Kedvencek temetője

Az alábbi jelző következő ellenfelünket hívatott leírni liverpooli oldalról. Nem akartam (szokásomtól eltérően) a béna szóviccek valamelyikével felkonferálni ezt a nagyszerű csapatot, szórakozván akár a nevükből tükörfordítással előálló nyugati sonkán, akár a „kalapácsos” becenevük valamilyen Galla Miklósi átiratán. Már csak azért sem, mert őszintén megvallva kevés csapat iránt viseltetek olyan mérhetetlen, mélyről pulzáló férfiszeretettel mint eme kiscsapat iránt, következzen a West Ham.

Este jól beiszunk, aztán pörgünk egy a dizsiben, jó?

Imádatom tárgya nem kimondottan abból fakad, hogy valamilyen gyermekkori baleset folytán gyengéd érzelmeket táplálnék a kéziszerszámok egy csoportjához (pedig mondtam h nem viccelek ezzel, bakker), egyszerűen ők az a csapat, akik nem csak hogy leigazolták Joe Cole-t, hanem teljes büntetőjogi felelősségük és minden józanságuk tudatában folytatva ezt a sort elorozták tőlünk „Disco” Stu Downingot, illetve minden idők legdrágább angol játékosát Andy „Whereismybeer” Carroll-t is, létrehozva ezzel a címben szereplő epikus jelzőt. Ami külön parádés, hogy még pénzt (nem monopoly, nem játék, nem szójabab, hanem ropogós fontokat) fizettek értük, Stu-ért csak kicsivel többet az értékénél, ellenben a Karoláért kapott kb. 17,5M esetében jogosan merülhet fel, hogy nem írták-e el a tizedesvesszőt. Különösen azért, mert Karola barátunk idén 0 percet töltött pályán, gondolom a felkészülést a helyi hangulatrestaurációs központokban végzi azóta is.

A szerelmi száltól így elrugaszkodva, objektíven nézve őket ezen a meccsen se lehet más a minimum elvárható, mint a győzelem. Tavalyi szezonban idegenben volt egy olyan meccsünk, melyet látva könnyen képzelhettük azt, hogy az Alkonyzóna valamelyik alternatív valóságát sikerült behozni véletlenül a streamen, jelesül Glen jól játszott és akkora dugót lőtt, hogy 3 norvég öregasszony azóta is foltozza a hálót, gólt szerzett Dr. Genya Shelvey illetve Joke Cole (!) is, mindezt hátrányból fordítva (!!!) mely események azóta se váltak szokásunkká. Hazai pályán fogadva őket sikerült egy elég vérszegény 0-0-át lehozni, ami azért is lehet problémás, mert idén is, ha Kalapácsos barátaink döntetlent játszottak, mindig 0-0 lett az eredménye, illetve az sem bíztató, hogy bár alig kerülik el a kieső helyet (tippre év végén már sajnos nem fogják) többi hasonszőrű ágyútöltelék csapatokhoz képest meglepően keveset kaptak, szám szerint csak 15-öt (jelzem mi 17-et, így a mondat végére jutva lehet át kéne gondolnom az ágyútöltelék jelző létjogosultságát). Magyarul már bőgetik az Ikarus motorját Londonban, így különösen fontos lesz, hogy srácaink minden cseppnyi (szerintem amúgy nem nagyon létező) mentális erejüket annak a szuggerálására fordítsák, hogy helyzetkihasználásunk a lehető legjobb legyen, ez a meccs is várhatóan az első (remélhetőleg általunk) rúgott gólig fog tartani.

Ezzel a nagyszerű átkötéssel gondolat-cunamim hullámain meg is érkeztünk nyugat angliába csapatunk háza tájához. Előző mérkőzésünk egy laza győzelmet hozott, kellett azonban ehhez Suarez ihletett formája, tekintve egyrészt hogy 4 góljából 3 egyéni villanás eredménye volt, másrészt hogy a Kanárik 4 gombóccal a puttonyban már inkább kértek volna prosztatamasszázst Freddie Kruegertől, mintsem hogy folytatni kelljen a játékot. Ami engem továbbra is elszomorít, hogy ez kb. megjósolható volt: Minden egyes, szinte csak a Titanic katasztrófájához (mármint a film) mérhető megaszopás után el szoktuk csapni az aktuális kiscsapatot, aki szembejön, csak azt nem értem, hogy az ilyen játékhoz, meg ahhoz, hogy pl. Gerrard végre méltóztasson fokozatba tenni a seggét és felérjen az ellenfél kapujához, miért kell ilyen gyalázatosan játszani. Bízzunk benne, hogy az ilyenkor csapatra ragadó akarás és motiváció kitart még erre a meccsre is, mert a West Ham biztosan nem lesz olyan udvarias vendég, hogy átlag másfél méterről mozizzák végig, ahogy Suarez huncutkodik velük egy sort.

Miért nem én, Főnök?

BR nagyszerű szokásainak egyike, hogy nyertes mérkőzés után nem változtat a csapaton, így ide a bökőt, hogy koppra ugyan az a csapat fog kifutni. Részemről ehhez annyit fűznék csak hozzá, hogy Skrtel helyett igazán jöhetne már Sakho Dagger mellé, mivel – remélhetőleg – nálunk lesz többet a labda, jobban járnánk egy labdaügyesebb CB-vel (meg amúgy a srácban őrült potenciál van, csak játszani kéne, hogy kijöjjön). Mit hallok? 2 Ballábas CB? Ezekben az úri huncutságokban én nem hiszek, egyrészt ezen a szinten oldjuk már meg, meg elég simán elvolt elég sok csapat már 2 jobblábas fedezettel (akár mi is: Henchoz – Hyypia – Carra trióból bármelyik 2), marhára nem ezen fog múlni. Sajnos megint legalább 60 percig csodálhatjuk Sterling játékát létezését a pályán, értem én, hogy még csak 18, de szarul játszik, engem most ez érdekel. Sajnos a szélre erősen deficitesek vagyunk, Mózes szerepeltetésének még a gondolatára is visszaugranak a golyóim a hasfalamba, így lehet rápróbálnék Aspas-ra, bár tegyük hozzá, hogy sokat volt sérült, amikor meg játszott, akkor meg ki akartam mantrázni a csapatból, de a 2 csatáros rendszerben ha jól Suarez alá tud dolgozni, az nyerési pont lehet. Ahogy nyerési pont lehetne Henderson barátunk is, aki brutális futómennyiségének térbeli-valószínűségi elvekhez kapcsolódó folyományaként 2-3szor gólhelyzetbe kerül meccsenként. Viszont lőni azt kurvára nem tud, így edzés végén nem a futópadra kéne kötözni, hanem kihajtani még egy órát, hadd lövöldözzön.

Nem szokásom jósolni (de amikor ezt elmondom, mindig megteszem), de legyen mégis valami fun benne: 3-1-es győzelmet vizionálok, 2 Suarez, 1 Coutinho, annyira meg mindig balfaszok vagyunk, hogy csóró Mignoletnek (bármennyire is jól véd amúgy) ne legyen meg a clean sheet.