Slot tar fején legördülő könnycsepp vagyok

Biztos vannak, akik nehezen kapnak most szikrát, én nem közéjük tartozom, és egy háromhetes pihi után visszatérve magamévá vindikáltam ezt a kiharangot, mert éltem minden percét. Mondom is, hogy miért.

Eleve nem túl magas hőfökön álltam neki ennek a meccsnek, főleg azért nem, mert jelen pillanatban ez a meccs rettenetesen a legalján van a csapat és az én prioritási skálámon is. Ennek megfelelően Slot sem gondolta úgy, hogy ide gálakezdő kell, sőt, Gomez csapatkapitányként, Quansah, Endo, Elliott, Nyoni, Chiesa … hát van itt rotakapa kéremszépen.

Az első félidőt nagyjából egy mondatban le is tudom rendezni: szar volt, nagyon szar. Magamat is megleptem, amikor megnéztem a félidei stúdiót, ahol Bogdán Ádi memoárját hallhattuk, hogy egy napon mentek Gomezzel a Liverpoolhoz, hát csak ő még ott van. Na a pályán mondjuk nem, mert régi jó szokásához híven megint lesérült, ennyit a Lucas Leiva emlékgólról, kedvencem ugye kapitányként szerzett gólt a Plymouth ellen még 2017-ben. Csóri srác, az arcára volt írva minden.

A második félidőtől sem vártam sokat, viszont szerencsére bejött a kiscsapat szokásos mákja, kaptak egy tök jogos tizit, Elliott sajátos technikával ugrott, és a bumm, a stadionbúki ollózásból nem chockapic, hanem bünti lett. Nem mintha elővenném Kellehert, mert nem fogta meg, de ha egy champo jobblábas nem messi szintű gyerek áll oda nagy tét alatt, várhatóan azért jobbra fogja rúgni. Na mindegy, ettől lett izgi a meccs, lehet Caoimhin is unta már a faszkodást, meg ő se akart több tusikupa meccset.

A folytatásban a szarból átmentünk a vérfosba, egyenesen gyalázat volt, amit műveltünk, mint a fejetlen csirkék, rohangáltunk összevissza, volt, hogy Elliott tisztázott középhátvédben, majd ugratta ki Endot, volt, hogy McConnell ajtóablakban 5 méterrel rúgta mellé (wtf), és Zsótinak is csak egy kihagyott helyztetre futotta ma. Diaz meg… ahh, hagyjuk inkább.

A végén én már eskü annak szurkoltam, nehogy kiegyenlítsünk, mert ebből a meccsből hosszabbítással sem sült volna ki semmi jó. A végén még Kelleher is próbálta utánozni Alit, de az se ment be – szerencsére.

Maradt az 1:0, aminek én örülök, egyrészt mert a mostani hajtásban tényleg a világon semmi szükség még egy meccsre, másrészt mert Slot utolsó cseréjével Kone-Dohertyt hozta be, aki a hajával rá is tette a pontot az i-re, és Slot véleményét is elmondta az egészről.

Le a kalappal a Plymouth előtt egyébként, egész meccsen vért ittak és hajtottak ezerrel, amikor meg már nem bírták erővel, vágták a fát jó csampó csapathoz méltón. Hogy ez néha kicsit csúnyább belépőkben manifesztálódott, hát az benne van, szerencsére senki lába nem bánta. Egy ilyen vereséggel egyébként is nyugodt szívvel ki lehet esni.

Megyünk tovább, hétközben már Everton, na ott lehet újra a Tottenham elleni játékot tolni, ezt meg mindenki engedje el nyugodtan, ennél csak fontosabb dolgunk van az idén.