Έβγαλε τα καρύδια του ευαγγελιστή Marinakis?

A mai az idei idény beharangjaihoz képest más lesz. Ahelyett, hogy csak arról beszélnék, mi a helyzet Liverpool háza táján, nézzük meg inkább, mi a fityfenét művel már megint a Nottingham

Marinakis 2005-től a Capital Maritime& Trading Corp alapítója és chairmanje, valamint a társtulajdonosa az Alter Ego Médiahálozatnak, ami megvásárolta a 2 leghíresebb görög újságot. 2019-ben elindított egy új televíziós csatornát, a One Chanellt.

A futball piacra 2010-ben tört be, megvásárolta az Olympiakost, akikkel 11 görög hazai kupát nyertek és 2024-ben megnyerték az Európai konferencia ligát a Fiorentina ellen.

Még a konferencia liga döntő előtt megvette a portugál Rio Avet, akik idénre egykori alsó középosztálybeli csapatként a kiesés ellen küzdenek.

Az időtávlatokat tekintve lólépésben haladok, ugyanakkor most térnék rá a poszt legfontosabb kérdésére, a Nottinghamre.

8 éves távlatban visszatekintve, Marinakis érkezését már ’17-ben elkezdte szétszedni az angol úri média.

Az első vád az volt, hogy eladja a meccseket görögországban. Az ügyészség végülis csalással és zsarolással vádolta őt, valamint azzal, hogy görögországban egy bűnszervezetet vezet.

A következő vádpont már az volt, hogy 2012-ben felrobbantotta  (!!!) a bírónak a pékségét. (részlet a görög újbalkáni futballról dióhéjban)

Ha ez még nem lenne elég, felmerült a neve a Noor 1 drogcsempészet ügyében is, ahol 2,1 tonna heroint szállítottak be Görögországba 2014-ig behatárolag.

Mindezek után elintézni, hogy a konferencialiga helyett ők induljanak az EL-ben a Crystal Palace helyett sokakban gyanút kelt. Bár az inkább egy jól működő multiklub szabály és Textor (Crystal Palace és újdonsült Lyon shareholder) korrupciójának sötét egyvelege.

A nottingham aranykora Nunoval indult és Nunoval zárult. Tökéletes cattenattiot épített egy prémium orkokból állló kerettel. A lejtmenetet dátum szerint be lehet határolni. 2025. május 11, amikor a Leicester 2-2es döntelene megpecsételte csapata sorsát és a csapat kimaradt a 2026-os BL indulásból.

Marinakis (kinek nem volt hatalma ebben a szituációban a klubnál) lement Nunohoz és elküldte őt Taigetoszra vertikálisan lefele.

Sose fogjuk megtudni, hogy mi járhatott az ő fejében. Azt tudtuk, hogy ez volt közte és Nuno közötti kapcsolaton a seb, ami sosem gyógyult be. A 2025-ös nyári Nuno vita tökéletes példája, milyen törékeny egy kapcsolat edző és tulaj között (főleg, ha a tulaj olyan amilyen). Nuno elvesztette a bizalmát Marinakissal, miután nem jutott BL-be a csapat, nem engedte többé az átigazolások közelébe.

Ilyen nyilatkozatok után már tudjuk mi szokott történni, Nuno is tulajdonképpen csak a végkielégitést várta, meg azt a 80 szavas búcsú szöveget.

A tavalyi eredmény ha a realitást nézzük még így is egy óriási túlteljesítés volt. Persze nem egy kriminális pszichológiai esetnek, mint Evangelos. Ő nem fogadja el a középszart, neki eredmények kellenek. Hogy mit tett ezért?

Először kinevezte Postecoglou, továbbra sem törődve azzal, hogy a keret nem áll készen. Nem jöttek az eredmények, esélyt se adott Angenak a beépülésre, már repült is.

Azért ilyen görög szappanopera lezáráshoz méltó módon odaszúrt Marinakisnak.

Ezek után már senki se érti, hogy mit is várt pontosan Sean Dychetól. Pontosan azt kapta, amit megérdemelt.

