció fogadja itt a Fonaton szegény gyereket, mint amikor Sterling akarta szervezni a farsangot a Szent Bertalan apácazárdában.

Pedig nincs feltétlenül okunk arra, hogy ne örüljünk. Adott egy srác, egy nagy csapat reject, aki az ibériai félszigeten mutatott először jó teljesítményt. Nem egy izomkolosszus, de gyors, technikás, bár nem rendelkezik számottevő rutinnal és nem ő vitte a hátán a csapatát az egész szezonban, de a tehetsége és a benne rejlő potenciál vitathatatlan. De ennyi elég is Coutinho-ról, elvégre Markovic-ról szól ez a poszt. Előbb, vagy utóbb.

Abból kiindulva, hogy a srác csak 20 éves, szabad szemmel is jól látható, gatyaszaggató önéletrajzot nehéz róla prezentálni. Az biztos, hogy már 17 évesen bedobták a Partizan első csapatába, ahol egy éven belül megválasztották a csapat legjobb játékosának, majd a szezon végén az év csapatában is helyet kapott. Következő, 2012/13-as szezonjában az Eurépa ligában pallérozódott, a bajnokságban 19 meccsen 7 gólt szerzett szélsőként, ami egyrészt dicséretes, másrészt a kondijával kapcsolatban azért elmond néhány dolgot.

Ezt követte a Benfica csapata, ahol hasonló teljesítményt hozott: Minden 2. vagy 3. meccsét játszotta végig, de itt már a BL és az Eurépa liga kieséses szakaszából is szerzett tapasztalatot, Mirko Vucinic személyében pedig egy örök barátot. Itt bár nem volt állandó kezdő, egy 19 éves sráctól azért mégis szép teljesítmény, hogy egy nemzetközi kupában döntős, saját bajnokságát megnyerő csapatban tudott rendszeres játéklehetőséget kapni. Ha adott esetben csak 5-10 percre, de minden héten pályán volt, de 90 perces meccsei is voltak szép számmal.

Ez így szép és jó, de mit tud hozni számunkra? Bár nyúlánknak tűnik, nem magas (175 cm) és nem egy pankrátor, ami miatt én tudok bizakodni abban, hogy a srác be tud válni nálunk is, az a gyorsasága. Sokszor nehéz kontextustól függetleníteni egy játékos sebességét, de egy pár sprint erejéig összenézném Sterlinggel a srácot, robbanékonysága, illetve maximális sebessége valahol ebben a tartományban mozog. Így könnyen lehet, hogy taktikailag még nem elég érett, könnyen el is nyomhatják, de ha valamivel, akkor gyorsasággal a PL-ben meg lehet élni. Nyilván a gyorsaság önmagában kevés, de a srác jól cselez, ráadásul a góllövéssel sem áll hadilábon. A BR által keresett tökösség is jócskán meg van benne, az Eurépa elődöntőben úgy nyargalt be a Chiellinivel fémjelzett talján védelem közepébe, mintha ostorral kergetnék.

Ami felzúdulásra adhat okot, az az érte kipengetett 20M GBP körüli összeg. That’s a shit tons of money, yo. Én szeretek a legkevésbé a tekintélyelvűség érvelési hibájába esni, mert ha úgy is a TC-ben / vezetésben mindenki mindenhez jobban ért, akkor miről beszélünk itt posztonként 1000 kommentben, de amióta van TC, olyan nagy mellélövésünk átigazolásilag nem volt. Általában pont az volt a probléma, hogy értékeltünk egy játékost egy árra, aztán ha nem adták oda annyiért, akkor kalap-kabát. Ha Markovic-ot kapásból ennyire értékelte a TC, akkor lehet mögötte valami. Igen, Aspas és Alberto például nem rángatta nagyon az istrángot, bár utóbbi egy sikeresebb kölcsönszezon után még ígéretes lehet, de őket amúgy is a 7-8M-s kategóriába értékeltük (és fizettünk értük), ennyivel lehet buktázni. Ha 20M-ra taksáltak valakit, ráadásul különösebb alkudozás nélkül, akkor az szerintem legalábbis gyanús.

Nyilván a lázadozás egyik forrása tud lenni, hogy ugyan, 27-et fizetett az Arsenal Sanchez-ért, akkor meg nehogymá. Nem is beszélve Shaqiri-ről, meg Hulkról, meg ki tudja még kiről. Ez így van, nyilván az érkező híreket is kellő fenntartással kell kezelni, de ahogy én láttam, előbbi kettőnél mi is próbálkoztunk, csak nem akartak/akarnak nálunk focizni. Ilyen marha egyszerű. Pöröghetsz a fejeden, verheted magad felesleges sok milliós plusz kiadásokba, ha pont úgy dörzsöli a mez a mellbimbóját, ahogy ő azt nem szereti, akkor nem fog idejönni. Vagy ha igen, akkor lesz egy olyan játékosod, aki csak azért hajt, hogy elkerülhessen egy olyan csapatba aminek „gyerekkorától szurkolt”.

Ráadásul most még lóvénk is van, amit sajnos, hála ennek az internet nevű francnak, nem csak mi tudunk a PL tévés és a várható BL pénzek miatti bevétel növekedésről, így el kell fogadni, hogy a gyepmester kutyájára is 5M-ról indul a licit. Arról nem is beszélve, hogy a Suarez-ből szerzett lóvét úgy tűnik inkább akarják több fiatal, de remélhetőleg nálunk sztárrá váló játékosra elkölteni, mindezt a mostani értékeink (Cou, Sterling, Sturridge) megtartása mellett. Bevallom én nem a következő 1-2 évre terveztem a Liverpoolnak szurkolni, én addig, amíg nem rabolják le a legjobbjainkat minden évben, komfortos tudok lenni ezzel a megközelítéssel.

Én látom a srácban a fantáziát, még ha az első szezonjában csak impact playerként vesszük hasznát. Könnyen lehet, hogy azért is csaptunk le rá ilyen „érthetetlenül” magas áron, mert ha még egy évet marad, akkor ennek a kétszeresét kellett volna kipengetni érte. Főleg, ha csak tartani tudja azt a fejlődési ütemet, amit eddig, ami 3 év alatt a Sloboda Uzice elleni meccstől a Juventus elleni elődöntőig vitte.