A Jó, a Rossz és a Csúf

Véget ért az első meccsünk a szezonban, és a címből már sokat sejtetően lehet 3 részre bontani Iraola bemutatkozását.

Kezdjük a jó dolgokkal

I.fejezet: Visszatért a pressing monster, ki tudja hol áll meg…

Elöljáróban annyit megjegyeznék, hogy az új sémáknak köszönhetően sokkal izgalmasabb a csapat. Van cápa, sok helyzet, az eddigi life supporton lévő xG az egekben. Ez a rossz dolgok ellenszelében dicsérendő.

Ami ehhez kellett, az az én vesszőparipám volt egy ideje Arne játékában: nem volt meg a tempó és a direktség. Egészen a hivatalos sacked in the morningig azt gondoltam, hogy ez majd vele fog érkezni idén (optimistán már tavaly előtt vártam). Az élet ismételten megcáfolt.

Jó hír, hogy Iraola elvárásaimnak megfelelően ebből nem fog engedni. Se abból, hogy pressing legyen 90 percig, se a futásokból, se a dominálásból.

Az OPTA EkG ábrája egy egészen ígéretes jövőképet fest szeretett csapatomról:

A meccskép valahol a 2022-es Jürgent idézi. Végig domináltuk a mérkőzést, tempónk halálos volt és rengeteg nagy helyzetet teremtettünk.

Tavalyhoz képest, amikor még csak nem is próbálkoztunk helyzetekkel, az igenis egy üde színfolt, hogy most vannak, csak elbaszkodtuk őket.

Nagy totálban szép, amit láttam. Temérdek lehetőségünk volt, amit gólra lehet váltani, ezek azok az alapok, amikkel a közeljövőben meccseket lehet és kell nyerni.

Egyéni teljesítményében kiemelném Gakpot és Munozt.

Előbbi nagyjából minden Fonat, instagram és facebook kommentelővel elfeledtette a tavalyi évet. Nyomta, ami a csövön kifér 90 percen át, gólt lőtt és 3 nagy helyzetet teremtett, valamint 9 alkalommal jött vissza védekezésben. Csapat legjobbja díjat be is zsebelte.

A gólja tökéletesen jött egy pozicióváltásból Wirtzel (örülök, hogy ezt megtartottuk és nem is túltok túl) egyszerű és nagyszerű volt.

Munoz pedig pont olyan, amilyennek vártam. Nyers még és pontatlan (ahogy a csapat jelentős része), de lelkes, elmegy a falig és szélvészgyors. Ebből most még csak egy kiharcolt tizi jött össze, az első meccsre bőven elég egy ilyen kvalitású, feltehetőleg rotációs játékostól. Még több ilyet kérnénk Hughes bácsi, tedd le a telefont a PSG-vel, nem kell nekem Barcola.

Térjünk rá a rossz és csúf pillanatokra

II. fejezet: a régi és új sémák találkozása és a rossz egyéni teljesítmények közös együttese

Az sokat elmond, hogy csak x-eltünk egy nagy totálban, legtöbb statisztikai mutató szerint kurva jól kinéző meccsen.

Mint mindig, a részletekben bújik meg az ördög, erre tökéletes alkalmas a Fonat HQ kép elemzőszobája.

Itt van például egy korai Csáky-Marokány; anno 1934, olajfestmény

 

Vagy ahogy RQ17 fogalmazott elrejtettünk egy double pivotot.

Óh, de azt kurvajól.

Az a helyzet, hogy amit itt bugnak vélünk felfedezni, az hosszútávon feature kéne legyen.

Iraola Bournemouthja ugyanis mindig egy oldalt tölt fel és úgy próbál letámadni, ezért is látod Szoboszlait és Gravent elől és jobboldalon.

A problémát én máshol látom, nem elsősorban a duplahatosban.

Isak és Wirtz helyét figyeljétek ebben a letámadásban:

  • Isaknak pont a két védő között kéne várnia és presszingelnie a jól elkapott hátrapasszt a képen. Ehhez képest sehol sincs.
  • Wirtznek pedig csórimnak a rest defence sáv jutna, a képen még nem lehet érzékelni, de előrehalad, pedig hátrább kéne lennie.

Nyilván ez 1 outliner, a bekapott gól miatt háromszorosan aláhúzott, súlyosan súlyozott szituáció, ahol másodsorban a gól még így is elkerülhető lett volna. Ettől függetlenül ebben a szituációban leginkább ők nem találták a helyüket a sikeres nyomáshoz.

