Bízunk Kennyben

Nehéz érdemben írni egy olyan mérkőzésről, amiről kapásból olyan szavak jutnak csak eszembe, mint az esztelenség, a felháborító, vagy esetleg a nevetséges. A ma esti Chelsea – Liverpool sajnos pont ilyen, ezért most Kennytől kezdve az utolsó szurkolóig mindenki összeszorítja a fogát, és megpróbál valami értelmeset kihozni ebből az estéből. Így teszünk mi is.



Végre elégedettek lehetünk

A világ második legnagyobb igazsátalansága lett volna az, ha tegnap este továbbjut a Stoke (első helyen a szombati döntetlen áll): a Liverpool jobb volt, a Stoke szerencsésebb – egy ideig. A helyzetkihasználásunk továbbra sem túl parádés, de ezt jól ellensúlyozta Suarez, aki a kellő pillanatban előrántotta végtelen mély cilinderéből élete első liverpooli dupláját. Stoke-Liverpool: 1-2.



Már megint a Britanniában: Ligakupa, 4. forduló

Stoke City – Liverpool, két hónapon belül már másodszor: vendéglátóink öles léptekkel haladnak az Európa Ligában, így elképzelhető, hogy a Carling Cup egyre inkább csak egy nyűg Tony Pulisék nyakában. Ellentétben velük, mi minden fordulóval jobban óhajtjuk a trófeát. Fair üzletnek tűnik tehát a Liverpool győzelme, a Stoke azonban nem fogja könnyen adni. Vajon beindul ma a Kenny által emlegetett szekér?



Elegancia és szenvedély

A kapitány visszatért, a fenti két szóval pedig leírható az amit minden egyes alkalommal, mikor pályára lép, bedob a közösbe. Stevie G persze nem a beckenbaueri szinten megkoreografált balettmozdulatokról híres, darabossága ellenére mégis képes elegánsan játszani rutinjának és játékintelligenciájának köszönhetően. Egy rövid videóval emlékezünk meg a hétközi teljesítményéről, amikor szintén megmutatta, hogy egyszerre ő a csapat agya és szíve. (Kép: amikor minden idők legjobbja becseréli a második legjobbat. Minőség.)



Nekik is van homokos tengerpartjuk

Amikor Lucas az első percekben a lábához kapott és sántikálni kezdett, felcsillant a szemem: kapitányunkat talán az első percektől láthatjuk a pályán! Persze teljesen irreális elképzelés lett volna, hogy rögtön egy egész meccsnyi időt adjon neki Kenny, de azért mégis megfordul az ember fejében a gondolat. Aztán a második félidő végén tényleg beállt Gerrard, és noha olyan katartikus érzésünk nem volt, mintha bevert volna egy bombát 25-ről, de addigra már annyira rossz volt a csapat, hogy szinte csak erről marad emlékezetes számunkra ez a meccs. Na meg Bellamy játékáról és a benne rejlő lehetőségekről.



Brighton – Liverpool: kit küldjünk pályára?

A hétvégi bajnoki nagyjából akkora örömet okozott nekünk, mint egy gyomortükrözés, ezért a felejtés jegyében, kifejezetten örömmel fogadjuk a CC mai fordulóját. A felállás nagyjából ugyanaz, mint egy hónappal ezelőtt, azaz erős kezdő, közepes színvonal és kötelező győzelem – csak azért nagyjából, mert ezúttal már választ szeretnénk kapni a nagy kérdésre: vajon a taktika rossz, vagy a hozzá felhasznált emberek? Brighton – Liverpool, Carling Cup harmadik forduló.



Ez rutinmunka

Nem várunk sokat a ma estétől: egyrészt mert méretesre hízott keretünk padra, vagy még kijjebb szorult tagjait fogjuk ma látni, másrészt mert a Liverpool számára ez az első Ligakupa-forduló, ami sosem volt a joga bonito szinonimája. Béna játék, egy- vagy kétgólos győzelem – összességében unalmas továbbjutás. Rutinmunka egy BL-ért küzdő csapatnak.