Tét nélküli vereség Birminghamben
A 2010/2011-es szezon tehát véget ért, vereséggel, de nyugtasson minket a tudat: egy győzelem is kevés lett volna az Európa Ligához. Peche volt a csapatnak, a máskor befelé pattanó labdákat most szögletre mentették, a a 12. percben cserélni kellett -és még Joe Cole helyett is dolgozni kellett. Hajtás után a szezon utolsó elemzése következik.
A tegnapi vereség sem súlyánál fogva, sem minőségében nem mondható súlyosnak. Egyrészt a Tottenham nyert, másrészt nem állt mellettünk a szerencse: Meireles kihagyott helyzete, Suarez kapáslövése egy másik meccsen talán beakadtak volna. A csapat egyszerűen peches volt, amit jól egészített ki a sérültek listája is: Agger, Kelly, Gerrard, Kirjakosz, Johnson, Maxi, Carroll, illetve a meccs közben Spearing is. Shelvey olyan állapotban volt, hogy maximum 20-25 perc focit vállalhatott volna, ehhez képest felküldték a 12. percben. Ez a lista állt szemben a Villa teljesen egészséges keretével.
Az első félidő ettől még gyászos volt: Joe Cole remélhetőleg utolsó meccsét játszotta nálunk, mert tegnap ismét bebizonyította, miért ő volt a szezon ballépése. Szerepeltetésével szinte használhatatlanná vált a bal oldal, döntő pillanatokban rossz döntéseket hozott. A keret nélküle sem volt a csúcson, vele viszont kifejezetten emberhátrányos érzésem támadt. Nem baj, legalább megy a nyári levesbe. Sem Kuyt, sem Meireles nem voltak csúcsformában, egyáltalán a csapat egészén érződött, utolsó tartalékaikat mozgósítják.
Ugyan a gólt egyértelműen Flanagan nézte el (nem vette észre a háta mögött álló Downingot), lassan olyan magabiztossággal hozza le meccseit, mintha több éve benne lenne a bizniszben. Kelly, Johnson és esetleg Insua visszatérésével, valamint Robinson beépítésével egyre inkább érdekessé válik, vajon kinek a helyére érkezhet az új balbekk.
Skrtel mostantól elmondhatja magáról, hogy végigjátszotta a Premier League 2010/2011-es kiírásának mind a 3420 percét (plusz hosszabbítások), Carragher még utoljára vért izzadt, Lucas pedig… az az igazság, hogy egyes játékosok ténykedését rendkívül nehéz megítélni, ha a két kezemen meg tudom számolni a stream pixeljeit, valamint a kommentátorok sem segítenek…
Összefoglalva tehát elment az Európa Liga, amit – bármennyire is lenézett sorozat – a csapat igenis akart. Sokkoló, de 1999 után először fordul elő, hogy az Anfield európai foci nélkül marad. Ezért sem fájó annyira a tegnapi vereség: az EL-t bizony egy hete, Liverpoolban vesztette el a csapat, a sérültek száma valamint a tény, hogy a Spurs kezében volt a sorsunk elég valószínűtlenné tették a sikert.
Véget ért a 2010/2011-es szezon. Készül majd belőle rendes összefoglaló, de érdemes nagy vonalakban átfutni, miért is lehetünk még így is boldogok: voltunk 18. helyezettek is, csődközelben, 12. helyen, most pedig az elmúlt évek legizgalmasabb nyarára készülünk King Kennyvel a fedélzeten, egy szakajtónyi pénzzel a kincstárban, és egy megfiatalított, ám továbbra is erősítésre szoruló csapattal. Izgalmas év volt, sok jó meccsel, rengeteg mélyponttal és rendkívül bíztató jövővel. Jövőre ugyanígy, ugyanitt!