Leszámítva az új seprű effektust, a félév során középszerű támadások, betonvédekezés, fizikai erőszak jellemezte a csapatot, melyből eredményeket nem igazán tudtak szűrni a Nottinghamnél. Sean Dyche is repült, bár ő legalább elmondhatja, hogy kapott +100 napot.

És 4. vezetőedzőnek kit nevezett ki Marinakis? Na kit? Igen, pontosan akit gondolnál, Victor Pereirat. Aki 2024 december 17-én ment a Wolvesba, kimentette a csapatot a kieséstől, majd 2025-ben 2 és hónap kínszenvedést követően novemberben távozott.

Az új seprű jól seper vonalon maradva óvatos vagyok a mai meccsel kapcsolatban. De azt bátran ki merem jelenteni, hogy Pereira valahol 2026 őszén meg fog bukni Marinakisnál. Legkésőbb.

Aki addig fogja az ujját mutogatni mások felé, amíg valaki nem állít egy tükröt elé. Evangelosban egy olyan embert ismertem meg, aki a tükröt fogja ezek után okolni, nem azt, akit benne talál.

A Liverpoolról dióhéjnyi karakterszámom maradt, ezt igyekszem beosztani. Az idei csapatunk több egyértelműnek hitt tényezőtől szenved.

Az egyik ilyen, hogy teljesen eltűnt az a fajta fizikai erőszak, amivel dominálni tudtuk az ilyen meccseket. Tavaly pont a Nottingham ellen vettük fel a versenyt, de pláne előtte voltak ominózus meccseink Jürgen alatt.

Sokan ellene voltak annak a Liverpoolnak, amelyik az Evertonok és társai ellen kifejezetten fasz volt (a bajnoki szezonban Dijk és Robertson, meg a kőműveseink csillogtatták meg az erényeket).

Az a bajom, hogy ilyen meccseken nem szabad hagyni, hogy a morális fölényünk miatt átgázoljanak rajtunk. Ne tévesszen meg, Victor Pereira a szokásos portugál fetrengős köcsögválogatottat fogja kirakni az erdőbe.

Én most adnám alá a lovat és egy másik sportból emelnék át hozáállást, ami akár meccstervnek is elmegy a mai alkalomra. Az eddigi és következő maradék éveimet meghatározó videóval szeretném bemutatni, hogy mit várok a Nottingham ellen:

Lábjegyzet azoknak, akik nem ismerik a mestert. Paul Marice, a Florida Panthers edzője egy game 6 meccsen mondta a videóban fellelhető elánnal ezeket a szavakat 3-1-es vezetésnél.

Hogy miért?

Mert ebben a sportágban ez számít. Nyerhetsz te 7-0-ra, vagy 4-0-ra 3 meccsen át, az nyer, akinek több energiája marad a következő meccsre, ami könnyebben fogy minél több fizikai kontaktot kapott a szervezet.

Azt gondolom, ez a mondat elvihető a mai meccsre. Ma nem az fog számítani mennyi gólt lövünk (persze amíg többet, mint az ellenfél hogy a bennem rejlő Zomborit elővegyem), a meccs ott fog eldőlni, hogy mennyi párharcot nyerünk, megnyerjük-e a középpályát.

Idén az a legnagyobb baj, hogy párharcokat sem akarunk nyerni. Igazából fel se vesszük őket, ahogy a City ellen is már pedzegettem. Ez így nem mehet tovább. Leszarom, hogy ez most egy új PSG akar lenni, nem érdekel, hogy passzív csapdázás van, ma vért akarok látni, bosszuljuk meg Sean Dyche szellemét. Ahol lehet vállal kell ütközni az ellenfelet és oda kell lépni. Erre van egy amúgy tökéletesen alkalmas duplaszürőnk Maccával és Gravennel csak nem használjuk őket.

Mivel kezdek kifogyni a karakterszámból és az idő is ellenem dolgozik, ezt a mai beharangot ma itt lezárom.

A következő alkalommal megígérem, hogy végre a Liverpool presszingről fogunk beszélni.

A meccset a következő helyeken tudjátok megnézni.