Kettő az egyben vesszük górcső alá azt az érdekes helyzetet, amikor egymás után két meccsen is – jelenkori formánk (vagy formátlanságunk) – okán underdogként vághattunk / vágunk neki. Az elsőnél bejött, kiderül, mire megyünk a második felvonásban.
A szombat esti meccsre Észak-Angliába, Newcastlebe látogatnak fiaink, egy ma már derbynek számító meccsre. Régebben ez egy kedves mérkőzés volt, egy jópofa, nagy hagyományú csapattal. No de a sok új pénz mire nem képes?
20 meccsen 29 pont. Oké, hogy vesztett pontok alapján még előzhetjük a mighty Brentfordot, de egyrészt az alapján ahogy szétfociztak minket én speciel nem szeretném, másrészt kiveszett már kicsit belőlem ez a „na most majd nyerünk és elindulunk felvelé” érzés. Jó, ez valamikor már november táján megtörtént, de azóta se…
„Rövidesen fölért, egyedül, Amon Hen csúcsára, ott zihálva megpihent. A ködben nagy, sík, óriási kőlapokkal kirakott kört látott, körülötte szétmálló bástyafalat, s középen, négy faragott oszlopon magas trónszéket, amelyhez meredek lépcsősor vezetett föl. Felment, beült az ősi székbe, s úgy érezte magát, mint egy elveszett gyerek, aki fölmászik a hegyi…
Egy hónapon belül harmadszor futnak össze fiaink a farkasokkal, így túl nagy meglepetést nem fog tudni okozni egymásnak a két csapat, illetve nézőként sem valószínű, hogy valami teljesen újat mutatna ez a szombat délutáni meccs.
Brighton! Megint! De most a kupában! Sohasem látott izgalmak! Mélyenszántó belsővédők! Passzok! Cselek! Sérültek! ÚJRAJÁTSZÁS TERHE?! Minden, amire a Liverpoolnak és kedves szurkolóinak szüksége van. (Ezt a bekezdést ajánlott Dolák-Sally Róbert raccsoló porondmester hangján olvasni)
Az alulteljesítő Liverpool – Chelsea duóhoz méltó módon 0:0-ával zárult meccset toltunk le szombaton. De még előtte beszélgettünk arról is, hogy minden szar, és ezt most meg lehet hallgatni!
A szombat kora délutáni meccsen az idei szezon két top6-os – bár lassan inkább top7-es – alulteljesítője találkozik egymással. Amikor a tapírfasz már 10 pont (igaz, egy meccsel kevesebbet játszva), akkor bizony minden találkozónak tétje van: a másik négybe jutásért küzdő csapat ellen meg pláne.