Pepe, beszélnünk kéne!

Nem egyszerű ez a helyzet nekünk Pepe, elhiheted. Neked sem lehet az. Ez az időszak, amikor érezzük, hogy már nem olyan ez a kapcsolat kettőnk közt, mint amilyen régen volt. Amikor már az a fajta lelkesedés is mintha kezdene elmúlni, hogy majd közösen megoldjuk a problémákat, visszahozzuk a bizalmat és kiegyensúlyozottságot, aztán majd újra boldogok leszünk és megverjük a világot. Amikor már kezdünk arra gondolni, hogy lehet, jobb lenne a másik nélkül, noha tény, hogy egy ideig baromira hiányoznánk egymásnak. Hol van már a BL-döntő? Az egymás után kifogott tizenegyesek, az a rengeteg clean sheet? Az év Liverpool-játékosa, a Premier League egyik legstabilabb bástyája? Távol sajnos, a jelenünkre pedig egyre inkább csak a hibák, az idegesség és a szomorúság jellemző. Mindketten vastagon benne vagyunk, hogy eljutottunk idáig.

A világ egyik legnagyszerűbb kapusa vagy, ezt mindketten tudjuk. Te is tisztában vagy vele, és ez jó is így, anélkül nem is lehetnél az, hogy ne tudnád. Amikor alig 23 évesen idejöttél hozzánk egyrészt volt hajad, másrészt pedig Benítez szerint Spanyolország legjobbja voltál a kapuban, még annál a madridinál is jobb. És tényleg, annyit és úgy védtél, úgy elkényeztettél minket, hogy idővel elkényelmesedtünk, kvázi kipipáltuk, hogy egészen addig nem kell kapusgondokkal foglalkoznunk, amíg a távoli jövőben egy Anfield Road-i diadalmenet végén szögre nem akasztod a cipőd, vagyis esetedben a kesztyűt, trófeák hadával a hátad mögött. Túl szépnek tűnt – igaz se lett, igaz nem is csak te tehetsz róla.

Nem tudjuk még, hogy végünk lesz-e nemsokára Pepe. Amit tudunk az az, hogy elmúlt a szerelem, és noha szeretet van és mindig is lesz, nem igazán tudjuk már a hibákat egy közös nagy cél felé vezető apró buktatóknak felfogni. Te sem a miénket, mi sem a tiédet. Hazudtunk mi is, ígértünk mindenfélét, aztán meg leépítettük előtted a csapatot, elmartuk a honfitársaidat, sőt, pillanatnyi önös érdekek miatt végül még akkor sem adtunk el, amikor 2010-ben vitt volna az Arsenal és mentél is volna. A legjobb spanyol kapusból egy angol középcsapat csetlő-botló goalie-jává tettünk, legalábbis nagy felelősségünk van abban, hogy azzá váltál. Ezt el kell ismernünk, és meg is tesszük, viszont nem csak mi tehetünk arról, hogy azzá lettél amivé nálunk, a Liverpoolban. Te is nagyon demotiválttá és bizonytalanná váltál útközben, és nem látod el megfelelően azokat a feladataidat, amiért fizetünk. Azért pedig végképp nem kell rosszul éreznünk magunkat, ha néha eszünkbe jut, hogy milyen lenne mással a kapuban, akár a mostani cseréiddel. Nem most kezdődött ez, nem is pár hete tart. Évek óta hanyatlik a formád, egyre több a potyád, és egyre többször merül fel a ludasok között a neved amikor egy-egy csalódást keltő végeredményt elemzünk. Demotivált és frusztrált lettél, ezt látjuk, valamelyest meg is értjük. Elfogadni viszont nem tudjuk, és neked sem jó ha elfogadjuk, mivel önmagad irányába te sem teszed, ami ugyanúgy helyén való ahogy tudod, a képességeid alapján talán jobb vagy mint Casillas. Vagy voltál.

Nehéz ügy ez Pepe, de szembe kell vele néznünk. Olyan ügy ráadásul, amiben lehet, hogy már most is kevesebb a közös nevező és több a Liverpool és Reina külön érdek. Nálunk, a Liverpoolnál egy újjáépítési folyamat van, és hosszú idő után most nyugodt szívvel mondhatjuk azt, hogy a játék képe alapján valami elindult előre, és a mostani rendszerrel nagy dolgokat érhetünk el ha adunk neki időt. Ez világos. Te az európai elitben akarsz védeni, hiszen arra vagy hivatott, és mikor máskor tennéd meg mint most, amikor a pályád csúcsán vagy, ha pusztán az életkorodat nézzük. Ez is világos.

A te posztodban az a jó, hogy még tíz évig magas szinten űzheted. 30 évesen nem kell annyira az órádat nézned, mint egy 30 éves középpályásnak, viszont  ugródeszkákban sem gondolkodhatsz már nagyon.  Mondanánk, hogy tiszteljük az irányunkba mutatott feltétlen kitartásod, ugyanakkor tudjuk, hogy két évvel ezelőtt szívesen elmentél volna tőlünk. Nincs harag, megértjük. Azért van harag, ha hátráltatod a mi újjáépülésünket abból kifolyólag, hogy úgy érzed, az nem a te épülésedet szolgálja. Ha nem vagy ott fejben akkor amikor kellenél, amikor néha egy kicsit kéne az a bástya. Gondolkozzunk el ezeken Pepe, te is és mi is. Ne szakítsunk még, csak gondolkozzunk.