Barátságos meccstől színvonalt várni…
…olyan, mint heringgel fát vágni: nem lehetetlen, de ostobaság. És mégis mindig reménykedem. Megvan az a sajátosságuk, hogy mindig akkor rendezik őket, amikor a szurkoló már nagyon ki van éhezve egy jó találkozóra. És megvan az a másik sajátosságuk is, hogy kivétel nélkül totál nézhetetlenek. Ez történt tegnap is, amikor talán egész Angliában nem volt olyan másnapos csapat, mint a Liverpool.
Tegnapelőtt a mi drága (szó szerint is érthető) Stewartunk és Kuyt ünnepelte születésnapját, tegnap pedig Kirjakosz töltötte be a 32-t. Belátható, ez bárkinek megártott volna. Még Kenny is olyan savanyú képpel leste a találkozót, nem lehetett másra gondolni, minthogy ő is épp egy róka és a meccs közt hezitál. Egyedül Alberto Aquilani pörgött átlagon felül, őt úgy látszik – friss húsként – nem értesítették ki a nagy ivászatról, ami mind használható labdáin, mind heves gesztikulációin meglátszott.
forrás: lfc.tv
A nagy fogyasztó természetesen ezúttal is Andy Carroll lehetett, akit egyébként – ha így folytatja – lassan elborít a szőrzet: szűk réseken keresztül pásztázta a gyepet, mint a prérin végigtekintő indián. Meg se mozdult. Ha néha kocogásra adta fejét, rögtön leállították: Andy drága, ne fuss azzal a labdával, nem megy ez neked. Andykém, küldöm a fejedre, legalább azzal találd el. Andy te mégis mit keresel a pályán? Andy Carroll lő… bedobás!
forrás: lfc.tv
Joe Cole-t már nem is tudom kihez vagy mihez hasonlítani.
Jelenet: Kenny kihirdeti a keretet
Szereplők: Kenny, Joe Cole, keret többi tagja
Körülmények: mindenki másnapos, két algopyrin és pohár víz közt hentereg a hulli szállodában a meccs előtt pár órával
(Kenny érkezik kicsit zölden)
– No akkor nézzük ezt a keretet… hömpff. Minden frankó, csak a jobb szélre nincs emberem. Dirk, te még pihenj kicsit. Maxi balra, azt a szerbet, a mondjátok már…
(néma csend, Flanagan elszunnyad Coady vállán, Carragher hatalmasat horkant)
– Na mindegy. Szóval jobbra kellene nekem valaki…
(Joe Cole sietve ugrik fel székéből, mint egy alsós kislány, ugrándozva jelentkezik)
– Főnök! Főnök! Én itt vagyok! Főnök! Valaki más esetleg? Főnök! Én itt vagyok, ide nézz!
– Ó anyám. Ez rosszabbul hangzik mint a szar lőre, amit tegnap itatott velem Raul. Azt mondta occsóért vette Kínában a meccsünk előtt. Hát hogy olcsó volt, abban nem kételkedem… Fel is hívott, de olyan undorító dolgokat mondott… Legyen elég annyi, hogy egy hetet a wc-n tölt.
(Downing kifut a wc-re. Spearing a biztonság kedvéért egy lavórt készít maga mellé)
– Figyel rám egyáltalán valaki?… Najó, menjen a Joe, legalább nem fog itt hangoskodni.
„csak legyen már vége…” – forrás: lfc.tv
—
És Joe Cole ment. Szemlátomást nem változott, minden a régi, nyugalom. Ugyanazok a körülményes megoldások, azok a megsárgult húzások. Joe Cole nagyon akarja, hogy ne legyen saját paródiája, de egyszerűen nem megy.
Tegnap még kiderült ezen kívül:
– hogy mind Hendersonban, mind Downingban van fantázia
– hogy nagyon fog fájni Reina hiánya
– hogy a kék mez egész elviselhető
– hogy Lucas, Suarez, és Skrtel hiánya is nagyon érezhető
– hogy a barátságos meccsek továbbra is nézhetetlenek
– hogy Carrollal sürgősen kezdeni kell valamit, mert így csak egy nagy hústorony, semmi több.
Downingnak voltak jó labdái – forrás: lfc.tv
Ha a társak is kicsit motiváltabbak lettek volna, lehet jobban sikerül Henderson bemutatkozása is – forrás: lfc.tv