Az már egy általános észrevételem, hogy mindkét játékos szerepkörét keressük még. Az izgalmas része a feladatnak, hogy szerintem ketten meg tudják oldani a másik problémáit. Isak esetében azt látom, hogy tömni kéne őt labdával, Wirtz esetében meg azt, hogy kevesebbet kéne dolgoznia a játék felépítésében és többet kéne az utolsó passzra, vagy lövésre helyezkednie, a befejező pozicióban tevékenykednie. Egyszereűen a test dölésszögből elemzés során látszik, hogy szegénynek van valami futballautizmusra való hajlama és nem tudja néha, hova forogjon, nézzen, védekeznie kéne éppen vagy támadni. Jelenlegi rendszert és körülményeket figyelembe véve a jobbszélen játszatnám, Frimponggal van legelhető fű, ahol el tud varázsolni, szárnyalhat a kreativitása Isak vagy a kapu felé.

Kerkezt is ki lehet emelni a szituációban, végső soron, ha hamarabb kezd el ügetni, akkor elkerülhető lett volna Elanga gólja. Egészében azt inkább védhető szituációnak tartom, egy szélvészgyors játékost megelőzött egy hipergyors. Láttam már ilyet.

Végső soron védekezésben neki is rosszabb meccse volt. De neki Frimponggal együtt adok 3 hónapot, hogy felvegye Iraola ritmusát és újraírja Liverpooli karrierjét.

Azért intek türelemre mindenkit, mert van itt egy csúf igazság:

A Slot alatt tanult sémák még visszaköszönnek. Iraola egy VB utáni preseason alatt nem tud csodát tenni, az ő sémái csak az újakon érződnek, akik ezt a tézist megerősítendő könnyebben fel is vették a ritmust. Jacquetra és Munozra gondolok.

Itt van például ez a két gól. Slot alatt 9 ilyen gólt kaptunk a 2025-2026-os szezonban csak a bajnokságban. Not so funfact: a PSV ellen 3-at.

Nézzük a másodikat:

Kései „Ámos Imre: Lótetem és dögkút”; inspiráció, cirka 1943.

Ami visszaköszön az megint az eladott labda Graventől (közvetlenül egy fifikázós sarkazgatás után) és az utána lévő visszazárás során a passzív középpálya.

Láttad te már ezt valahol, valld be nekem.

Az, hogy ez a szituáció Wissaval kialakulhatott 3 tényezőnek tudható be:

  • Megérett a meggy: sokkal lassabbak vagyunk, mint kéne lennünk.
  • Csipkebokor vessző: sokkal passzívabbak vagyunk, mint kéne lennünk.
  • Csipkebokor vessző és fél: finomak és úriemberek vagyunk.
  • Te vagy az én párom: pontatlanak is vagyunk.

Szobo odalépett Wirtzzel, aztán Graven és Frimpong mozizták Jacquet-kal és Van Dijkkal, ahogy Osula belövi.

Sokakban él az a konklúzió, hogy kéne egy emberevő 6-os. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a jelenlegi 6-osaink legyenek emberevőbbek.

Graven és Domi előtt ott volt a lehetőség, hogy egy visszarántás után kapjanak egy sárgát, ha minden kötél szakad. Márpedig ez olyan szituáció volt.

Véleményem szerint nem egyéni kvalitások hiánya, nem 2-3 emberhez varrható problémakör, hanem az elmúlt szezon rendszerhibáinak összessége.

Amit nem egy VB-vel telített preseason alatt lehet kigyomlálni.

Éppen ezért minden egybegyült játékosnak adok legalább 3 hónapot, hogy nyugodtan dolgozzon, robotoljon a célért.

Addig meg próbálok egyensúlyozni, nehogy vízbe érjen a lábam.

A meccsből még annyi izgalmas infót kihagytam, hogy a végén kaptunk egy tizit, amit Domi ugyanoda lőtt, ahova eddig, ugyanolyan hatékonysággal, mint eddig. Azt már a SpílerNemzetiBlikk rovatba tartozik, hogy azt mesélte Schmeicheléknek, hogy lehet változtatni fog az irányon legközelebb.

Spoiler: nem fog, nem is kell neki.

A serpenyő két vége tökéletes egyensúlyban, az X igazságos, én pedig sokkal optimistábban várom a folytatást.

Benne van, hogy az első 5 meccsen 5-ször égni fogunk, nagyjából ugyanúgy, ahogy tavaly 5 győzelemmel kezdtük a szezont. A matematika végső soron helyére billentette azt a csapatot és a helyére fogja billenteni ezt is.

Sokkal jobban játszottunk, mint ahogy azt az eredmény tükrözi. Számításaim szerint korábbi sémák levetkőzésével ennek a gyümölcsét hamarosan látni fogjuk.