Talán a bajnoki cím a barátaink, kiket útunk során szereztünk.
Nyertünk 5-1-re, ami mindig szép a Spurs ellen. Mégis az az ember érzése, hogy minden karakter felesleges a meccsről, hiszen meglett a 20. bajnoki cím.
Én ezt szerencsére másképp látom. Írok egy szösszenet mindkettőről.
Meccs előtt rengeteg ötletem volt, hogy kéne ezt a kiharangot kivitelezni. Megpróbáltam a Jaccuzit beinvitálni a Szaunába. Vagy majd 90. perc után nagy interjút tartok és a Grund véleményét teszem közzé. Aztán meccs közben jöttem rá, hogy az alanyok jelenleg alkamatlanok a kommunikációra, alkoholos befolyásoltságuk végett.
Egyedül vagyok Tibor, úgyhogy marad a klasszikus MC Hanyag kiharang, akit mindenki annyira szeret. Are ya’ ready?
15 órára értem a Grund művekbe, heves bokafájdalommal, némileg sokat fostam, meg izgultam is a meccs előtt.
Sokan már a meccs előtt nekikezdtek a we gonna win the legauhez, nekem, meg ahogy láttam nyul-urnak se volt ez ilyen egyértelmű még, erre ráerősített a teszkós Darwin Nunez, Dominic Solanke fejese. Én meg csak ülök csavarodott bokával és írtam fejben a kiharangot, ahol esetleg netán veszítenénk. Hevesen szól a fejemben a never gonna give you up, never gonna let you down című nóta, olybá tűnt, ma La Fontaine fűzte be az oktatófilmet, lelki szemeim előtt megjelent Posztekugli, ahogy Danielként magyarázza a teknős és a nyúl meséjét.
Körülbelül 30 másodperc kellett, hogy ráébredjek mennyire hülye vagyok. Szemmel láthatóan a csapatnak se kellett több. Rá kellett mindenkinek ébrednie, hogy…khm dobpergést kérek…
EZ A TOTTENHAM.
Ráadásul az a Tottenham, amelyik sok dolgot szeret, amit más csapat szurkolói kifejezetten undorodnak. Imádják a középszerű futballistákat, a gyenge védelmet és kifejezetten izgatja őket az üres vitrinek látványa. Igen, szexuálisan. Igen, mazochisták.
De van valami, amit ez a csapat se kedvel annyira, ebben kifejezetten azonosulnak szurkolóikkal. Ez pedig az Arsenal. Akik éppen másodikok. Azaz, ha kiülnek, széttárják nekünk a lábaikat és engednek n számnyi gólt (n>2, ennyi a kikötés), akkor azzal az Arsenal biztosan veszít.
A mi oldalunkról ez úgy nézett ki, hogy az ifjú Arne papa a meccs alatt átszellemült Jürgen Kloppá, végig látványosan hevesebb volt. Ez a hevesség pedig felért egy Carlo papa szemöldökhúzással, a taktikai üzenet mindenkinek átjött 1-0 után. Vért akarunk és heavy metalt lüktető, ámbár erős indie rock zenét. Ilyen Foals jellegűt.
A taktikai utasításnál már csak a megvalósítás volt egyszerűbb. Konkrétan Arne papa receptes könyvében volt egy ilyen rész a KFC csirkéről: fűszerezd be őket, forgasd meg duplapácban és süsd ki frituban. A csapat meg azt hitte, ez a taktikai utasítás vasárnapra.
Másképp valahogy így nézhetett ki a dolog az öltözőben:
„Srácok, mi lenne, ha több hét szenvedéses foca után végre bebasznánk a lehetőségeinket.”
„Hmm, remek ötlet mester, csináljuk”.
Így jöhetett, hogy először Salah beadja halfspaceben robogó Dominiknek, aki assistot ad Diaznak. Macca megküldi izomból ballal pókcsaládokat megrémítő módon még mielőtt TAA fölé lőné a szabadot. Gakpo táncol, az ellenfél védekezése kikapcsol, Cody parancsnok pedig coming outol Jesusnak. Fifás gólok véreim, fifás gólok.
Gabriel Jesus még nem nyilatkozott erről
Salah megdöntött egy újabb rekordot Szoboszlai újabb assistjából. Levegőt meg az orrodon keresztül tudsz venni, hamár a hétköznapi tevékenységekről beszélünk. Holnapra napsütés várható.
