Kihűlt kajára panaszkodni a Titanicon
Nincs mit szépíteni, nincs miről beszélni, ez a meccs minden kétséget kizáróan a szezon eddigi mélypontja volt, bár a Bolton, a Tottenham vagy a hétközi QPR elleni vereségek elég komoly konkurenciát támasztanak. Semmi nem ment, még az sem, ami eddig.
A szezonunk úgy indult, mint a Titanic: egy csillogó, grandiózus vállalkozásként. Aztán valamikor a Suárez-ügy idején nekimentünk a jéghegynek, habár akkor még azt hittük, hogy rendben lesz minden. Volt egy kis pánik, de azért azt senki nem akarta elfogadni, hogy ez a szezon el fog süllyedni. Végül az Arsenal elleni találkozókor kellett rájönnünk, hogy menőzés helyett a mentőcsónakok (Ligakupa, FA-kupa) maradnak nekünk. Most meg – valamilyen érthetetlen okból kifolyóan – a védelmünk is becsődölt, de ez már tényleg olyan, mintha a kihűlt ételünk miatt panaszkodnánk az amúgy szitává lyuggatott hajón.
Próbálkoztunk 4-3-3-mal, utána 4-4-2-vel, de három passzt nem sikerült egymás után sikeresen megoldani, nemhogy egy felépített támadást. Az egy dolog, hogy néha fantáziátlan a játékunk, az is oké, hogy egy-egy merészebb átadást elszórunk, de az már korántsem az, hogy a legegyszerűbb helyzeteket is elbénázzuk – Henderson megint élen járt ebben.
Tegnap igazából csak annyi történt, hogy az is elromlott, ami eddig működött: pont ugyanígy vertek volna meg minket már ősszel is, ha az Agger-Skrtel-Lucas hármas nem takarított volna olyan serényen. Lehet fáradságról beszélni, valószínűleg Skrtel tényleg fáradt, de efölötti kesergésünk helyett inkább Coatest tetszettek volna betenni. Lehet, hogy Downing, Henderson, Gerrard vagy Suárez fáradtak, de akkor tetszettek volna Maxit, Carrollt, Shelveyt, Ecclestont vagy Sterlinget a kezdőbe tenni. Ha meg egyik sem, akkor meg nehezen értelmezhetőek Kenny “a keret tökéletes” kijelentései (illetve értelmezhetőek, mi megmondtuk, hogy Henryék már régen rányomták a nagy, piros betűs “Bukta” feliratot a 2011/2012-es kísérleti idény dossziéjára, ezért idén már nem erősítettünk).
Maradona is büszke lett volna rá
Nincs vesztenivalónk, de ugyanakkor nagyon is van, mert így nem lehet kikapni. Így nem lehet játszani, így nem lehet bánni azzal a negyvenakárhányezer szurkolóval, aki kiment tegnap, és nem lehet így bánni azzal a több százezerrel, aki tévén nézte ezt a meccset. És ebben az értelemben igenis van okunk a kihűlt ételre panaszkodni, mert mi azt kifizettük, szóval kérjük a céltalan szolgáltatásunkat.
Szóval kedves Liverpool FC, április 1-jén szépen visszatakarodtok a pályára, és addig le sem jöttök, amíg nem nyeritek meg a Newcastle elleni meccset, mert nincs az a fényesen csillogó kupa, az a sorozat, ami az ilyen Wigan, meg QPR elleni égéseket feledtetni tudná.
Végezetül három találós kérdés, hogy valamelyest jobb legyen a napunk:
Melyik az a klub, ahol a két jobbhátvéd együtt nem bír ki egy szezont?
A: A Liverpool
B: Nem a Liverpool
Melyik az a klub, ahol a kapus nélkül nem lenne kontrajáték?
A: A Liverpool
B: Nem a Liverpool
Melyik az a klub, ahol a 11 percet játszó debütáló majdnem (de csak majdnem) beelőzi a tizenegyest okozó védőt a MotM szavazásán?
A: A Liverpool
B: Nem a Liverpool
Képek: Sky Sports