Kikaptunk

A tegnapi egy nagyon rossz nap volt. Semmi sem úgy sikerülni, ahogy kellett volna. Még most is fáj visszagondolni a tegnapi napra úgy is, hogy volt időm átgondolni, mi is történt, mi ment félre mert, hogy félre ment az tagadhatatlan a 3-1-s vereség fényében. Nem segít az, hogy a mieink mélyen tudásuk alatt játszottak, míg az ellen élete meccsét produkálta. Nem segít az, hogy a Premier Leagueben bizony a bajnoki szezon vége fele a kiesés elől menekülők rendszeresen kibabrálnak a nagyobbakkal. Nem segít, hogy néhány hete a Man City ugyanígy 3-1-re kikapott a Southampton otthonában. Minden vörös még napokig rosszul fogja érezni magát jogosan, hiszen józanító pofont kaptunk az elmúlt meccsek góljai, eredményei után a kezdődő rózsaszín reménykedésünkre.

Ha nagyon röviden akarnám összefoglalni mi is történt tegnap, akkor azt mondanám, hogy ismételten előjött három egész szezonban meglévő problémánk: 1 nem tudjuk jól játszani a saját játékunkat agresszívan letámadó ellenfelekkel szemben 2 nem tudunk mit kezdeni fizikális erőcsatárokkal 3 nagyon könnyű gólokat engedünk az ellenfeleknek.

A meccs előtt számítani lehetett arra, hogy agresszívan le fognak támadni, magasra tolják a védekezést és kompaktak lesznek, ennek ellenszereként Rodgerstől alapjában véve idegen, de az elmúlt meccseken jól működő direkt megközelítéssel: mélyebb védekezéssel, a középpálya feladásával és hosszú labdákkal a védelem mögé a gyors támadó négyesünknek akartuk orvosolni. Alapjában véve, ha nem is a legszimpatikusabb, de működő stratégia lehetett volna. A probléma a megvalósítással volt itt előjött, hogy Jones – mellesleg jól védett – passzolásban közelébe sem érhet Pepének, Johnson (legtöbbször vesztette el a labdát a meccsen) és Enrique mind nagyon pontatlan volt a hosszú labdákkal. A taktika megvalósítását, ami nem az alapjátékunk nem segítette a korán bekapott gól sem. A bekapott gól három fontos mozzanatból állt: 1 Lambert messze pozíción kívülre rángatta Aggert, aki mellől beívelt a helyére 2 a hosszúnál Johnsont könnyedén lefejelték, 3 a berobbanó középpályásukat sem Gerrard, sem Allen nem követte, így könnyedén megelőzhette Skrtelt. A védekezésünk Pepe és Carragher hangos irányítása nélkül elveszettnek tűnt. A meccsbe a korai gól után a 20 perc környékén sikerült visszatérni. A meccsre oly jellemző volt, hogy Suárez ellen befújták a szabálytalanságot, mikor hozzá sem ért ellenfeléhez és egyedül mehetett volna a kapura, ez forduló pont lehetett volna, de nem ehelyett a 32 percben egy könnyű szívvel befújt – Lambert ellen elkövetett – szabálytalanságból a sorfal (Sturridge) hibájából egy újabb könnyű gólt kaptunk.

A bekapott gól után Rodgers kicserélte a szélsőket, ami több helyzetet és Coutinho gólját eredményezte egy kis reményt, hogy sikerül visszahozni a meccset.

Az első félidőben az idei legrosszabb játékát hozta a csapat. A szentek többet lőttek kapura, többet volt náluk a labda és pontosabban passzoltak, mint a mieink (66%-kal passzoltunk, ami negatív rekord) a már taglalt taktikai okok miatt. A sérüléssel bajlódó Allen játszatását nem lehet megindokolni a sok rosszul játszó közül is kilógott lefelé.

A második félidőre feljavult a csapat játéka köszönhetően Lucas beállásának. Vele a középpályára visszatért egy kis stabilitás. Sokkal többet volt nálunk a labda pontosabban is passzoltunk, helyzeteket is sikerült kialakítani. Viszont a formán kívüli Sturridge láthatóan elfáradt Coutinho le nem cserélése nagy hiba. Hiába játszottunk jobban a 79 percben eldőlt minden, mikor Roriguez átszaladt a középpályánkon és a kipattanóját értékesítette.

Összefoglalva a gyengén játszó Liverpool a nagyon jó napot kifogó Southamptontól teljesen megérdemelt vereséget szenvedett. A legfőbb oka a vereségnek az, hogy nem tudtunk mit kezdeni az agresszív letámadásukkal. Jellemző volt, hogy még a 90 percben is 6 emberrel támadták le a védőinket. Ez az a fajta letámadás, amit mi is szeretnénk látni a mieinktől. Rodgers több hibát is vétett a meccsen, nem sikerült jól működő taktikát kidolgozni a meccsre, Allen-t nem szabadott volna kezdetni, Hendersont sokkal hamarabb be kellett volna hoznia. Fiatal edző még tanulni fog ezekből a hibákból. De a játékosok legalább ennyire hibásak hiszen jól senkinek sem sikerült játszania, elfogadhatóan is csak 1-2-nek, a nagy többség mélyen tudása alatt játszott. Így a tegnapi meccs joggal kerül az Oldham, Aston Villa, West Brom meccsek közé az idei szégyenfalra. Ismételten megállapíthatjuk, hogy a kiegyensúlyozottságtól még nagyon messze vagyunk és azt is ha már gólt kapunk, akkor nem állunk meg 2-3 alatt.

A most benyelt pofon remélhetően pozitívan hat és még egyszer a hátralevő 8 meccs során nem fognak ilyen rosszul játszani a srácok. Azt nem szabad elfelejteni, hogy ez a Brendon projekt első éve, aminek a jelszava TÜRELEM. Igen rossz napok, mint a tegnapi előfordulnak, tanulunk belőle és jövőre sokkal erősebben visszatérünk. Nem szabad elfelejteni, hogy Rodgers két csodát már végrehajtott idén: 1 Jamie „előrevágom” Carragherből a csapat legpontosabban passzoló játékosát faragta, 2 Stewart Downingból focistára emlékeztető lényt kreált, így nincs okunk, hogy ne bízzunk benne, hogy a még meglévő problémákat nem fogja kijavítani.