De – és ez egy kurva nagy de – sokkal fontosabb gólt ünneplünk. Egy gólzsák végre kiszakadt, nagyon sokáig vártunk, minden kiírást figyelembe véve utoljára tavaly májusban, közel 1 éve szerzett nekünk gólt. Végre, 11 hónap után, OWN Goal ismét betalált, nem is jöhetett volna jobbkor.
A meccs olyan 3-1-ig volt érdekes a Grundon, utána már mindenki örömködött. Sokan lemaradhattak, hogy Arne papa a bányászengedélyét használta ki egy jeles alkalommal, amikor pont vette a kamera. Vagy, hogy Vicario reklamált a bírónak, hogy kurva sok lufi van a pályán. Apropó, arról is, hogy mennyire egy kibaszott fasz volt a spori már megint. És utóbbinak is tudtam örülni, mert kurvára nem tett hozzá a meccshez, egyáltalán nem számított. Igazából, a nagy számok törvényében mindegy volt mennyivel, csak nyerjünk (vagy X-eljünk, de azért na, az szerintem undorító lett volna). Én valahogy a 3-0 és az 10-1 között bármilyen gólgazdag mérkőzéssel elégedett lettem volna, akkor, ha már mi dönthetjük el. Végtére is kurva mind1, mára már bajnokok vagyunk, lehet ünnepelni.
A hogyan nekem egyszerű volt. Sörözés hiányában (hála a magasságos bokaszalag szörnyetegnek) kárörvendő mémeket gyűjtöttem és a Grund után visszanéztem a youtube bajnokavatót, hogy könnyezzek a csapatomon. Én mindenkinek valami ilyen kombót javasolnék, jövőhéten amúgy is megsétáltatjuk a Chelseat, megyünk a Stamfordra Laviahoz és Caicedohoz, ha van faszunk, Endoval a kezdőben.
Meg most lehet írni a unitedes kollegának, aki azt mondta év elején, hogy könnyű a PL sorsolásunk: igaza volt.
Kedvenc emberem, egész szezonban jinxelte a meccseinket, óriási rajongója vagyok.
Bőgni meg sokmindenért lehet. Salah, VVD, Trent Alexander Arnold, a szurkolók, akik végigszenvedték a szezon eddigi részét.
Arne papa.
Én még azelőtt is, hogy láttam volna mit művelt Slot mester, Jürgenért is pityeregtem egy sort. Nostradamus óta nem láttam embert, aki ennyire jól olvasta a jövőt. És erre még rátolt egyet a Slot machine a Jürgen Klopp-La La La című számmal. Elképesztő figura, remélem, ezt már senkinek nem kell bizonyítani. Emberem nyert egy Erediviset, ezzel a referenciával megkapta a legnagyobb kihívást, amit menedzser megkaphat: alkosson nagyot Jürgen Klopp után. És lehengerelt az egész csapattal mindenkit. És még van pofája szerénykedni, hogy az egész a csapat és a stáb érdeme, nekik jár a taps. Nem tudom, mi lesz 1 év múlva, de ő egy életre beírta magát a szívembe. Köszönjük Arne ezt az évet.
Tegnap volt 11 éve, hogy Gerrard elcsúszott. Nedvesebb álmainkban se gondoltuk akkor, hogy most itt fogunk tartani. Sem Salah, aki akkoriban még Chelsea játékosként pályán volt ezen a meccsen. Sem Arne papa, aki ekkoriban még felnőtt karrierjét egyengette, később Van Dijkkal ütközött. Pláne én, aki még read only voltam Fonaton, csak 3 évvel később csatlakoztam a kommentmezőhöz.
Most meg Hugo Stiglitz kollegával ölelkeztem, Crouchal arról beszélgettem, hogy egész jó a Szauna első szezonja. És én írom a kiharangot a meccsről, ahol bajnokok lettünk. Hihetetlen belegondolni, mit tesz az emberrel és a csapatával 1 évtizednyi konzisztens fejlődés.
Hogy mi lesz jövőre, azt a Jóisten se tudja, de most nem is kell vele foglalkozni. Most ezeknek a pillanatoknak érdemes élni. Jövőhéten Chelsea, utána Arsenal, lehet menni a 90 pontos szezonért, Salah rekordjaiért és lehet játszani a BL helyekkel.
MC Hanyag voltam, köszönöm a megtisztelő figyelmet.
