A hónap képe – július

Joe Cole újra itt, Suárez megállíthatatlan, Gerrard már egészséges, van még egy olaszunk, Hendersonról nem derült ki semmi, már rég kiszórtuk Poulsent, Aquilani marad, megy, marad, mégis megy, Suárez bajban, meg megint bajban, összefüggés van a bemutatás és a Chelsea-be igazolás közt, győzünk végre az Emiratesben, a golfütő hazatér, az USÁ-ban haknizunk, a Swansea pedig mégis félhet tőlünk. Liverpool. Egy hónap. Egy kép.

Július a mélypont: a csapatok még nem félnek az augusztus végi határidőtől, a szezon kezdetéig még bő két hetünk van, a haknik pedig mostanában érnek véget mindenütt. Ezt persze jól egészíti ki az olimpia körüli felhajtás, és az is, hogy a Vörös fonat egy része nyaral, egy része pedig inkább a londoni eseményeket követi most. Júliusban azonban történt egy nagyon fontos dolog, ami talán fontosabb Borini leigazolásánál is.

Visszatért Lucas Leiva, aki utoljára 2011 novemberében lépett pályára a Stamford Bridge-en, azon a Ligakupa-meccsen, amely egyfelől egy trófeához, másfelől egy komoly visszaeséshez vezetett, amelyet jól jelez, hogy az áprilisban már öt hónapja lábadozó Lucas még akkor is a Liverpool legtöbb szerelési kísérletével rendelkező játékosa volt.

Darabra tehát megvan, az egyetlen nyitva maradt kérdés az, hogy hol veszi fel a fonalat (egy jó 2011-es Lucast bármikor elnézünk). Bár igazság szerint ettől nem félünk nagyon: ha az alázat szobrát Kuytről fogjuk mintázni, a kitartásét Lucasról kell.

Persze nem ártana, ha ezúttal nem kellene két év ahhoz, hogy megszokja azt a fura zöld, fehér csíkokkal ellátott téglalapot, amin hálós szerkezetekbe kell juttani egy gömbölyű tárgyat.

Kép: lfctour.com