Szopóroller

Kikapni Manchesterben a Citytől? Nem nagy dráma. Kikapni úgy, ahogy kikaptunk? Na, az már kicsit jobban fáj. Emésztettük pár napig (najó, nem is tudtam, hogy én írom a kiharangot), és most megnézzük újra. Együtt.

A Villa és a Real elleni győzelmek után indultunk Manchesterbe, amiről sejtettük, hogy a három meccs közül a legfontosabb lesz, hiszen a bajnoki versenyfutásban nagyon nem mindegy, hogy milyen eredményt érünk el. Ennek megfelelően Slot nem is változtatott semmit a kezdőn – ami utólag nagy hibának tűnik. Vagy nem? A játékunk szar volt, a csapat minden tagján – igen, még Szoboszlain is – látszott, hogy fásult, fáradt, mert ez a hajtás azért kivesz az emberből annyit, hogy egy hét alatt harmadszor ne legyen könnyű full gázon nyomni. Nade mit tehetett volna a Mester? A keretmélységünk papíron megvan, játszhatott volna Endo (hahaha) vagy Curtis, elöl Gakpo vagy Chiesa, de őszintén: van olyan köztetek, aki azzal a kezdővel nekiment volna a Citynek idegenben? Naugye… Maradt tehát a biztos, az a kezdő, akiknek sikerült már kicsit formába jönni, és akik amúgy űrfocival küldték haza nullán a Realt kedden. Én sem változtattam volna, Slot sem tette.

De mégis valahol elfogyott a csapat, ami azért felvet két kérdést: három meccses sorozatot nem bírnak el a srácok? Hát az baj. Fejben fáradtak? November van, hahó, nem május, hogy tényleg fáradtnak kell lenni? Ugyan! Akkor a kettő együtt? Vagy csak szimplán szar napot fogtak ki? Nade mindenki? Mert amit láttunk, abban nem volt igazán jó teljesítmény, csak szar, meg kurvaszar. Ugye, Mr. Konate úr?

A City vezető góljáig amúgy nem volt ez rossz, látszott, hogy tudásban kb. két egyenlő csapat van a pályán. Aztán Konate hibája után Mama szerelte kicsit Dokut, hát persze, hogy a Citynek ez penal, őszintén szólva erre akkor is megkapták volna, ha Mamardashvili hozzá sem ér Dokuhoz. De sajnos amúgy hozzáért, szóval a kontakt megvolt, az más kérdés, hogy egy kontaktsportban ekkorát nem kell ettől esni, meg a mezőnyben 100 ilyen marad büntetlenül meccsenként. Dehát tudjukki ült a VAR szobában… Tudom, unalomig ismételt a kép, de őrizzük meg az utókornak mi is: ennél sokkal nagyobb hentelésre nekünk nem járt tizi…

Hogy aztán Mamardashvili megfogja az amúgy szar, de legalább kiszámítható tizit Haalandtól, na azért az karma volt szépen.

Negyedórával később aztán mégis hátrányba kerültünk, Konate mester kiváló csúsztatása pont homlokon találta a Haalandot, ő meg nem az a fajta, aki nem köszöni meg az ilyen ajándékokat. Mi viszont köszönjük Konate, lassan azért el kéne gondolkodj azon, hogy mégis mi a pék faszát csinálsz a pályán.

A góltól egyébként valamelyest magunkhoz tértünk, olyannyira, hogy Salah (?!?!) szöglete után van Dijk egy gyönyörű és VÉDHETETLEN fejessel egalizált. Volna. De persze oliver még mindig ott ült a VAR szobában, és ha már ott volt, és a tizivel nem tudott elég nagyot belénk rúgni, akkor most megtette. Álljon itt a VAR üzenete.

Obvious move, értitek!!! No comment, elmész te a bús picsába, te agyhalott fasz.

„közvetlenül elötte” – ahogy Oliver úr mondja

Nem csodálkoznék, ha a csapat a második egyértelmű ellene fújás után kicsit összezuhant volna, érzik ezt ők belülről is, hogy lejt a pálya. Ne pironkodjunk ugyanis, nyugodtan mondhatjuk a két ítélet után: ezeket tőlünk elvették. Értem én, hogy szabályok meg minden, de a szabályok mindenkire vonatkozzanak akkor, ne csak ránk.

Maradt az 1:0, ami aztán gyorsan kettő is lett, 0:2-vel menni Manchesterben a félidőre? Hát az veszélyes eredmény, csak nem úgy.

Valahol a második félidő derekára a csapat is teljesen elengedte ezt a meccset, Doku – amúgy zseniális – gólja pedig feltette az i-re a pontot. Utána már csak pörgött az óra, maradt az eredmény is, se nekik, se nekünk nem volt már miért focizni.

0:3 egy rangadón a City ellen kurva szarul néz ki. De azért a történelem nem felejt, még akkor sem, ha a statisztikába csak ez kerül bele.

Ha azt nézzük, hogy kikaptunk a Citytől, ám legyen. Ha azt, hogy ez 3:0 vagy 2:1, nem tök mindegy? De. 0 pont így is, úgy is. De ahogy kikaptunk, na az a nem mindegy. Nekem nagyon fájt ezt látni, és nem igazán tudom a csapatot, vagy pláne Slotot hibáztatni ezért. Igen, szarok voltunk, igen, a City kb. lefocizott minket, de amikor egy csapattól így vesznek el egy meccsen, azt nem lehet mindig focival vagy tudással visszaadni. Szóval az én részemről ezt a meccset úgy tudom elengedni, hogy a Cityt megint masszívan megtolta a bíráskodás, tőlünk megint elvett, és ezzel valamit hosszútávon kellene kezdeni. Nem nekünk, hanem a rendszernek.

Megyünk tovább, válogatott bohóckodások jönnek, így legalább mindenki ki tud szakadni kicsit a mindennapokból. Tegyünk mi is így, a nap ma is keleten kelt és nyugaton nyugszik, még ha nem is látjuk a rohadék ködtől.

P.S:

Nem Bánki Ddodi szépen összefoglalta ezt a szart, amit láttunk, én csak saját bejáratú szakmai konklúziómmal zárnám ezt a csodás meccset: